A tagállamok foglalkoztatáspolitikai és munkavédelmiminiszterei – köztük a magyar Csizmár Gábor – az Európai Bizottság új javaslata alapján tárgyaltak a kérdésről, de köztük továbbra is jelentősek a nézeteltérések az említett kivételhelyzeteket illetően.
A brüsszeli végrehajtó testülete maga is meghagyta a lehetőséget arra, hogy az egyes országok a 48 órás felső korlátnál hosszabbat alkalmazzanak, miután nyilvánvaló volt, hogy egyes tagországok – mindenekelőtt Nagy-Britannia, néhány új tagország hathatós támogatását is élvezve – nem fogadják el a teljes körű korlátozást. A bizottság – azzal indokolva döntését, hogy szükség van a tagországok eltérő gyakorlatának összehangolására – jelentős szigorításokat ajánlott, például azt, hogy a dolgozókat nem lehet a munkaidő túllépésére kérni próbaidejük alatt, illetve mindjárt munkaszerződésük aláírásakor. Ha később kötnek is ilyen egyezményt, annak írásos és maximum egy évre szóló – határozott idejű – megállapodásnak kell lennie, bár évenként meg lehet újítani. Kiemelten igyekezne védeni a bizottság azokat a munkaszerződéseket, amelyek nem kollektívok, tehát nem áll mögöttük érdekképviseleti befolyás.
A bizottság – még szeptemberben kiadott javaslatában – reagált azokra a tagállami felvetésekre is, hogy az ügyeleti jellegű szakmákban munkaidőnek vagy azon kívülinek számítson-e az az idő, amelyet a beosztottak alvással töltenek. A testület azt javasolta, hogy ez ne számítson munkaidőnek abban az esetben, ha három napon belül ugyanennyi pótlólagos pihenőidőt biztosítanak az érintett munkavállalónak. Mint Aart Jan de Geus elmondta, ez ügyben is jelentős mértékű az egyetértés a tagországok között, végleges megállapodást csak azért nem jelenthetett be, mert ezt a kérdést nem kívánják különválasztani a munkaidőcsomagtól.
A többi döntés között jóváhagyták a miniszterek azt az irányelvet, amelynek értelmében a tagországoknak, illetve azok cégeinek fokozniuk kell a dolgozók védelmét az úgynevezett optikai – például lézer- vagy ultraibolya- – sugárzástól. Ez a negyedik ilyen típusú direktíva: létezik már szabályozás a dolgozók zajvédelméről, elektromágneses térrel szembeni megóvásukról, illetve a mechanikus rázkódások elleni oltalmazásukról.
Az Európai Foglalkoztatási és Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Szociális Hírlevelének novemberi száma szerint a tíz új európai uniós tagállamban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók átlagos heti munkaideje 1-4 órával hosszabb, mint az EU15-ben. Az új tagállamokban és a tagjelölt országokban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak többsége a heti 40 óránál többet dolgozik, 5-10 százalékuk pedig a 48 óránál is többet.
