Tavaly az OIT soronkívüliséget rendelt el valamennyi öt évnél régebbi ügyben, továbbá arra hívta fel az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit, hogy a négy évnél régebbi ügyeknél is ellenőrizzék a szükséges intézkedések megtételét – tette hozzá a főbíró.
A hátralékos ügyek csökkentésében a vezetői intézkedéseken túl az is nagy szerepet játszott, hogy az ország bírái számítógépen közvetlenül hozzájuthatnak a Legfelsőbb Bíróság adatbázisához, ahol mintegy 150 ezer egyedi határozat, 1200 elvi, és 76 jogegységi döntés segíti az egységes bírói jogalkalmazást.
Az 1264 öt éven túli ügyből 907 a fővárosban, 159 pedig Pest megyében van. Ezek messze a legterheltebb bíróságok az országban.
Lomnici Zoltán elmondta azt is, hogy a perek elhúzódásának okai között szerepel a keresetek kiterjesztése, a viszontkeresetek, a felek távolmaradása, a vádlottak betegsége, a bírák tartós távolléte, a betöltetlen bírói álláshelyek és a késedelmes szakértői vélemények mellett a bírói hiba is.
“Ahol egyértelműen bírói hiba okozza az eljárás elhúzódását, felvetődik az alkalmasság vizsgálatának szükségessége” – jegyezte meg a főbíró. Lomnici Zoltán elmondta: az öt éven túli ügyek számának csökkentése azért is fontos, mert a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt ezek számítanak hátralékos ügynek.
Magyarország 1992-ben csatlakozott az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, azóta terjed ki rá a strasbourgi bíróság jogköre. Ez idő alatt összesen mintegy 2500 kérelem érkezett Magyarországról, ebből a bíróság 40 esetben marasztalta el a magyar államot. Ez európai összehasonlításban nagyon kedvező, hiszen például Olaszországot ugyanebben az időszakban több ezerszer marasztalta el a strasbourgi bíróság. Az elmarasztaló ítéletek Európában és Magyarországon is többségében az elhúzódó bírósági ügyek miatt születnek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
