Európa vezetői az ezredfordulón Lisszabonban nyilvánították ki stratégiai célként: 2010-re a világ legdinamikusabb, tudás-alapú gazdaságává kívánják tenni az EU-t. A VGF által összeállított új jelentés szerint mindössze három nyugat-európai állam, Dánia, Finnország és Svédország képes a technológiai versenyképesség terén lépés tartani az Egyesült Államokkal. Leginkább Finnország. Az északi országokat az Egyesült Királyság követi a rangsorban, amely a négy uniós G-7 tagország közül a legrangosabb helyezést érte el a listán. A tudás alapú fejlődés terén az újonnan csatlakozók között Észtország jár elől, megelőzve Szlovéniát.
A 2004-es Lisszaboni Jelentésben vizsgált nyolc terület:
1. Mindenki számára elérhető információs társadalom megteremtése
2. Az innováció és K+F Európai Unió keretein belül történő fejlesztés
3. Liberalizáció (egységes piac megteremtése, állami támogatás- és verseny szabályozás)
4. Az infrastruktúra fejlesztése
5. Hatékony és integrált pénzügyi szolgáltatások megteremtése
6. A vállalkozási környezet fejlesztése
7. Társadalmi összetartás növelése
8. Fenntartható fejlődés erősítése
Kategóriánként összehasonlítva a három legjobban teljesítő csatlakozó ország eredményeit a négy legrosszabbul teljesítő EU tagállam eredményeivel, elmondhatjuk, hogy a csatlakozó országok, néhány területtől eltekintve, mint például az egységes piac vagy a telekommunikáció (a különbség ezen a területen is igen jelentéktelen), jobban teljesítenek.
A Lisszaboni Kritériumok szerint Észtország végzett az első helyen a csatlakozó országok között. Észtország erősségei közé tartozik például a vállalkozási környezet fejlesztése vagy az információs társadalom fejlettsége. Mindkét területen az EU átlag felett teljesít.
Szlovénia érte el a második helyet a csatlakozó országok közt, amit elsősorban annak köszönhet, hogy infrastruktúrája viszonylag fejlett és jó eredményeket tud felmutatni a fenntartható fejlődés tekintetében. Magyarország a hatodik helyezést érte el a csatlakozó tízek között.
A május 1-jén csatlakozó országok eredményei valamennyi, jövőbeni csatlakozásra váró állam eredményeinél jobbak. Az idén csatlakozó országok a Lisszaboni Kritériumok alapján a legjobban felkészültek arra, hogy az EU gazdasági alapját jelentő versenyben részt vehessenek.
Az összegzés tanúsága szerint az EU-nak három részterületre kellene összpontosítania, hogy közelebb jusson a „lisszaboni célok” eléréséhez, azaz a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudás-alapú gazdaságának megvalósításához. Ez a három terület: az innováció illetve kutatásfejlesztés segítése, az erősebb információs társadalom kiépítése és a vállalkozásokat ösztönző környezet kialakítása, ami növeli a magánszektor gazdasági aktivitását.
“A 2010-es célok elérhetők de a sikerhez ugyanolyan odaadás szükséges, mint amilyet az 1992-es egységes közösségi piac kialakítása irányába mutattak az tagországok, másfél évtizeddel ezelőtt.” – mondta Dr. Augusto Lopez-Claros, a VGF vezető közgazdásza.