Általános vélemény a megkérdezett fiatalok körében, hogy az elmúlt öt évben Magyarország teljesítménye és a társadalom helyzete nem javult, egyszerűen maradt amilyen volt. A 17–27 éves korosztály jövőképe mégis reménykedő: a felmérés szerint a fiatalok 64 százaléka optimista, a jövőt nagy arányban javulónak gondolják.
Adatfelvétel
A Reader’s Digest idén azért végzett reprezentatív felmérést a 17–27 évesek körében, hogy megismerjék a fiatalok kilátásait és jövőképét. A kutatásban 500 főt kérdeztek meg telefonon, standard kérdőív segítségével. Hammer Ferenc szociológus szerint az adatok éppen emiatt nem lehetnek helytállóak, mert a vezetékes telefon megléte még egy bizonyos életszínvonalat feltételez. Ha ugyanis azokat is megkérdezték volna, akiknek nincsen telefonjuk, valószínűleg kevésbé lenne optimista az összkép.
A 17-27 éves korcsoport „idősebbjei” azonban már nem szemlélik olyan optimistán a jövőjüket. Závecz Tibor, a felmérést végző Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója állítja, a régióban – Lengyelország, Csehország, Románia, Magyarország – a húszas éveik közepén-végén járók közül már csak a román fiatalok érzik, hogy a közeljövőben pozitív fordulatot vesz életük.
Hagyományos családban szeretnének élni
Az adatok arról tanúskodnak: a mai fiatal generáció többsége ragaszkodik a hagyományos modellhez, azaz házasságban és két gyerek mellett szeretne élni. Ebben legjobban a szakmunkás fiatalok hisznek, rajtuk kívül a községekben élők gondolkodása áll legközelebb a hagyományos, kétgyermekes modellhez. 1995 óta a legszembetűnőbb változás az, hogy jelenleg 26 százaléknyian szeretnének kettőnél több gyermeket, míg tíz évvel ezelőtt ez az arány csak 17 százalék volt. Hammer Ferenc azonban hangsúlyozta: ezeket az adatokat fenntartással kell fogadni. „Magyarországon még él az a tradíció, hogy a fiataloknak mindenképpen családot kell alapítaniuk. Ezért nem mennek szemben az árral, nem állítják azt, hogy én bizony nem szeretnék gyereket” – magyarázta a szociológus. Hozzátette: nem kérhető számon, hogy végül hány gyerekem lesz, ezért az elvárásoknak megfelelőt fogom mondani.
Tudás kell az érvényesüléshez
A fiatalok bíznak abban, hogy az előrejutás elsősorban valamifajta tudásalapú tényezőtől függ. A sikeres élet zálogának a nyelvismeretet, a szakmai tudást és az iskolázottságot tartják. A tudásalapú mechanizmusok mellett a fiatalok szerint fontos szerepet játszik még az önbizalom és az egyéni képességek is, de emellett nélkülözhetetlenek a külső tényezők is, mint a barátok, a befolyásos rokonok és az anyagi háttér. Utóbbiak – főleg a befolyás – a diplomásoknál felértékelődik, náluk pont a tudás az, ami kevesebbet nyom a latba. A felmérés szerint a siker és a boldogulás kritériumai elsősorban tisztességesek, ám a fiatalok úgy gondolják, tisztességtelenséggel is el lehet érni az áhított életszínvonalat. Érdekesség, hogy az igazság megkerülése 43-44 pontos fontosságot kap a 100-ból a fiatalok szemében.
