A Tárki októberi mérése során 60 településen 1035 felnőttet kérdezett meg. Közülük a Fidesz támogatottsága 29, az MSZP-é 32 százalék volt. A pártválasztók körében a szocialisták támogatóinak aránya szintén öt százalékponttal bővült, míg a Fidesz támogatóinak aránya a hibahatáron belüli, három százalékponttal csökkent. A biztos szavazó pártválasztók között az MSZP támogatottsága három százalékponttal növekedett, s így jelenleg 46 százalékon áll, míg a Fideszé ugyanennyivel csökkent, így most 43 százalékon áll. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a változások az adatfelvétel statisztikai hibahatárán belül esnek.
2003 júliusában mértek utoljára MSZP-vezetést minden választói csoportban. A felmérés egyébként azt is megállapítja, hogy a két nagy párt teljes mértékben uralja a pártpolitikai erőteret. A Fideszen és az MSZP-n kívül egyetlen más pártnak sincs legalább 50 százalékot elérő esélye a parlamenti bejutásra.
Romlott az SZDSZ pozíciója
A Századvég szakembereinek értékelése szerint a szocialista párt pozíciójának javulását két tényező eredményezte. Egyrészt szavazatokat szerzett az SZDSZ-től, másrészt a párt korábbi szavazóit sikerült visszacsábítani. Az kiderült, hogy a szocialisták relatív támogatottsága alapvetően a nagyvárosi környezetben erősödött. Budapesten észlelgető a legjelentősebb változás: a fővárosban az MSZP támogatóinak aránya a pártválasztók körében ismét 50 százalék körül van. Ezzel párhuzamban egyébként az SZDSZ támogatottsága viszont rendszerint csökkenést mutat. Ezzel is magyarázható, hogy az októberi vizsgálat az liberális párt számára az elmúlt két év legrosszabb eredményét produkálta. Ahhoz, hogy az SZDSZ ismét bejusson a parlamentbe, az eddigi választások tapasztalatai szerint Budapesten legalább 10 százalékos támogatottságra lenne szüksége.
Nem a Fidesztől csábított el
Általánosságban elmondható, hogy a két nagy párt egymáshoz viszonyított erőpozíciójának változása nem azzal függ össze, hogy az MSZP a Fidesztől, vagy akár a bizonytalanok köréből vonzana magához új támogatókat. Az összes megkérdezett körében a biztos választási részvételről nyilatkozók aránya 50 százalék, ami 3 százalékpontos csökkenés az előző adatfelvételhez képest.
Fej-fej mellett a két vezér
Októberben a szavazókorú állampolgárok 33 százaléka Gyurcsány Ferencet, 32 százaléka pedig Orbán Viktort tartja inkább alkalmasabbnak az ország vezetésére. A felmérés részeként elkészült Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor úgynevezett imázsprofilja, amely a választói vélemények alapján rajzolja fel a két politikus egyes személyi tulajdonságai közötti eltéréseket. Ahogyan a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan ez is a két potenciális miniszterelnök hasonló profilját tükrözi, de továbbra is Orbán Viktor jelentős előnyét jelzi egyes tulajdonságok tekintetében. Az imázsprofilok szerint a két szereplőnek egyaránt leggyengébb pontja a szerénység, ugyanakkor erőssége a magabiztosság, a széles látókör és a szónoki képesség.
Az elemzés az októberi adatfelvétel külön érdekességeként emeli ki, hogy rendkívüli hasonlóságot mutat a négy évvel ezelőtti, 2001 októberi eredményekkel, amikor a kormányzó Fidesz pontosan három százalékkal előzte meg az akkor ellenzéki MSZP-t.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
