Belföld

Gyurcsány a Fideszt védte tizenöt éve

admin
admin

2006. 03. 23. 13:27

Mit gondolt tizenöt éve Gyurcsány a Fideszről? A korabeli KISZ KB-ülések eddig még nem publikált jegyzőkönyvei szerint dorgálta a szövetséget, mert „csendben volt, amikor a Fideszt folytonosan fenyegették”, sőt akkor is, amikor a fiatalokat március 15-én rendőrök gumibotozták – írja a pénteken megjelenő Élet és Irodalomban Rajnai Attila.

„Na, hát a kiszesek közül nincsen normális, tárgyalóképes ember. Egyetlen ember van a kiszesek közül, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, (…) az egy Gyurcsány nevű ember” – nyilatkozta Orbán Viktor 1989. február 21-én a Fekete Doboznak, a felvétel nemrégen került napvilágra.


Belülről nézve

Tizenöt év után, a kutatási moratórium lejártával, az ÉS – egyedüliként eddig a magyar sajtóban – belenézett végre a KISZ KB titkos fiókjaiba, s előbányászott fontos dokumentumokat a szervezet vezetőinek, köztük Gyurcsánynak a belső gondolkodásáról. És napvilágra kerültek a szervezet végnapjai is, a versenyfutás az idővel.

„A mozgalmi attitűddel rendelkező KB-titkárt nem csak a fenti kijelentései miatt nem emelte kebelére a hazai baloldal. Hanem mert az anyapárttól való tényleges elkülönülést és az ifjúsági szervezet vagyonának társadalmasítását szorgalmazó radikális reformjai visszariasztották a kiszesek nagy részét” – olvasható Rajnai ÉS-riportjában. Pedig a KISZ a Fidesznek lehetett volna korosztályos vetélytársa. Gyurcsány Ferenc az ifjúsági szövetségből való távozásakor tett még egy politikai kísérletet, megalakította az Új Nemzedék tömörülést, de a csoport nem talált bázisra a szerveződő pártok között. A kudarcért önmagát hibáztatta, és elhatározta, többé nem vállal közéleti szerepet. Az új idők kihívásai és az érdekviszonyok változása azonban mára egyrészt elfedték az egykori kiszes szembenállást, másrészt az egykori lelkizős forradalmár is másként látja akkori önmagát – írja a lap.

„Szocializmust, de másképpen” – hangzott el a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1988. november 18–19-én zajlott székesfehérvári országos értekezletén. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) legnagyobb ifjúsági szervezetének e mondata jelezte először nyilvánosan, hogy a korábbi évek verbális reformtörekvései után elkerülhetetlenek és visszafordíthatatlanok a változások. A megújulás szükségességét a szervezetben senki nem vitatta, hiszen az idézett kijelentés összecsengett az anyapárt demokratikus ellenzéknek adott válaszával: „Szocialista demokráciát, szocialista pluralizmust!” A kiszesek néhány alakulgató csoportja azonban jóval radikálisabb utat követett volna, a megújulás folyamatából következetesen kihagyta volna a szocialista jelzőt, ezzel is demonstrálva a szakítást. A megújulási szándékra a Magyar Közvélemény-kutató Intézet korabeli felmérései szerint a vidéki városokban élő fiatalok 19, a fővárosban pedig csupán 14 százaléka figyelt fel. A KISZ párttól való esetleges függetlenedését viszont a fővárosban preferálták jobban, a vidéki 15 százalékkal ellentétben Pesten 17 százalékot mértek a közvélemény-kutatók – áll az ÉS legújabb számában.

A székesfehérvári országos értekezletről a KISZ-anyagokat is őrző Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban nincs dokumentum. Ennek oka a visszaemlékezők szerint az lehet, hogy az értekezlet úgynevezett „bizalmi ülésnek” számított, amelyen jelen volt az MSZMP legfelsőbb vezetése, és amelyen sarkos vélemények is megfogalmazódtak. Ezek lényege az volt, hogy a KISZ válságban van, átszervezése irányát főként alulról jövő építkezéssel kellene meghatározni, de ahhoz, hogy a tagok tudják, mi zajlik a KISZ-ben, és mit akar a szövetség, információt kell adni részükre.


Oldás és kötés

A gyökeres és visszafordíthatatlan változások legbiztosabb jele a KISZ 1989-es költségvetésének a radikális megkurtítása volt. Az ifjúsági szervezet 1988-ban 1 milliárd 137 millió forintból gazdálkodott, a következő évre pedig másfélmilliárdot igényelt. A központi költségvetésből azonban mindössze 734 millió forintot kapott – az úttörőszövetséggel közösen. Pedig a kiadások is jelentősen nőttek, a tb-járulék ebben az évben emelkedett az addigi 10-ről 43 százalékra, ráadásul a szövetségnek le kellett mondania vállalatai befizetéseiről is. A költségvetés volt a fő témája a KISZ KB 1989. január 13–14-i ülésének is. Nagy Imre, a KISZ KB első titkára kijelentette: „Ezt a költségvetést nem lehet úgy elrontani, hogy ne fájjon nagyon! (…) a mai 2800 fős apparátust a KISZ-ben nem tudjuk fenntartani.” Ezzel együtt rögzítették, hogy a szövetség a működés érdekében nem élhet fel az ingatlanvagyonából, de az apparátus lehetőséget adott a helyi forrásteremtésekre, és felszabadította a megyék gazdasági kötöttségeit. Indítványozták azt is, hogy dolgozzák ki, miként lehetne a KISZ egységes vagyonát hatékonyabban működtetni. A működési költségek csökkentése érdekében megszüntették a kitüntetésekkel járó pénzjutalmakat, csökkentették a független munkatársak számát, a vállalati KISZ-szervezetek dotálását és az ingatlanok felújítására létrehozott alap pénzét. (…)

A januári ülés másik fő napirendi pontja egy új szervezeti és működési szabályzat megalkotása volt, amelynek legfontosabb elemei voltak: a továbbiakban más szerveződésekkel is együttműködhet a KISZ, önálló vállalkozást is létrehozhat, és az úttörőszövetséget leválasztották önmagukról. Szó esett az alakuló, alternatív csoportosulásokról és platformjaikról, amelyek között az áprilisi kongresszusig létrejöhetnek a KISZ lehetséges szövetségesei. Az ülésen megválasztották az új intézőbizottság tagjait, köztük Boldvai László későbbi MSZP pénztárnokot, aki akkor a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára és egyben az új szervezeti és működési szabályzat tervezetének előterjesztője volt. Titkárrá választottak egy huszonnyolc éves vékony fiatalembert, Gyurcsány Ferencet is, akit Domonkos László KB-titkár „széles látókörű, jó adottságokkal rendelkező” jelöltnek titulált. Gyurcsány megválasztását követően a hallgatóság figyelmébe ajánlotta a Vitányi Iván vezette Új márciusi front javaslatait, szorgalmazta egy országos nemzeti bizottság felállítását, valamint azt, hogy „a társadalom politikai tagolódásával, a pluralizálódással párhuzamosan a különböző politikai erők együttműködésének intézményrendszere is kialakuljon, és (…) ne a széttartó erők erősödjenek meg.”



Bokrétás november

„A politizáló egyetemi fiatalság egy része reménytelennek látta a KISZ reformálgatására pazarolni az időt és új, autonóm intézmények kialakításába, mozgalmak szervezésébe kezdett” – írta Stumpf István Magyarország 1988-as Politikai Évkönyvében. Véleménye szerint nem léteznek működő kapcsolatok a politikai intézményrendszer meghatározó tényezői és a társadalmi mozgalmak között. Az első kísérletet erre a Hazafias Népfront Ifjúsági Bizottsága szervezőinek, az ifjúsági mozgalmak meghatározó személyiségeinek és a KISZ vezetőinek a novemberi találkozója volt. Nem sokkal később, 1988. november 23-án „Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezéssel új politikai ifjúsági szövetség megalakulását kezdeményezte a KISZ országos felsőoktatási értekezletén, az országos KISZ-titkári értekezleten részt vett küldöttek egy csoportja”. A dokumentumot mintegy nyolcvanan írták alá. Ezután november 27-én Stumpf István elnökletével megalakult a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanács (MISZOT), amelynek diszkrimináció nélkül tagjává lehetett minden képviseltre alkalmas ifjúsági szövetség.



Az országos ifjúsági szerveződésekben a legmesszebbre az Unió a Demokratikus Szocializmusért (UDSZ) jutott, amelynek magvát egyetemisták, elsősorban közgázosok alkották, tagja volt többek mellett Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB egyetemi vezetésének tagja, Merényi Miklós, a GKM jelenlegi kommunikációs igazgatója és Szilvásy György, a KISZ KB apparátusának osztályvezetője, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, akinek nevét legutóbb a balatonőszödi állami üdülő ingatlanlízing-szerződése révén emlegettük. Az UDSZ-t Bajnai Gordon vezette, aki a rendszerváltás után a Wallis Rt. első embere lett, és aki jelenleg a brit BAA vezette Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke. Az UDSZ már megalakulásakor nagy vihart kavart, mert szociáldemokrata értékek mentén kívánt szerveződni, vitát szervezett 56-ról, és szabad oktatási rendszerért kiáltott. Alaptézise szerint a KISZ-nek egyértelműen szakítania kell megrögzött hagyományaival, mert ha a struktúra nem változik, nincs értelme a névváltoztatásnak sem. Bajnai Gordon a KISZ 1989. április 12-i kongresszusán kijelentette, hogy az „MSZMP-vel kötendő stratégiai szövetséget közvetlenül nem vállaljuk! Mi a magyar progresszió részének tekintjük magunkat, amibe a szociáldemokráciát éppúgy beleértjük, mint a népi baloldalt”.

Nyílik a front

Az 1989-es februári KISZ KB értekezleten – amelynek fő témája a KISZ kiadványok támogatásának csökkentése és a Magyar Ifjúság kiadásának felfüggesztése volt – az egy hónapja kinevezett KB-titkár platformot hirdetett. Gyurcsány Ferenc kijelentette: „a KISZ pozíciója szemmel láthatóan romlik, amik felmerültek, csak válaszkísérletek. (…) Minden válaszkísérletünk azt a reakciót vonja maga után, hogy jé, ezek a kommunisták újra praktikáznak valamit, újra taktikai gúnyt űznek belőlünk, most engednek, mert engedniük kell, de holnap, hogyha megerősödnek, vissza fognak vágni.”

Hangsúlyozta, nem számítottak ilyen gyors politikai átrendeződésre, és „nem számítottuk arra, hogy az MSZMP ennyire nem lesz ura a helyzetnek. (…) Nem tudunk mit kezdeni a magunk baloldaliságával. (…) A KISZ csendben volt, amikor a Fideszt folytonosan fenyegették, a KISZ csendben volt, amikor a mi erőink egy részét is – de nem azért, mert a mieink voltak – gumibotozták március 15-én. (…) Ha nem lesz ennek a KISZ-nek markáns programja, akkor múló pillanattá fog válni a 45 utáni történelemben.” Gyurcsány a KISZ hitelességének visszaszerzését három feltétel teljesülésében látta: ha leszámol múltjával, ha újrahatározza az MSZMP-hez fűződő viszonyát, és ha késedelem nélkül társadalmasítja az ifjúság köreiben a KISZ anyagi és képviseleti pozícióit. A cél megfogalmazása szerint az volt, hogy a KISZ saját, a párttól független programjával elindulhasson az 1990-es választásokon. Aki ugyanis azon „könnyűnek találtatik, azt elzavarják, és ha a KISZ-t ma mérnék meg, elzavarnák”.

Gyurcsány Ferenc (becenevén Fletó) radikális hangvételű beszéde nem ért célt, sokan inkább elhatárolódtak tőle. A KISZ nem indult a választásokon, és Fletó nem lett az akkor alakult Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) elnöke, legtöbb voksot Nagy Imre kapta a küldöttektől. Gyurcsány kudarcának oka UDSZ-es viszonyaiban és a KISZ vagyon felosztásáról kifejtett véleményében. Az ifjúsági szövetség ugyanis óriási vagyonnal rendelkezett, ingatlanai, iskolái, üdülői mellett övék volt többek között az Ezermester vállalat, az Express Utazási Iroda és az Országos Rendezvényszervező Iroda is. Gyurcsánytól eltérően viszonyult a KISZ vagyonához többek között Kiss Péter jelenlegi kancelláriaminiszter, az ifjúsági szövetség budapesti bizottságának első titkára, az akkori KISZ meghatározó egyénisége. A kettejük közötti akkori nézetkülönbségek jól érzékeltetik a szocialista párt napjainkban is meglévő belső megosztottságát. Bár Kiss Péter is úgy vélte, hogy egyenlő esélyeket kell teremteni, és ki kell alakítani az ifjúsági szerveztek állami támogatásának egységes rendszerét, de véleménye szerint a vagyon egy része politikai privilégium, hiszen az ingatlanok közül nem egy a KISZ-es fiatalok munkájával épült – nyilatkozta a Magyar Ifjúság 1989 februári számában. Gyurcsánnyal ellentétben ő nem a radikális, hanem a konszenzuskereső utat hirdette. „Konszolidálni kell a KISZ belső viszonyait, mert a viták gyengítik a válaszadó képességeinket, a békés átmenet útjának kijelölését, ha ezt nem tartjuk szem előtt, mire átalakulunk, nem leszünk” – jelentette ki.

Nagy Imre, a KISZ KB első titkára – később a Caola vezetője – sem volt híve a tagozódásnak. „A jövőt nem a néhány ezres tagságú szervezetek fogják meghatározni, hanem azok, amelyek tömegeket tudnak maguk mögött. Akik tömegeket tudnak kimozdítani a tegnapi struktúrák kényszeréből” – nyilatkozta 1989. április elején a KISZ nagy átalakulást hirdető kongresszus előtt.



Bábu vagy

(…)


Mivel az 1987-es földtörvény alapján a kezelőt megillették a tulajdonosi jogok, 1988 végén és 1989 elején a KISZ több megyei bizottsága ingyen vagy névleges áron adott el a kezelésében lévő ingatlanokból (vendégház, pártház, oktatási intézmény). Az ingatlanok számos esetben különböző, erre a célra alapított társaságokhoz kerültek. Ilyen volt Veszprém megyében az Allegro és az Osszi Kft., Székesfehérváron a Komfort Plusz Kft., Balassagyarmaton a Polipves Kft., Bács-Kiskunban pedig a Bács Touring Kft. Egy 1989. februári MTI hír szerint a Legfőbb Ügyész vizsgálatot indított a KISZ-ingatlanok, köztük a bajai, a szegedi KISZ-iskola tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban, és megállapították, hogy addig tizenegy ingatlanra jegyezték be a KISZ KB tulajdonjogát, mintegy ötvenre pedig előkészítették a szerződéseket. Márciusban viszont a hajdúszoboszlói KISZ és a helyi úttörő szövetség fogott aláírásgyűjtésbe, mert hozzájárulásuk nélkül kezdték menekültbefogadó állomássá alakítani a helyi KISZ-iskolát. Az ellenzék nem bolygatta a KISZ-vagyon sorsát 1990 után, mivel a különböző társadalmi szervezeteken keresztül nekik is csurrant-cseppent belőle valami. Például a Demisz székház 700 millió forintos vételárából 100 millió forintot kaptak az új szervezetek.

Légüres térben

A központi vagyon felosztásának irányelveit a Demisz székházában fogalmazták jóval az 1989-es kongresszus után. Az egyeztetéseken részt vett többek között az úttörőszövetség, a KSZTT, a Baloldali Alternatív Társulás, a Sansz Alapítvány, a DEMISZ – de a szövetség egyik alelnöke, Gyurcsány Ferenc nem volt ott. A KB-titkár ugyanis, miután megromlott a viszonya mind az országos, mind a budapesti elnökséggel, lemondott, és energiáit egy másik csoportosulásnak, az általa alapított Új Nemzedéknek a megismertetésére fordította. Célja a fiatalok megszólítása és egy együttgondolkodó ifjúsági szervezet létrehozása volt. Úgy érezték, az ellaposodott és kiégett Demisz mellett az új pártok közül ilyen elvek mentén egyik sem szólítja meg a fiatalokat. Ezt a felismerést támasztotta alá Kéri László is – aki szerint a KISZ a nyolcvanas évektől csak formális tagságot tudott felmutatni – az Ifjúság és politika az évtized végén című munkájában: „Még az a párt is, amelyik leginkább ifjúsági jellegű, a Fidesz, sokkal inkább a nagypolitika kérdéseihez szólt hozzá 1989-ben, mintsem azzal tüntetett volna, hogy az ifjúsági érdekek első számú szószólójaként panaszolja föl a 18-30 év közötti korosztályok mindenapjainak világára fojtogatóan rátelepülő nehézségeket.” Az Új Nemzedék azonban nem talált teret a rendszerváltás forgatagában, hiszen „a rendszerváltásnak nem volt forgatókönyve. Tanácskozásról tanácskozásra alakultak az elérhető célok. Kiszámíthatatlan volt, az ellenfél mikor, miért, miben enged. Vagy mikor vonja vissza a korábbi megállapodást” – nyilatkozta Sólyom László az ÉS 2004/41 számában. A korra jellemzően, ha az alternatív társulások és a KISZ-es csoportok közeledni próbáltak a rendszerváltó pártokhoz, állampárti eredettel bélyegezték meg őket. Ebből a béklyóból próbált kitörni az Új Nemzedék. Egyik tagjuk szerint „a program meglehetősen kusza volt, de alapvetően azt próbálta megfogalmazni, hogy létezhet többféle ideológiájú ifjúsági szervezet, amely nem KISZ utódszervezet, hanem európai módon baloldali”.
Az Új Nemzedék megpróbált közeledni a rendszerváltó pártok felé, de nem kapott támogatást, mivel az egyik oldalról kommunistázták őket, visszafele pedig ők nem akartak és nem is tudtak volna már lépni. Ráadásul a tömörülés névválasztása sem volt szerencsés, mert ezen a néven a két világháború között létezett egy rossz emlékű, nacionalista lap”.

(A cikket teljes terjedelmében megtalálják az ÉS pénteken megjelenő legfrissebb számában.)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.