Az előzetes számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke 4,0 százalékkal nőtt a második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, miközben a piaci konszenzus 3,8-3,9 százalékos bővüléssel számolt. A GDP első negyedévi növekedése 4,2 százalékos volt, az egész első félévre vonatkoztatva pedig 4,1 százalékos gazdasági növekedést mértek.
Mindennek oka az EU-csatlakozás?
Az elemzőket némileg meglepte a vártnál kevésbé érzékelhető lassulás. „A 4 százalékos második negyedéves GDP-bővülés nem nevezhető szignifikáns lassulásnak” – vélekedett Fórián Szabó Gergely, a CA-IB
Forrás: KSH
alapkezelője. Feltételezése szerint a második negyedévben az export -és importbővülés közötti résben szűkülés következhetett be, illetve a „rés” akár negatívba is átmehetett, azaz az import növekedése meghaladta az export növekedési ütemét.
Ez szerinte elsősorban azt EU-csatlakozás miatti előrehozott importkereslet eredménye. Azt vetíti előre, hogy a második negyedéves folyó fizetési mérleg áruforgalmi egyenlegének szeptember 30-án ismeretessé váló hiánya az eddigi várakozásoknál kedvezőtlenebb lehet.
„A bruttó hazai termék bővülésében az export emelkedése játssza a fő szerepet, a lakossági fogyasztás alacsonyabb szinten kezd el stabilizálódni” – hangsúlyozta Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője. Mint mondta, a konjunktúrafolyamatok helyett inkább az egyensúlyi folyamatok alakulása, illetve a politikai bizonytalanság adhat aggodalomra okot a piacokon.
Szerinte az év egészére 3,8 százalékos GDP-növekedéssel érdemes számolni, ez jelentős részben a külpiacok lassulásával hozható összefüggésbe. Úgy vélte, mivel az export és az import bővülési üteme közel azonos lehet az év hátralévő részében, így a magas beruházási aktivitás nem lesz számottevően kedvezőtlen hatással.
„A most publikált GDP adat valóban kedvezőbb lett a vártnál, és az is kiemelendő, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint negyedév/negyedév alapon 0,9 százalékkal bővült a bruttó hazai termék” – mondta Nyeste Orsolya, az Erste-Postabank elemzője. Ő felhívta a figyelmet a gépberuházások növekedési ütemének igen jelentős lassulására, szerinte ez az EU-csatlakozással hozható összefüggésbe.
Nyeste az év hátralévő részére a GDP-bővülési ütemének fokozatos lassulására számít. Szerinte nem várható, hogy az éves átlagos bővülési ütem 4 százalék felett maradjon, a legvalószínűbb, hogy 3,8 százalék körül alakul.
Veszélyben az államháztartási “hiánycél”
Londoni feltörekvő piaci elemzők valamelyes lassulással ugyan, de az év második felére is erős magyarországi növekedést jósoltak a 4 százalékos második negyedévi adat közzététele után. De szerintük ez sem ad annyi bevételi többletet a költségvetésnek, hogy tartható legyen az idei deficitcél.
Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke azt mondta: „a második negyedévi növekedés fő hajtóereje a jelek szerint az építőipari beruházások meredek, éves összevetésben csaknem 20 százalékos emelkedése, ami részben az államilag támogatott, szárnyaló lakásépítés következménye”.
Ralph Sueppel, a Merrill Lynch londoni irodájának feltörekvő piaci stratégája szerint a magyar gazdaságnak az első félévben sokat használt a nyugat-európai ipari termelés fellendülése, de közvetlenül segítette a növekedést az is, hogy eddig nem történt jelentős költségvetési megszorítás. Továbbra sincs jele kiadáscsökkentést célzó politikai kezdeményezéseknek, és nem valószínű, hogy az új kormány jelentősebb takarékossági intézkedésekre készülne.
Arra a kérdésre, hogy az erőteljes gazdasági növekedés önmagában nem lesz-e elegendő az államháztartás hiányának csökkentéséhez, a Merrill Lynch elemzője azt mondta, hogy ez eddig sem volt elég. Sueppel szerint a pénzügyminiszteren kívül nem sokan hisznek abban, hogy az idei 4,6 százalékos GDP-arányos hiánycél tartható.
A gazdaság most nem igényel fiskális ösztönzést
Michal Dybula, a BNP Paribas elemzője azt emelte ki, hogy a növekedés hajtóerejét a belső magánfogyasztás helyett most már elsősorban az állóeszköz-beruházások adják. Az eddigi bér- és kiskereskedelmi adatokból az szűrhető le, hogy a magánfogyasztás éves növekedési üteme a második negyedben már csak 4 százalék körüli volt, ami már “nem annyira ártalmas” – mondta.
Dybula szerint az erős növekedés jó hátteret teremt a költségvetési politikának, jóllehet a hiány valószínűleg az idén is 5 százalék körül lesz. Éppen a gyors növekedés adna azonban nagyon jó lehetőséget a hiánycsökkentésre, mivel a gazdaság most olyan erős, hogy semmiféle költségvetési ösztönzést nem igényel.
