Hány napot fordítanak évente a vezetők továbbképzésekre és tréningekre, milyen témák közkedveltek a menedzserek között, milyen szempontok alapján választanak tanácsadó vagy tréningcéget a vállalatok? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a több mint harminc éve működő osztrák Hernstein Management Institut Németországban, Ausztriában, Svájcban, Csehországban, Szlovéniában és hazánkban.
A felmérésről…
Az intézet által készített felmérés a Hernstein Management Report sorozat egyik része, amely Ausztria, Csehország, Magyarország, Németország, Svájc és Szlovénia aktuális vezetési, humán erőforrás és szervezeti trendjeit méri fel. Az eredmények 450 vezető – akiknek kétharmada elsőszámú, egyharmada pedig a hierarchia második fokán elhelyezkedő – véleményén alapulnak. A részt vevő vállalatok mindegyike több mint száz alkalmazottal rendelkezik. Az országonkénti résztvevők aránya egyenlő.
Az Unióhoz csatlakozó államokban a vállalatvezetők jóval több napot töltenek képzéseken, mint az osztrákok, németek vagy a svájciak. Közülük is a magyarok a legaktívabbak ezen a téren: míg a hazai agyakat évente átlagosan 12,4 napig tágítják, a szlovénekét csak 12, a csehekét pedig 11,6 napon át.
A német nyelvű európai országokban ezzel szemben a menedzserek már jóval kevesebb időt szánnak a képzésekre. A köztük élenjáró németek is átlagosan csak 8,6 napon veszik igénybe a tanácsadó cégek szolgáltatásait, a svájciak nem sokkal maradnak le mögöttük 8,4 nappal, míg az osztrák vezetők jóval ritkábban tévednek a képzések tájékára, évente csupán 7,6 napot szánnak saját fejlesztésükre.
Máshol a minőség, nálunk az ár a fontos
A közép-kelet-európai országok közül Szlovéniában és Csehországban a képzést szolgáltató cégek kiválasztásánál a minőség jóval fontosabb, mint az ár. Nálunk ezzel szemben a vezetők szinte kizárólag az ár alapján döntik el, melyik tanácsadót vagy trénert veszik igénybe. Minden második válaszadó ezt az egy tényezőt jelölte meg a kiválasztási szempontok között.
A cseh vállalatoknál ez az arány csak 28 százalék. Az ottani üzletemberek számára jóval fontosabbak a tanácsadók által felmutatott referenciák és a trénerek tapasztalata. A szlovének ezzel szemben a képzést kínáló cég ismertsége és jó híre alapján döntenek, a válaszadók 35 százaléka ezt jelölte meg döntő kritériumként.
Valószínűleg az olcsó szolgáltatás elsődlegességének köszönhető, hogy a magyarok külföldi tanácsadókat nem vennének igénybe később, a csatlakozás után sem. Csupán 3 százalékuk tartotta elképzelhetőnek, hogy egy Magyarországon leányvállalattal nem rendelkező cég képzési ajánlatait is elfogadják. Ezzel szemben a szlovénok már jóval nyitottabbak, 14 százalékuk élne a lehetőséggel.
Legkeresettebbek a kommunikációs tréningek
Mindegyik ország vezetői a legtöbbet kommunikációs tréningeken és képzéseken vesznek részt. A következő kedvenc terület a stratégiaalkotás, ami viszont a nyugati országokban már jóval kisebb hangsúlyt kap a képzési terv összeállításakor. A közép-kelet-európai válaszadók közül minden második fontosnak tartja ezt a témát, míg a német, svájci és osztrák résztvevőknek csak 29 százaléka gondolkodik így.
A marketinges és eladási készségeket fejlesztő tréningek szintén jóval keresettebbek a térségünkben. A három posztszocialista országban a vezetők egyharmada különlegesen fontosnak tartja ezt a témát, míg a másik három országban csupán minden tizedik.
Ezzel szemben az önmenedzselést segítő képzések a nyugat-európai vezetők körében nagyobb hangsúlyt kapnak. Magyarországon az összes többi országhoz képest az emberi erőforrás menedzsment kérdése elhanyagolt, a vezetők csupán 14 százaléka érzi fontosnak ezt a témát, ami jóval alatta marad a többi válaszadó ország átlagának.
