Belföld

Politikai pingpong – az elnök passzolt

Egy hónapon belül másodszor pattant vissza Mádl Ferencről a labda - ezúttal a közbeszerzési törvény módosítása kapcsán. A tervezetet újra kell fontolnia a parlamentnek, miután az a korrupció melegágya lehet, és nem is EU-konform.

Megismétlődött az, ami a jegybanktörvénnyel november 29-én: Mádl Ferenc megfontolásra visszaküldte a közbeszerzési törvény módosítására vonatkozó tervezetet az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök levélben tudatta döntését Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, amelyben számos súlyos aggályt fogalmazott meg a törvényjavaslattal szemben. A jegybanktörvény kapcsán vívott csatával ellentétben az újabb politikai pingpongmeccs Mádl Ferenc javára is eldőlhet, ugyanis a módosításokat korábban a kormány sem támogatta.







Kritikus kérdés
A közpénzek felhasználása és a közbeszerzési eljárások tisztasága az Európai Unióban is kritikus kérdés, legutóbb októberben Franciaország, Svédország, Hollandia és Finnország keveredett gyanúba bizonyos számítástechnikai közbeszerzések diszkriminatív lefolytatása miatt. Az ügyesen megfogalmazott pályázati feltételek minden esetben az Intel termékeit hozták ki győztesnek. Emlékezetes, hogy a hazai autópálya-építések kapcsán is központi kérdéssé vált a közbeszerzési eljárás szükségessége, részben ez vezetett a tendereztetést más formában hatékonyabbnak tartó Csillag István lemondásához. Az egykori gazdasági miniszter végül meghátrált, és belátta: “a közbeszerzés olyan mitikus erővel bíró eljárás, amely a közvélemény számára garancia a visszaélések elkerülésére.”

Ellentétes a közösségi joggal

Mádl Ferenc álláspontja szerint a törvény ellentétes az európai közösség jogrendjével. Az államfő úgy véli, hogy a törvény olyan kivételt teremt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól, amelyet a közösségi jog nem ismer, illetve a közösségi jogba ütköző módon szűkíti a közbeszerzés lefolytatására kötelezett szervezetek körét. A törvény módosítása ugyanis arra irányult, hogy az állami vagy helyi önkormányzati alapítású, közszolgáltatást nyújtó cégek ne tartozzanak a törvény hatálya alá, ha alapítójukkal kötnek szerződést.

A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió Bizottsága 2004. október 21-én kelt levelében teljes mértékben az európai közösségi jog közbeszerzési szabályaiba ütközőnek minősítette a tervezett módosítást. Ezért a törvény kihirdetése esetén feltehető, hogy szerződésszegési eljárás indul Magyarországgal szemben az Európai Bíróság előtt, és európai uniós támogatásoktól is eleshet az ország. 








Rekordév az idei
A közbeszerzések szerződésállománya az idén meghaladhatja az 1000 milliárd forintot – mondta Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója még január első heteiben. A tényleges számokról egyelőre nincs adat, de ha a prognózis helytálló, akkor az meghaladhatja a korábbi években kiírt pályázatok összértékét. 2003-ban ugyanis az eredményes közbeszerzési eljárásokban 597,5 milliárd forint közpénz sorsáról döntöttek, míg 2002-ben 802 milliárd forint volt az összérték. A legnagyobb tételeket ebben az évben az autópálya-tenderek jelentették, amelyek összértéke 400 milliárd forint körül alakult.

A korrupcióval szemben 

Mádl Ferenc levelében kifejtette: a közbeszerzés intézményének lényege, hogy a közpénzek felhasználását átláthatóvá és ellenőrizhetővé tegye, így megelőzze a korrupció lehetőségét és biztosítsa a verseny tisztaságát. Ezért minden, a közbeszerzés alóli kivételnek különösen indokoltnak kell lennie – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A visszaküldött törvényt az Országgyűlés egyébként december 14-én fogadta el, több mint háromszáz támogató szavazattal (304 igen, 12 nem és 21 tartózkodás mellett). A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a törvény elfogadását a kormány is ellenezte.

Az igazságügyi tárca politikai államtitkára a szavazás előtt elmondta, hogy a kormány nem támogatja a javaslatot, mivel annak elfogadása az európai közösségi jogba ütköző megoldást eredményezne. Hankó Faragó Miklós akkor hangsúlyozta: a javaslat a közösségi joggal összeegyeztethetetlen módon kívánja a közbeszerzési törvény hatályára vonatkozó rendelkezést módosítani, “egészen pontosan szűkíteni, és ezáltal egyben a közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételek körét bővíteni”.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.