Minden második magyar középiskolás az EU valamely más tagországában is tervez tanulmányokat folytatni, és ennél is többen tűzték ki célul a külföldi munkavállalást. Sokan több hónapra, vagy akár pár évre is kimennének – kis- és nagyvárosokból egyaránt. Ennek ellenére a FISZ harmadik Országos Középiskolai Kutatása szerint a megkérdezett 34 004 diák nem sokat tud az uniós továbbtanulási lehetőségekről. 39 százalékuk hallott már néhány ösztöndíjról, de csupán 11 százalékuk vallotta tájékozottnak magát a témában.
A nyelvismeret terén is lemaradásban vagyunk az uniós átlaghoz képest. A továbbtanulni kívánó 10-12. évfolyamos diákok csupán 21 százalékának van nyelvvizsgája. 15 százaléknak angolból, 12 százaléknak németből, más nyelvet szinte nem is említettek a felmérés során. A nyelvvizsga-papírral rendelkezők aránya az orvosi pályára és bölcsésznek készülőknél a legmagasabb, 38 és 36 százalékkal. A művészeti és katonai-rendvédelmi pályára készülőknél pedig a legalacsonyabb, 19, illetve 17 százalékkal.
Bíztató azonban, hogy alig akad olyan diák, aki ne tervezne a jövőben papírt szerezni nyelvtudásáról: 42 százalék egy nyelvből, 40 százalék két nyelvből, 13 százalék pedig három nyelvből. A 2005-ben életbe lépő kétszintű érettségi-rendszer alapján a megfelelő teljesítményű nyelvi érettségivel majd ingyen is nyelvvizsgához juthatnak a diákok. 24 százalékuk vállalná is az emelt szinten való megmérettetést, de ez nem jelenti azt, hogy ne tervezné további, egyetemen illetve főiskolán szerzett nyelvvizsgák teljesítését is.