Megkezdődtek a szakértői tárgyalások a babakötvényről a Pénzügyminisztérium és a bankok között. „A kormány úgy véli, a pénzintézetek érdekeltek a mielőbbi bevezetésben, és versenyezni fognak a jövő évi, úgy 95-96 ezer potenciális ügyfélért” – mondta Batiz András kormányszóvivő hétfőn. Hozzátette: egyetlen, 2006. január elseje után született fiatal magyar állampolgárnak sem kell majd üres zsebbel kezdenie az életét.
Nem lesz demográfiai hatása
A FigyelőNet által megkérdezett szociológus szerint a babakötvénynek nagy szimbolikus, de zéró gyakorlati jelentősége van. „Ez egy tisztességes politikai üzenet, amely szerint az állam felelősséget érez a megszületendő gyermekek iránt. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ez bármiben is befolyásolná a demográfiai mutatókat, ettől nem fog több gyerek születni” – mondta Herczog Mária, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szociológusa lapunknak. Hozzátette: a tervezet igazi jelentősége egy szakmai vita elindítása lehetne, amelyben meghatározzák az állam és a családok közti valódi felelősségmegosztást. „A Lisszaboni Stratégia része egy kettős üzenet, amelynek nagyon nehéz megfelelni. Egyfelől az EU demográfiai mélyponton van, azaz több gyermekre lenne szükség. Ugyanakkor minél több nőt akarnak a munkaerőpiacra csábítani, a tervek szerint a picik egyharmadának kéne bölcsődébe, 90 százalékának óvodába járnia. Ez a kettő csak kompromisszumok árán hozható össze, ezek természetét is meg kellene vitatni” – véli Herczog Mária.
Minden, ami a babának kell
A miniszterelnök által a parlament elé terjesztett javaslat szerint a születés évében az állam minden gyermek számára 40 ezer forintot utal át a baba Start-számlájára, amelyet a szülő nyit meg valamelyik hitelintézetnél. Az államkincstár ugyanakkor automatikusan számlát nyit és vezet azoknak is, akiknek szülei ezt elmulasztják. A javaslat szerint a rászorultak – azok, akik az akkori felülvizsgálat szerint annak számítanak, tehát a jelenlegi fogalmaink szerint rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak – 7 és 14 éves korukban további 30-30 ezer forintot kapnak az adófizetők pénzéből.
Az általános szabály szerint a szülői megtakarítást az állam annak 10 százalékával kiegészítené, legfeljebb évi 6 ezer forintig. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőknél ez 20 százalék és évi legfeljebb 12 ezer forint lenne. Az adókedvezmény maximum évi 120 ezer forintig járna. Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyerekek számlájára az állam évente 12 ezer forintot utalna át. A Start-számlán összegyűlt pénzhez csak a 18. életévét betöltött fiatal juthat hozzá. Azon rászoruló gyermekek számláján, akiknél a szülő egy fillért sem tesz hozzá az állami pénzhez, 18 éves korukra 220-250 ezer forint gyűlhet össze.
A költségvetés általános tartalékában a kormány 4 milliárd forintot biztosított a megvalósításra. Évi 94-95 ezer születéssel számolva 2006-ban a babakötvény alkalmazásának költsége 3,8 milliárd forint lesz. A törvényjavaslat tervezett hatálybalépése jövő év január elseje.
Tovább fogyunk
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn nyilvánosságra hozott adatai szerint 2005 első kilenc hónapjában emelkedett a születések száma, de a halálozások száma ezt is meghaladta. A felmérés szerint 2005 első kilenc hónapjában mintegy 73 600 gyermek született, és 101 350 lakos hunyt el.
A születések számában folytatódott az elmúlt év végén megindult lassú emelkedés. 2005 első kilenc hónapjában összességében 3,3 százalékkal, közel 2400 újszülöttel több jött világra, mint 2004 hasonló időszakában. Jelentősen nőtt ugyanakkor a halálozások száma: szeptemberig az összes halálozás 2,5 százalékkal, mintegy 2500 fővel múlta felül az egy évvel korábbit, így a népességcsökkenés mértéke is enyhén emelkedett. Ez számszerűen mintegy 27 750 fős csökkenést jelentett az idei év első kilenc hónapjában.
Fontos megemlíteni, hogy a csecsemőhalálozási arányszám továbbra is javuló irányzatot mutat: 2005 első kilenc hónapjában ezer élveszületésre 6,1 csecsemőhalott jutott, ami több
mint öt százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege következtében viszont az ország lakossága a természetes fogyásnál kisebb mértékben, mintegy 17 ezer fővel lett kevesebb. A népesség lélekszáma az időszak végén a nemzetközi vándorlás becsült értékeit is figyelembe véve 10 081 ezer fő volt.
