Az éves teljesítmények közlésére június 30-áig van lehetőségük a magánpénztáraknak, ám kivételesen – köszönhetően a jellemzően magasan az infláció fölötti hozamoknak – idén sokkal előbb megtudhatjuk, ki mennyivel gyarapította tagjai számláját. Hivatalosan elsőként az Évgyűrűk Magánpénztár állt a nyilvánosság elé: a függetlennek tekinthető (vagyis nem egy vállalathoz, sem bankhoz, sem pedig biztosítóhoz kapcsolódó) nyugdíjkassza bruttó 16,36, nettó 15,74 százalékos hozamot ért el. A hazai pénztárak körében viszonylag ritka gyakorlatot követve a szóban forgó pénztár párhuzamosan két vagyonkezelőt (a Generalit és az Erstét) egymással folyamatosan versenyeztetve igyekszik minél kedvezőbb hozamot elérni.
Hosszú távon is infláció felett
Jóllehet a szektor egészéről még nincs információink, de mint Fórizs Sándor, az igazgatótanács elnöke kedden elmondta: a 2004. évi magas hozam az elmúlt évek viszonylag gyenge teljesítményein is igen sokat javít, és hét év távlatában például az Évgyűrűk esetében 1,26 százalékos reálhozamot jelent. A pénztári vagyongyarapodással súlyozott reálhozam ennél is valamivel magasabb, 2,77 százalékos lett az Évgyűrűk esetében – tette hozzá a szakember.
A magánpénztárakban egyébként 2004. szeptember végére már 739 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás halmozódott fel (az összes lakossági megtakarítás 7,1 százaléka), ez év végére pedig 800 milliárd forint körülire nőhet az itt koncentrálódó vagyon. Az Évgyűrűk Nyugdíjpénztár 5 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, vagyona tavaly év végén – 51 százalékos növekedést produkálva – 34 milliárd forint volt. A mintegy 11,5 milliárd forintos vagyongyarapodásból 4 milliárdot jelentett a befektetéseken elért hozam.
Jóllehet a hazai pénztárak befektetési stratégiájában nincs markáns eltérés, szakemberek szerint tavaly a merészebb stratégiát követő, részvényekbe bátrabban fektető kasszák voltak a sikeresebbek, de az idei év második felében már trendfordulót rebesgetnek. Fórizs Sándor szerint a jövőben az alternatív befektetési formák is helyet kaphatnak a pénztári portfóliókban: így például a közvetlen ingatlanvásárlás, a jelzáloglevelek, a külföldi instrumentumok, hazai vállalati kötvények (amennyiben kínálatuk bővül) és egy esetleges szabályozási könnyítés esetén a kockázati tőkealapok jegyei is.
Hozam vs. költség
A szakmai viták egyik visszatérő eleme, hogy mi jelent többet a pénztártagok számára: a magasabb hozam vagy az alacsonyabb adminisztrációs költséghányad. Jóllehet a két tényező összefügg, az Évgyűrűk szakemberei rugalmassági vizsgálatot végeztek, amelynek eredménye azt mutatta, hogy minden más tényező változatlansága mellett a nettó hozamtöbblet (amelyet vagy ügyesebb befektetési stratégiával vagy a vagyonkezelői költségek leszorításával lehet elérni) lényegesen többet számít, mint a tagok befizetéseiből a működési költségek finanszírozására lecsippentett költséghányad (ami jellemzően 7-8 százalék körül alakul a piacon) mérséklése.
A számítások szerint egy százaléknyi többlet a nettó hozamban mintegy 5,4 millió forint vagyontöbbletet eredményez 42 évnyi munkaviszony (és pénztártagság), 3 százalékos reálhozam illetve – mai árakon számolt – 80 ezer forintos bruttó fizetés és 7 százalékos pénztári kölstéghányad mellett. Ugyanilyen feltételek közepette a költséghányadban bekövetkezett egy százalékpontos csökkentés mindössze 273 ezer forintos vagyontöbbletet hozott a futamidő végére. A számítások azt támasztják alá, hogy hosszú távon a befektetési tevékenység hatékonysága a leglényegesebb elem a pénztártagok szempontjából, ami egyben azt a kockázatot is hordozza, hogy kedvezőtlen befektetési környezetben egy-egy jó év szép hozama is hirtelen elúszhat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
