A legrövidebb kampány
2006-os választási kampány lesz a legrövidebb a rendszerváltás utáni Magyarország történetében. A választás első fordulójáig még 79 nap van hátra. 1989. december 22-én Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke 1990. március 25-re tűzte ki az országgyűlési választások első fordulóját, a két időpont között 93 nap telt el. A rendszerváltást követő második voksolásnál, a pártoknak 93 nap állt rendelkezésre, hogy kampányoljanak. 1998. január 28-án Göncz Árpád május 10-re írta ki az első fordulót, ekkor tehát 102 nap telt el a kitűzés és a voksolás között. Míg a legutóbbi választáskor volt a leghosszabb kampányidőszak, azaz az elnöki bejelentés és az első forduló között 115 nap telt el.
A köztársasági elnök csütörtökön bejelentette: a lehető legkorábbi, április 9-i időponton szavazhatunk az általános országgyűlési képviselőválasztásokon. A második fordulót április 23-án, szintén vasárnap tartják. A 2006. évi országgyűlési választások végleges eredményének megállapítására április 29-én vagy 30-án kerülhet sor.
A törvény értelmében ez azt jelenti, hogy a pártoknak március 17-ig kell egyéni, március 20-ig területi, és március 21-ig országos listájukat kihirdetnie. Április 8-a nulla órától vasárnap este hétig kampánycsend lesz érvényben.
Külföldön is szavazhatunk
Idén első alkalommal külföldön is voksolhatnak a magyar állampolgárok. A külföldi képviseleteken szavazók korábban adják le voskaikat. Az első fordulóban április másodikán – az amerikai kontinens szavazóhelyein elsején – a második fordulóban pedig április 23-án – Amerikában 22-én – adhatják le külföldön szavazataikat a maygar állampolgárok. Magyarország 90 nagykövetségén és főkonzulátusokon lehet szavazni az áprilisi parlamenti választásokon. Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője Rytkó Emília arra hívta fel a figyelmet, hogy a választás első fordulójára a külképviseleteken a magyarországi voksolás előtt egy héttel kerül sor.
„Ennek az az indoka, hogy az ott leadott szavazatokat, melyek megszámlálása majd itthon történik, hazajuttathassák még az első fordulót megelőzően, és az első forduló napján hozzáadhassák az itthon leadott szavazatokhoz, és az eredményt együttesen állapíthassák meg” – mondta. A második fordulóra már egy időben kerül sor, a külképviseleteken ekkor leadott voksokat a magyarországi szavazást követő hatodik napon adják hozzá a többihez. Az összes külképviseleten leadott szavazat egy szavazókörbe kerül.
A pártok erre számítottak
A pártok egyaránt üdvözölték Sólyom László döntését, hogy a lehető legkorábbi időpontot választotta, mert véleményük szerint az ország érdeke ezt kívánja. Az országgyűlési választások időpontja utáni nyilatkozatok szerint, minden párt a nyugalmas kampány híve.
„Azt szeretném, hogyha a kampányban barátok, szövetségesek és riválisok egyaránt azt tartanák szem előtt, hogy van közös felelősségünk az országért, és egyetlen lehetséges magatartás az egymásért és egymásnak mutatott tisztelet” – mondta Gyurcsány Ferenc a bejelentést követően. Hozzáfűzte: az első fordulóig hátralévő nyolcvan napban az a versenytársak feladata, hogy bemutassák, ki milyen jövőt képzel el az országnak.
Hiller István az MSZP elnöke bejelentette, a párt országos elnöksége február 18-ra hívja össze a párt miniszterelnök-jelölő kongresszusát. A jelölt személyén kívül dönteni fog a párt országos listájáról és választási programjáról is. Hozzátette: a szocialista párt célja a négy évvel ezelőtti eredmény megismétlése vagy felülmúlása.
Az MDF szintén február 18-ára tervezi a kampánynyitó gyűlést, és akkorra véglegesítik az országos és területi listákat. Dávid Ibolya bízik abban, hogy a választási kampányban több szó esik majd a valódi programokról. „A köztársasági elnök úr megválasztása óta egyetlenegy pártelnökkel egyeztetett, tárgyalt, aki nem sokkal a tárgyalás után bejelentette, hogy 125 nappal később lesz a választás és az pont április kilencedike. Ha szándékos volt ez az egybeesés, ha véletlen, mindenféleképpen kínos” – mondta Dávid Ibolya.
„Az emberek többsége és a politikai pártok többsége is az április 9-ei időpontra számított, úgy látjuk, hogy Sólyom László is osztja azok véleményét, akik úgy látják, hogy az ország érdeke, hogy a választási kampány időszaka minél visszafogottabb, minél rövidebb legyen, a vetélkedés helyett minél hamarabb a közös cselekvésnek jöjjön el az ideje” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke.
Kuncze Gábor elmondta, hogy az SZDSZ erre az időpontra számított, és felkészült a választásokra. A liberális párt vasárnap tartja küldöttgyűlését és kampánynyitó rendezvényét is, ahol véglegesítik a választási programot. Hangsúlyozta: a választási esélyeket nem befolyásolja a választások kijelölt időpontja, április 9-e és 23-a, mert az ország érdeke szempontjából a minél korábbi választás a jó, hiszen a felálló kormánynak el kell indítania a 2007-es költségvetés előkészítését és az uniós elvárásoknak megfelelően szeptember 1-re benyújtandó módosított konvergencia programot.
Korai időpont
6,6 milliárd a választásokra
Az áprilisi országgyűlési választásokra 6,6 milliárd forintot hagyott jóvá a parlament, ebből az induló pártok összesen 100 millió forint támogatásban részesülhetnek. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően, ezt az összeget a jelöltek számának függvényében osztják szét, amikor a jelölt- és listaállítás lezárult.
Ki választja Polt utódját?
Bár korábban arról írtak a lapok, hogy a voksolás időpontja alapvetően befolyásolja a legfőbb ügyész utódjának megválasztását, utánaszámolva kiderül: ennél is fontosabb, hogy Sólyom László mikor nevezi meg jelöltjét. Polt Péter mandátuma május 16-án jár le, ami azt jelenti, hogy az április 9-i időpont esetén is pár hétig betöltetlen marad a posztja. A második forduló ugyanis április 23-án lesz, a hivatalos végeredmény kihirdetését követően pedig 30 napja van az új miniszterelnöknek kormánya megalakítására. Így május 16-ig szinte biztos, hogy nem áll fel az új Országgyűlés. Ha tehát a köztársasági elnök nem akar üresjáratot, pár héten belül nyilatkoznia kell: a parlament ugyanis már februárban befejezheti munkáját, így addig meg kell szavazni.
Az államfő nem konzultált senkivel
Az országgyűlési választások időpontjáról a köztársasági elnök egyetlen párt képviselőjével, vagy közjogi méltósággal sem konzultált, döntéséről nem is tájékoztatott senkit előzetesen – mondta Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke.
„Politikai pletykák mindig voltak és mindig lesznek. Különösen igaz ez a választások előtti időszakra. Az államfő azonban meggyőződése szerint dönt, és ebben nem befolyásolhatják megalapozatlan híresztelések” – közölte a sajtófőnök arra a felvetésre, hogy egyes sajtóorgánumok sugalmazása szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve Orbán Viktor, a Fidesz elnöke már korábban értesült a választási dátumokról.
Választási szabályok
A választásokat – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szerint – a köztársasági elnök tűzi ki, miniszteri ellenjegyzés nélkül. A szokásjog szerint azonban az államfő előzetesen egyeztet a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. Hagyományosan vasárnap tartják a voksolást, de a jogszabály szerint ettől el lehet térni, de legkésőbb a szavazás előtt 72 nappal az elnök köteles kihirdetni az időpontot, amit pedig április 1. és május 31. között kell megtartani. Ekkor kezdődik el a hivatalos kampány időszaka. A választási szervek ekkor állítják össze a névjegyzéket, amely alapján kézbesítik a kopogtatócédulákat. Az ajánlószelvények begyűjtését a szavazás előtti 23. napon be kell fejezni, és a 19. napon be kell jelenteni a jelölteket. Ekkor a médiának egyszeri bemutatkozási lehetőséget kell ingyen biztosítania. A választásokat vasárnaponként tartják, így az azt megelőző péntek 24 órától a szavazás napján 19 óráig kampánycsend van érvényben. A voksolást követő nyolcadik napon hirdetik ki a hivatalos eredményt. Az első szavazást követő 14. napon kell megtartani a második fordulót azokban a kerületekben, ahol elsőre nem született eredmény.
A választópolgárok eszerint február 10-ig kapják kézhez a kopogtatócédulát, valamint az ajánlószelvényt. Még ugyanezen a héten, február 8. és 15 között teszik nyilvánossá a választói névjegyzéket. Az Országos Választási Bizottság tagjait február 17-ig kell megválasztani, valamint ugyanekkor jár le az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok megválasztási határideje is. Egy hónappal később, azaz március 17-ig kell benyújtani a kérelmeket arra, hogy a választó külképviseleti névjegyzékbe kerüljön, illetve eddig a napig kell bejelenteni az egyéni választókerületi jelölteket.
Fontos, hogy a jelölő szervezetek a szavazást megelőző 20. napot követően díjfizetés ellenében megkaphatják a választópolgárok név- és lakcímadatait. Ezek az adatok viszont kizárólag a választási kampány céljára használhatók fel, és a szavazás napján meg kell őket semmisíteni.
