Belföld

GKI: késik a gazdasági fellendülés

Az idei év első hónapjainak jelentős gazdasági lassulását a második félévben némi élénkülés követheti, az év egészében azonban a növekedés üteme nem lesz nagyobb a tavalyinál - tartalmazza a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése.

Az elemzés szerint a külső egyensúly romlása folytatódik, az infláció lényegében stagnál. Az idén még az év elején vártnál is rosszabb lesz az európai konjunktúra, mivel az eurózóna GDP-je csak mintegy 1 százalékkal nő. Az előrejelzés szerint kifullad az előző két év hazai gazdaságpolitikájának a belső keresletélénkítésen keresztül a konjunktúrára gyakorolt pozitív hatása, mivel ez a keresletélénkítés egyensúlyi szempontból nem folytatható.

Ugyanakkor a tavaly őszi jelentős közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatása szeptemberig még megjelenik a statisztikában. Ezt követően azonban a költségvetési szektor kereset-emelkedése számottevően lassul.

Az előrejelzés alapján az üzleti szférában mérséklődő bérdinamika valószínű, azonban a reálbérek még így is jelentősen, átlagosan legalább 10 százalékkal emelkednek: ezen belül a költségvetési szektorban mintegy 17 százalékkal, az üzleti szférában pedig a teljesítményeket így is messze meghaladva, mintegy fele ekkora ütemben.

A nyugdíjak reálértéke az automatizmusok alapján 5 százalékkal, az egyszeri juttatásokat is figyelembe véve körülbelül 2 százalékkal nő. A kutatók úgy vélik, hogy a lakásszektor a támogatási rendszer egyes társadalmilag indokolatlan kedvezményeinek megnyirbálása után is erőteljesen preferált lesz, s mintegy 35 ezer, a tavalyinál 10 százalékkal több lakás épül fel. A lakosság nettó pénzmegtakarítási rátája 2 százalék körüli, rendkívül alacsony marad.

Az állami és önkormányzati beruházások forráshiány miatt jelentősen visszaesnek, míg az üzleti szféra óvatosan, csak a konjunktúra javulásának jeleivel összhangban fogja növelni beruházásait. Az elemzés szerint az államháztartási kiigazítás megkezdődik, de a hatások csak az év utolsó 4-5 hónapjában jelennek meg. A bevételek az alacsonyabb gazdasági növekedés ellenére lényegében elérik a tervezettet, főleg a gyorsabb béremelkedéshez és fogyasztáshoz kapcsolódó adók miatt.

A kiadásoknál mintegy 100 milliárd forintos többlet valószínű, leginkább a nyugdíjaknál, a gyógyszertámogatásnál és az önkormányzatoknál. A deficit a GDP 5 százaléka körül várható.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik