A megtakarítók aránya 2003 májusa óta csökkenő, mivel egyrészt lelassult a bérek növekedési üteme, sőt 2004-ben az átlagos reálbér még kis mértékben csökkent is. Másrészt a hitelfelvételi láz után több (korábban, ha csak keveset is, de megtakarítani képes) háztartás a törlesztő részletek miatt nem tesz félre – világítja meg a megtakarítások visszaesésének hátterét a GKI.
Az átlagos takarékoskodók havi közel 23 ezer forintot tettek félre, azaz ennyit tudtak az elmúlt 3 hónap átlagában spórolni. A megtakarítási képesség Budapesten és a megyeszékhelyeken a legmagasabb. A két nagyobb településtípusban lakók az átlagosnál 40 százalékkal többet tudnak félretenni – áll a GKI jelentésében.
Az intézet szerint a jövedelmi helyzet és a megtakarítás között pozitív összefüggés van. Az utóbbi három hónapban is megtakarító háztartások több mint 40 százaléka tartozik a legfelső jövedelmi ötödbe, míg a legrosszabb anyagi helyzetű csoportba csak 6 százalék. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 4 százaléka tudott az utóbbi három hónapban is megtakarítani, míg 93 százalékuk általában nem tud félretenni.
A megtakarítók aránya a magasabb jövedelmű rétegeknél fokozatosan nő, így például a felső ötödnél már eléri a 46 százalékot. Igaz, ebből 17 százalék az utóbbi egy negyedévben nem tett félre.
A GKI felmérésével többé-kevésbé összevág a Magyar Nemzeti Bank 2004 harmadik negyedévéről készített összeállítása, amely szerint ebben az időszakban a háztartások alig 3 milliárd forinttal takarítottak meg többet, mint amennyi hitelt vettek fel.
A nyári utazások során a lakosság elköltötte jövedelmét, azaz “kivérzett” – ezzel magyarázták az MTI által megkérdezett kutatók az MNB által közölt adatokat.
A megfigyelt idősorok szerint a háztartások nettó pénzügyi megtakarításai az éven belül mindig a harmadik negyedévben a legalacsonyabbak: 2002-ben 32 milliárd forintot, 2004-ben 3 milliárdot tettek ki, s a közbeeső 2003-ban csaknem 88 milliárdos negatív szaldót mutattak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
