Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozata szerint. A május 23-i szavazáson a Parlament 195 igen, 132 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a Felsőoktatási törvényt. A jogszabály kihirdetésekor a Fidesz rögtön az Alkotmánybírósághoz fordult. „Jobbító szándékú javaslatainkat sem a kormány, sem az Oktatási Minisztérium, és sajnálatos módon a kormánypárti képviselők sem vették figyelembe” – mondta akkor sajtótájékoztatón a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője.
Pokorni Zoltán leginkább azt kifogásolta, hogy a kétciklusú felsőoktatást, az alapképzésre épülő mesterképzést átmenet nélkül vezetik be, hogy 2006-ban már csak az alapképzés szakjai indulnak. Az elmúlt két évben azonban már indultak alapszakok, idén például az elsőévesek harmada kezdett bachelor-képzésben. Ugyanakkor Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök is az Ab-hoz küldte véleményezésre a törvényt. Álláspontja szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával, a bolognai rendszert azonban nem kifogásolta.
Az Ab igazat adott Mádl ellenvetéseinek
Az Ab soron kívül megvizsgálta az indítványt, és megállapította, hogy az új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc által kifogásolt rendelkezései sértik a tanszabadságnak, a tudományos élet szabadságának, illetve a felsőoktatási intézmények autonómiájának alkotmányban rögzített jogát. Az előző köztársasági elnök indítványa szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával, amelyet az alkotmány kiemelten fontos alapjogként biztosít.
A jogszabály ugyanis több olyan kérdést az újonnan létrehozandó irányító testületek hatáskörébe utal, amelyek a felsőoktatási intézményeken belül a tudomány kérdéseit közvetlenül érintik. Mádl Ferenc alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt hatalmazzák fel azoknak a tudományágaknak a meghatározására, amelyekben doktori képzés folyhat. Kifogásolta még, hogy a törvény az oktatási miniszter bizonyos fenntartói döntéseivel szemben nem biztosítja a bírósághoz fordulás jogát a felsőoktatási intézmények számára.
Magyar Bálint marad
A fiaskó ellenére Magyar Bálint oktatási miniszter a helyén marad. “A miniszterelnök bizalma továbbra is töretlen Magyar Bálint oktatási miniszter iránt” – közölte László Boglár, a kormányfő sajtófőnöke kedden az MTI kérdésére.
Sürget az idő
Az alkotmánybírák döntése még nem született meg, így szeptember elejére csaknem veszélybe került az új képzési rendszer bevezetése. Ugyanis akik 2006-ban akarnak jelentkezni felsőoktatási intézménybe, azoknak lassan tudniuk kell, milyen szakok indulnak az intézményekben, decemberben pedig meg kell jelennie a felvételi tájékoztatónak. Ezért is vált szükségessé a felsőoktatási törvényhez benyújtott egyéni képviselői módosító indítvány a szakminisztérium számára. Ez ugyanis felhatalmazást adna az intézményeknek arra, hogy átálljanak a bolognai képzési rendszerre. Az ellenzék ehhez az indítványhoz is szeretett volna módosításokat benyújtani, ezeket azonban az oktatási bizottság nem támogatta. Október 10-én, hétfőn este végül 209 igen és 106 nem szavazattal megszavazták az előterjesztést.
