Belföld

Külföldről ábrándozó magyar diákok

Bár sok középiskolás készül az EU más országaiban folytatni a tanulmányait vagy munkát vállalni, a diákok nyelvtudása egyelőre nem áll arányban lelkesedésükkel. Viszont nyelvvizsgázásról szóló terveik bíztatóak.

Minden második magyar középiskolás az EU valamely más tagországában is tervez tanulmányokat folytatni, és ennél is többen tűzték ki célul a külföldi munkavállalást. Sokan több hónapra, vagy akár pár évre is kimennének – kis- és nagyvárosokból egyaránt. Ennek ellenére a FISZ harmadik Országos Középiskolai Kutatása szerint a megkérdezett 34 004 diák nem sokat tud az uniós továbbtanulási lehetőségekről. 39 százalékuk hallott már néhány ösztöndíjról, de csupán 11 százalékuk vallotta tájékozottnak magát a témában.

A nyelvismeret terén is lemaradásban vagyunk az uniós átlaghoz képest. A továbbtanulni kívánó 10-12. évfolyamos diákok csupán 21 százalékának van nyelvvizsgája. 15 százaléknak angolból, 12 százaléknak németből, más nyelvet szinte nem is említettek a felmérés során. A nyelvvizsga-papírral rendelkezők aránya az orvosi pályára és bölcsésznek készülőknél a legmagasabb, 38 és 36 százalékkal. A művészeti és katonai-rendvédelmi pályára készülőknél pedig a legalacsonyabb, 19, illetve 17 százalékkal.

Bíztató azonban, hogy alig akad olyan diák, aki ne tervezne a jövőben papírt szerezni nyelvtudásáról: 42 százalék egy nyelvből, 40 százalék két nyelvből, 13 százalék pedig három nyelvből. A 2005-ben életbe lépő kétszintű érettségi-rendszer alapján a megfelelő teljesítményű nyelvi érettségivel majd ingyen is nyelvvizsgához juthatnak a diákok. 24 százalékuk vállalná is az emelt szinten való megmérettetést, de ez nem jelenti azt, hogy ne tervezné további, egyetemen illetve főiskolán szerzett nyelvvizsgák teljesítését is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik