A legfontosabb makroadatok közül az ipari termelésre vonatkozó információ, valamint az államháztartási hiány alakulására vonatkozó adat csak hosszabb távon hat a pénzpiacra – állította Kiss M. Norbert. Az elemző szerint az állampapírok esetében a rövid hozamokat a várható monetáris politika mozgatja, az MNB főként ezekre képes hatni.
Kiss M. Norbert elmondta: a jegybanki tapasztalatok azt mutatják, hogy ha az inflációra vonatkozóan kedvező hír jelenik meg, az árfolyam-erősödéshez vezet, ha azonban kedvezőtlen az adott napi hír, gyengülés következik be az árfolyamban.
Az inflációra és a fizetési mérlegre vonatkozóan megállapítható, hogy viszonylag szoros a kapcsolat a publikáció, majd az árfolyamra gyakorolt hatás között, a GDP esetében azonban ez nem jellemző.
Összességében elmondható az elemző szerint, hogy a hazai pénzpiacot sem elsősorban az adatok abszolút nagysága mozgatja, hanem az, hogy mennyiben tér el az új információ az előzetes várakozásoktól. Legerőteljesebben az inflációra, a GDP-re és a folyó fizetési mérlegre vonatkozó számsor gyakorol hatást az árfolyamra, ez azonban csak átmeneti jellegű, az állampapír-hozamokban viszont tartós hatás is kimutatható.
Kiss M. Norbert összegzése szerint egy-egy adat önmagában csak kis mértékben hat a pénzpiaci folyamatokra, a hosszú távú trendeket a gazdaság állapota összességében határozza meg.
A konferencián Pintér Klára, a jegybank vezető elemzője kiemelte, a jegybanki kamatlépések leginkább a maximum hároméves futamidejű állampapírok hozamaira gyakorolnak közvetlen hatást, míg a hosszabb futamidejű állampapírok esetében a hozamokat alapvetően a jegybanktól független tényezők alakítják.
Az elemző szerint, ha a Monetáris Tanács adott esetben nagymértékű kamatlépésről dönt, az a hosszú hozamok esetében ellentétes irányú mozgást vált ki. Pintér Klára aláhúzta: a nemzetközi piacon általános az a tapasztalat, hogy a jegybankok átláthatóságával szorosan összefügg a döntések előrejelezhetősége.
Ebből következik, hogy ha a kiszámíthatóság jellemző egy jegybank életére, akkor annak döntéseit is átláthatónak ítélik a piaci szereplők. A kiszámíthatóság befolyásolja a jegybank tekintélyét is, a rendkívüli ülések, a váratlan döntések negatívan hathatnak egy-egy jegybank megítélésére. Az utóbbi időben a magyar jegybankról kialakított véleményre kedvezően hatott az, hogy havi egyszeri alkalommal foglalkoznak az alapkamattal a Monetáris Tanács tagjai.
Pintér Klára aláhúzta: a hosszú távon érvényesülő hozamokat alapvetően a jegybanktól független tényezők alakítják, ez esetben a jegybanki döntések hatása nem szignifikáns a hozamváltozások alakulásában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
