Megismétlődött az, ami a jegybanktörvénnyel november 29-én: Mádl Ferenc megfontolásra visszaküldte a közbeszerzési törvény módosítására vonatkozó tervezetet az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök levélben tudatta döntését Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, amelyben számos súlyos aggályt fogalmazott meg a törvényjavaslattal szemben. A jegybanktörvény kapcsán vívott csatával ellentétben az újabb politikai pingpongmeccs Mádl Ferenc javára is eldőlhet, ugyanis a módosításokat korábban a kormány sem támogatta.
Ellentétes a közösségi joggal
Mádl Ferenc álláspontja szerint a törvény ellentétes az európai közösség jogrendjével. Az államfő úgy véli, hogy a törvény olyan kivételt teremt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól, amelyet a közösségi jog nem ismer, illetve a közösségi jogba ütköző módon szűkíti a közbeszerzés lefolytatására kötelezett szervezetek körét. A törvény módosítása ugyanis arra irányult, hogy az állami vagy helyi önkormányzati alapítású, közszolgáltatást nyújtó cégek ne tartozzanak a törvény hatálya alá, ha alapítójukkal kötnek szerződést.
A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió Bizottsága 2004. október 21-én kelt levelében teljes mértékben az európai közösségi jog közbeszerzési szabályaiba ütközőnek minősítette a tervezett módosítást. Ezért a törvény kihirdetése esetén feltehető, hogy szerződésszegési eljárás indul Magyarországgal szemben az Európai Bíróság előtt, és európai uniós támogatásoktól is eleshet az ország.
A korrupcióval szemben
Mádl Ferenc levelében kifejtette: a közbeszerzés intézményének lényege, hogy a közpénzek felhasználását átláthatóvá és ellenőrizhetővé tegye, így megelőzze a korrupció lehetőségét és biztosítsa a verseny tisztaságát. Ezért minden, a közbeszerzés alóli kivételnek különösen indokoltnak kell lennie – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A visszaküldött törvényt az Országgyűlés egyébként december 14-én fogadta el, több mint háromszáz támogató szavazattal (304 igen, 12 nem és 21 tartózkodás mellett). A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a törvény elfogadását a kormány is ellenezte.
Az igazságügyi tárca politikai államtitkára a szavazás előtt elmondta, hogy a kormány nem támogatja a javaslatot, mivel annak elfogadása az európai közösségi jogba ütköző megoldást eredményezne. Hankó Faragó Miklós akkor hangsúlyozta: a javaslat a közösségi joggal összeegyeztethetetlen módon kívánja a közbeszerzési törvény hatályára vonatkozó rendelkezést módosítani, “egészen pontosan szűkíteni, és ezáltal egyben a közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételek körét bővíteni”.