A rendszerváltás során kivívott sajtószabadság legnagyobb eredménye, hogy már a közvélemény előtt sem maradhatnak titokban a politikusok, közéleti személyiségek stiklijei, ballépései. A média által kirobbantott – valós, vagy felfújt – botrányok mögött persze mindig sejteni lehet valakit, és az eseteket mindenki a saját javára igyekszik fordítani. Kérdés persze, hogy ezek az ügyek a mai magyar közélet tisztátalanságát mutatják-e, vagy éppen ellenkezőleg: nyilvánosságra kerülésük éppen a demokrácia működőképességét mutatja.
A FigyelőNet negyedévenként megjelenő sorozatának első része az elmúlt három hónap közéleti botrányait igyekszik sorba venni.
Légkondicionáló vádirattal
Az elmúlt időszak talán leghangsúlyosabb eseménye a K&H-ügy volt, amely az ügyészség vádemelésével folytatódott szeptemberben. Az összesen körülbelül 23 milliárd forintos sikkasztás 21 vádlottja között azonban nem kis meglepetésre végül egyetlen politikus sem szerepelt. Sajtóból jól ismert személyek viszont megtalálhatóak a listán: Kulcsár Attila első-, Kerék Csaba másod-, és Rejtő E. Tibor harmadrendű vádlott mellett többek között Bitvai Miklós, az ÁAK volt vezérigazgatója, Forró Tamás újságíró, valamint taxisofőr, pénzváltó és banki alkalmazott is a vádlottak között szerepel.
Mindeközben az egész ország azt találgatta, hogy Kulcsár Attilának a tavaly júniusi kihallgatásáról készült videofelvételen tett kijelentése – „Kíváncsi vagyok, mikor szakad le” – vajon tényleg csak a légkondicionálóra vonatkozott-e.
A brókerbotrányhoz kapcsolódik Bácskai János dandártábornok pere is. A K&H-üggyel összefüggő büntetőügy megismételt tárgyalása október harmadikán kezdődött Szegeden. A maffiaellenes központ korábbi vezetőjét Kulcsár Attilával összefüggésben bűnpártolással vádolja a katonai ügyészég. A tárgyaláson eddig már meghallgattak több közéleti személyiséget, így többek között Tóth Andrást, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárt, Kiss Péter kancelláriaminisztert, Lamperth Mónika belügyminisztert, és Kulcsár Attilát is. Utóbbi egyébként meghallgatásán közölte: Bácskai korrekt módon járt el, állítása szerint a tábornok semmilyen előnyt, szolgáltatást nem kért, és ő sem kínált Bácskai Jánosnak semmit. A per januárban folytatódik.
Fridi kontra Rudi
Az elmúlt negyed évben a médiát is alaposan elérte a botrány szele. A Magyar Televízió vezetése ugyanis kirúgta Friderikusz Sándort, A szólás szabadsága műsorvezető-szerkesztőjét. Az ügy akkor robbant ki, amikor Friderikusz szabadságra akart menni, de erről csak késve tájékoztatta a csatorna vezetőit. Ráadásul az általa jelölt helyettes, Horvát János személye nem felelt meg Rudi Zoltánnak. Az MTV elnöke szerint ugyanis kereskedelmi tévés nem vállalhat munkát a közszolgálati adónál. Később azonban kiderült: ezt nem tiltja a köztévé műsorszolgáltatási szabályzata, csupán annyit köt ki, hogy azonos pozíciót nem tölthet be. Az eltávolítás kiváltó oka végül egy Népszabadság-interjú volt, amelyben Friderikusz arra szólította fel a politikát, hogy mielőbb távolítsa el Rudi Zoltán tévéelnököt, mert az alkalmatlan a posztjára.
Miniszterelnökök a bizottság előtt
Szeptemberben újra összeültek azok a bizottságok is, amelyek az Orbán család, illetve Gyurcsány Ferenc meggazdagodását vizsgálják. Ez utóbbi testület célja, hogy tisztázza a jelenlegi miniszterelnök érdekkőrének privatizációban betöltött szerepét, feltárja állami vállalatokkal ápolt kapcsolatát, és fényt derítsen arra, hogy milyen forrásokból származott a miniszterelnök tavalyi 100 milliós és tavalyelőtti 83 millió forintos jövedelme. A bizottság vizsgálódása a miniszterelnök cége tulajdonában levő Szalay utcai ingatlanra is kitért.
A testület egyik fideszes tagjában, Deutsch Tamásban felmerült a kérdés: miként lehetséges, hogy az érintett épület hatodik-hetedik emeletén elhelyezkedő egykori óvodahelyiséget az Altus Rt. által felkért értékbecslő cég 1993-ban – amikor az Altus Rt. három évre az államtól bérbe vette – 16 040 000 forintra taksálta, egy évre rá, 1994. május 28-án pedig már 40,3 millióra. Miután Deutsch nem ítélte kimerítőnek a válaszokat, és több alkalommal hazugnak nevezte a kormányfőt, Gyurcsány Ferenc felszólította: perelje be, és döntsön a bíróság. Deutsch Tamás eddig nem tett eleget ennek. A testület előtt legutóbb egyébként Medgyessy Péter egykori miniszterelnöknek kellett megjelennie.
Az Orbán-bizottság a Tokaj Kereskedőház Rt. tevékenységét, valamint Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó lakásvásárlásait vizsgálja elsősorban. A bizottság szeptemberben már elfogadott egy részjelentést, melynek összefoglalója szerint az egykori kormányfő neje 1997 és 2001 között összesen 80,5 ezer négyzetméter termőföldet és 2478 négyzetméter belterületi földet vásárolt Tokaj-Hegyalján. Az ingatlanok vásárlása a bizottság szocialista tagjai szerint mélyen a piaci ár alatt történt. A bizottság legutóbb részjelentést fogadott el a botrányt kirobbantó Élet és Irodalom-cikkel kapcsolatban. A dokumentum szerint a hetilap által felvonultatott iratok nagy valószínűséggel valódiak. Fontos azonban kiemelni, hogy a részjelentést csak a testület szocialista tagjai szavazták meg, mivel az ülésre egyetlen fideszes delegált sem ment be, sőt, Herényi Károly MDF-es képviselő sem jelent meg a voksoláson.
Kéne egy kém?
Augusztusban egy kémügy is borzolta a kedélyeket. A Magyar Nemzet információi szerint ugyanis egy volt és egy jelenlegi miniszterrel, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnökével is intim viszonyt ápolt egy, a román titkosszolgálatnak dolgozó nő. A magyar sajtó a Szatmári házaspárral azonosította be az állítólagos kémeket: a feleség, Szatmári Ildikó 2002-től Hiller István, volt kulturális és Magyar Bálint oktatási miniszternek, valamint Bálint-Pataki Józsefnek, a HTMH lemondott elnökének volt munkatársa. Az ügy kipattanása után az állítólagos kémnő férje egy internetes újságnak tagadta, hogy a román titkosszolgálatnak dolgoztak volna, másrészt közölte: a botrány kirobbantása az RMDSZ-t kritizáló radikálisok akciója csupán. Az üggyel egyébként a romániai lapok is foglalkoztak, ezek szerint azonban ha hazánkban kémkedett volna egy román nő, akkor a Nemzetbiztonsági Hivatal kitoloncolta volna. A Szatmári házaspár jelenleg is Magyarországon tartózkodik.
Orbán, Bush és a többiek
Gyurcsány Ferenc amerikai látogatása után lángolt fel a vita ismét arról, hogy Orbán Viktor miért nem határolódott el Csurka István kijelentésétől – amely szerint az Egyesült Államok megérdemelte a terrortámadást – 2001. szeptember 11. után. A jelenlegi kormányzat szerint az Egyesült Államok zokon vette Orbán Viktor hallgatását, és a helyzet csak Medgyessy Péter kormányra kerülésével rendeződött. A Fidesz ugyanakkor tagadja a vádakat, és azzal vádolja Gyurcsány Ferencet, hogy az egykori kormányfőt „bemártotta” George W. Bush amerikai elnök előtt. A helyzet rendezésére az MSZP azt kérte Orbán Viktortól: egyezzen bele a szeptember 11-e után készült követi jelentések nyilvánosságra hozatalába. A pártelnök ezt megtette, majd a Külügyminisztérium részben közölte Jeszenszky Géza volt nagykövet jelentését, amely szerint 2001 kora őszén részben a Gripen-vásárlás, részben a terrortámadásra adott “vegyes” magyar reakciók miatt megromlott a két ország kapcsolata.
