A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa december 20-án, jövő hétfőn tartja idei utolsó ülését, ahol további kamatcsökkentésről is dönthet. A piac szinte általános vélekedése szerint az MNB újabb fél százalékkal 9,5 százalékra fogja mérsékelni irányadó kamatát, ezt indokolná az erős forint és a vártnál jobb inflációs adat is. Tekintve azonban az utóbbi időben fokozódó feszültséget a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban, a kormány gazdaságpolitikáját egyre hevesebben kritizáló jegybank akár el is halaszthatja ezt a döntést jövőre. Ennek a gazdasági racionalitása azonban gyakorlatilag a nullával egyenértékű (legfeljebb politikai értelemben értelmezhető), így az ebből eredő befektetési döntésekkel most nem foglalkozunk.
|
A piac a jövőre felvázolt két szélsőséges kamatpályaív közepét jelentő, vagyis 7 és 8 százalék közötti kamatot árazott be a kötvényhozamokba, ami egy igen világos befektetési következtetéshez vezet. Abban az esetben, ha biztonságra törekedvén állampapírban szeretnénk fialtatni tőkénket, és a jelenlegi kamatpolitika folytatására számítunk, érdemes minél rövidebb futamidejű papírokat választani, elsősorban diszkontkincstárjegyeket.
Amennyiben gyorsabb kamatcsökkentést tartunk valószínűnek, akkor érdemesebb hosszabb futamidejű, 3 éven túli kötvényeket tartani. Ezt az ötletet le alkalmazni lehet a befektetési alapok piacára is, vagyis a diszkontkincstárjegyek és kötvények közvetlen vásárlása helyett választhatunk pénzpiaci, illetve kötvényalapok jegyeiből is.
Kockázatok
Az elmúlt két évben már megismerhettük a Járai-féle monetáris politikát, ezért érdemes azzal a lehetőséggel is foglalkozni, hogy mi várható akkor, ha változás áll be a monetáris politikában. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalba lépése óta rendszeresen kritizálja a túl erős forintot és az euróval szembeni 260 körüli szintet nevezte meg reálisnak.
A forintot jelenleg a magas kamatkülönbözet tartja erősen. A külföldi befektetők számára az a fontos, hogy a forintbefektetések hozamfelára meghaladja az árfolyamgyengülés lehetséges mértékét. Ha tehát a kormány a 260-as szintet célozza meg, akkor sem marad jelentős hely kamatcsökkentésre, hiszen ismét megnövekszik az árfolyamkockázat, tehát továbbra is óvatos kamatcsökkentésekre kell számítanunk.
Ha az MNB aggresszívan csökkentené a kamatokat, mint ahogyan azt sokan javasolják, annak az a nagy veszélye, hogy a nagyon rövid távre tekintő forrótőke egyszerre távozna Magyarországról. Így nemhogy a 260-as szinten, de akár a 270-es küszöbön is nehéz lenne megfogni az árfolyamot és megállítani a gyengülést. Tehát a jelenlegi stabil árfolyam csak illúzió, a forrótőke átlagos befektetési időtartama (duration) kevesebb, mint három hónap, tehát nem hosszú távú befektetőkről van szó. Historikusan nézve 7 százalékos kamat mellett a kamatfelár csak akkor lenne elegendő, ha az ikerdeficit problémája terén javulást lehetne tapasztalni.
A PM-nél a labda
A költségvetési hiány azonban vélhetően jövőre is 5 százalék felett marad, a hivatalos 4,7 százalékkal szemben, és a folyó fizetési mérleg hiánya is a GDP 9 százaléka körül alakul. Tekintve, hogy a devizahitel-felvétel üteme várhatóan visszaesik, a finanszírozási oldalon nagyobb mértékben leszünk ráutalva a forrótőkére, ezért akár még az is megeshet, hogy a kormány gazdaságpolitikájához közelebb álló Monetáris Tanács ugyanarra a következtetésre jutna, mint a Járai Zsigmond fémjelezte jelenlegi tanács, azaz a labda a költségvetés térfelén pattog, és az államháztartás rendbetétele nélkül aligha lehet áttörésre számítani a kamatok terén.
Mindez azt jelenti, hogy az agresszívabb kamatcsökkentésre számító és ezért inkább hosszabb futamidejű kötvényeket vásárló befektetőknek is érdemes lesz ezeket az alapmutatókat figyelniük, hiszen ez a befektetési stratégia nem éppen kockázatmentes, és egyáltalán nem garantál jó megtérülést.
