Belföld

Adótörvények – a hivatalos szöveg

Kedden jelentek meg a Magyar Közlönyben a jövő évi adókkal kapcsolatos szabályok. A hosszas vita után november másodikán elfogadott adótörvények változások és ennek következtében csapdák tucatjait tartalmazzák.

A törvényben meghatározott utolsó pillanatban, az életbe lépés előtt legkésőbb 45 napos határidőt betartva kedden jelent meg a Magyar Közlöny 2005-ös adótörvényeket tartalmazó 169. száma. A személyi jövedelemadó változásai mellett az áfa-törvény, a társasági adóról szóló jogszabály és az adózás rendje is megváltozik. Nulla százalékos, vagyis gyakorlatilag kimaradt a törvényből a sokat vitatott, s a nagyobbik kormánypárt által továbbra is helyesnek tartott árfolyamnyereség-adó.








Kedvezmények
Kedvezményt jelent, hogy 2005-től a szoftverfejlesztés munkadíjának 10 százaléka adókedvezményként elszámolható a tárgyévben, illetve az azt követő három évben.
Szintén adókedvezményt jelenthet a létszámbővítés. Minden új alkalmazott után az adóalanyok 1 millió forint összeggel csökkenthetik a helyi iparűzési adó alapját. Ez csak akkor érvényesül, ha az a létszámbővítést tartósan megtartják. Az adóalapot viszont növelni kell, ha a kedvezményt igénybe vett adóalanynál legalább 5 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma.

Eltűnőben az iparűzési adó


A magyar gazdaság versenyképességét leginkább csökkentő, a külföldi befektetők szemében hungaricumnak számító, és sok esetben a társaságok legnagyobb adóterhének minősülő helyi iparűzési adó újabb lépést tett a megszűnés felé. Jövőre már 50 százaléka levonható a társasági adó alapjából.


László Csaba, a KPMG partnere, korábbi pénzügyminiszter szerint hosszú távon elengedhetetlen a társasági adó és a helyi iparűzési adó rendszerének gyökeres reformja. Az iparűzési adó sok esetben a vállalati nyereség 20 százalékát is elviheti.


A pénzintézetek érdekérvényesítő képességét igazolja, hogy a rájuk rótt különadó esetében a bankok választhatnak: a kamatkülönbözet alapján fizetendő adó 6 százalék, az adózás előtti eredmény alapján fizetendőé 8. A törvényalkotók ugyanakkor a jogszabályban annak lejártát is kijelölték: 2006 december 31. után csak akkor lehet szó a pénzintézetek ilyen jellegű megadóztatásáról, ha azt a törvényhozás ismét megszavazza.


Változik a behajthatatlan követelés definíciója, a fogalmat harmonizálták a számviteli törvény definíciójával. Így a bíróság előtt nem érvényesíthető és az elévült követelés nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költség; az adóalapot csak akkor lehet csökkenteni, ha a követelés behajthatatlanná válik. Változik az értékcsökkenés leírásának lehetősége is: a 2003 után beszerzett, de használatba nem vett tárgyi eszközöket és szellemi termékeket egységesen 50 százalékos kulcs alapján lehet leírni.


Kisebb játéktér


A jövőben nem lehet bűvészkedni a kutatás-fejlesztés költségének elszámolásával sem. Csak akkor vonható le a közvetlen költség az adóból, ha a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik, hogy ő végezte a kutatási tevékenységet.


Változik a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó elszámoló árakkal kapcsolatos dokumentálási kötelezettség. A 2003 szeptember elsejével életbe lépett szabályozás 2005. januárjáig adott némi haladékot a transzferárak meghatározására. A magyarországi kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árakat ezentúl részletes dokumentációval kell alátámasztani. Veszprémi István, a Deloitte igazgatója szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a transzfer dokumentációs követelmények betartásánál igen szigorúan jár el. De ugyanez a helyzet, ha magyarországi leánycég fizetést teljesít külföldi anyavállalatának. Így például az APEH árgus szemekkel figyeli a munkatársaknak járó juttatások vagy a jogdíjfizetés gyakorlatát.


2006. január elsejével megszűnik az osztalékadó. Jövőre azonban csupán annyi lesz a változás, hogy ha egy leányvállalat az uniós illetőségű anyavállalatnak fizet ki osztalékot, akkor mentesül az osztalékadó megfizetése alól, ha az anyavállalat tulajdonrésze legalább 20 százaléknyi (ez korábban 25 százalék volt).


Változik az áfa-törvény. A magyar vállalkozásoknak a jövőben nem szabad felszámolniuk áfát olyan ügyletekre, amelyeknél a megrendelő közösségi intézmény, vagyis az Európai Uniónak valamely központi szerve. Csoportos adóalanyiság hatálya alá esik a jövőben a hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetőleg biztosító adóalany, választása esetén jogosult arra, hogy a részére külön törvény alapján kiszervezett tevékenységet végző adóalannyal együttesen minősüljön adóalanynak.


A költségvetési törvényben 6 millió forintra módosítják a társadalombiztosítási járulékfizetés felső határát. Megszűnik a Magyarországon dolgozó, de egészségügyi ellátásra nem jogosult külföldiek számára eddig kötelező egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettsége.


Változó eljárásrend


Megváltozik az adófizetéssel kapcsolatos eljárási rend is. Januártól a 10 ezer legnagyobb adózó elektronikus úton köteles teljesíteni a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét. Április elsejétől bármelyik adózó választhatja az elektronikus úton történő bevallást.


Február 15-ére változott az adóhatósági adómegállapítás szabályainak bejelentési határideje; az adót ebben az esetben május 20-áig rója ki (adja postára) az APEH, s az adózónak június 20-áig kell fizetnie. A túlvont járulék összegét is a hatóság szabja meg, nem kell külön nyomtatványon visszaigényelni. A visszatérítendő jövedelemadó iránti igényt legkorábban március elsejéig kell benyújtani. Az önadózóknak május 20-áig kell benyújtaniuk bevallásukat.


A nagyobb társaságok számára kedvezőtlen lépés, hogy 2005 júliusától megszűnik a gyakorított áfa-bevallási rend. Ez lehetővé tette a kéthetente történő bevallást, s így korábban juthattak hozzá a visszaigényelt áfához. Ez többletbevételt nem jelent az államnak, de cash-flow problémákat okozhat a vállalatoknak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik