Magyarország négy százalék feletti gazdasági növekedése az elmúlt nyolc évben kétszerese az Európai Unióénak, azonos a világátlaggal, és kicsit gyorsabb a régió országainál is – jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. A szakember arra figyelmeztetett: a 2001-2003 közötti erőteljes belső fogyasztás növekedés mellett a gazdaság lassult, s egyértelmű, hogy Magyarországon az export és a beruházások húzzák a gazdasági növekedést.
A Magyarországon regisztrált közel 1,2 millió vállalkozás közül 300 ezer nem regisztrált adóalany, s további 600 ezer egyetlen foglalkoztatottat sem alkalmaz, s a valódi hosszú távon is életképes vállalkozások száma 150-180 ezer, tehát ebből kell kiindulni – tette hozzá a GKI elnöke.
Kevesebb adókedvezményt!
Az államháztartás jelenlegi hiánya mellett, államháztartási reform nélkül miatt fenntarthatatlan ez a gazdasági növekedés – mondta Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter emlékeztetett arra: 11 évvel ezelőtt 9 százalékkal leértékeltük a forintot, az utóbbi néhány héten a piac értékelte le a nemzeti valutát 6-7 százalékkal.
Szerinte a jegybanknak két csorba élű fegyvere van, a kamatemelés és a valutatartalék felhasználása.
A magyar gazdaság Achilles sarka az államháztartás, ezért a választások után lesz stabilizáció, mert kell, hogy legyen – rögzítette a CEU professzora. Hozzátette: a magyar államadósság mértéke és az államháztartási hiány növekedést gátló tényező, a külföldi befektetők csak egyre magasabb kockázati prémium mellett hajlandók finanszírozni a hiányt.
Az államháztartás egyensúlyának helyreállítást elsősorban az államháztartás terjedelmének és kiadásának zsugorításával lehet elérni, de nem a fűnyíró módszerével – hangsúlyozta a volt pénzügyminiszter, aki a költségvetés bevételi oldalának növelésére is tett javaslatokat.
Az szja adókedvezményeket ki kell iktatni, a burkolt ártámogatásokat meg kell szüntetni és egységes 20 százalékos áfa-kulcsot kell bevezetni – fogalmazott. Az ártámogatások között említette a gázár-támogatást, amely 100 milliárd forintot visz el a költségvetésből, miközben szolidaritás ellenes, hiszen a gazdagokat is támogatja.
“A szociálpolitikát el kell választani az adópolitikától és a támogatás politikától” – közölte Bokros Lajos. Szerinte a politikának el kell ismernie, hogy a választás után az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében adót kell emelni.
Kicsit javult a helyzet
A TÁRKI napokban közzétett adatai azt mutatják, hogy 2003-2005 között kissé csökkent a szegénység Magyarországon – mondta Tausz Katalin szociológus. Az ELTE tanszékvezető tanára hozzátette: a mélyszegénység, azaz a társadalom legszegényebb alsó tizedének helyzete azonban kissé romlott.
“Javítani akkor lehet ezen az állapoton, ha a beruházunk a jövő nemzedékébe, hiszen az iskolázatlanság illetve az iskolázottság és a szegénység szorosan összefügg” – fogalmazott Tausz Katalin.
