Méltán nevezhetjük mostoha sorsúnak hazánk hulladékgazdálkodási tervét. Az előző kormány már beterjesztette az erre vonatkozó joganyagot, ám a kormányváltás útját állta az előterjesztésnek, így az országgyűlés csupán kedden tarthatott zárószavazást az Országos hulladékvédelmi tervről (OHT).
Minden, ami szemét
Magyarországon évente 70 millió tonna hulladék képződik. Ennek közel 4,5 százaléka veszélyes hulladék, míg a 95,5 százaléknyi nem veszélyesből 85 százalék nem veszélyes ipari és mezőgazdasági termelési, illetve szolgáltatási tevékenységből származó hulladék. A körülbelül 33 millió tonna mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladék 85 százalékát a biomassza adja (évente 28 millió tonna). Az országban keletkező települési szilárd hulladék mennyisége évente közel 4,5 millió tonna, kétharmada lakossági, egyharmada intézményi eredetű.
Az Európai Unió képviselői már nyáron figyelmeztették a magyar vezetőket, hogy legkésőbb szeptember 15-éig el kell készülnie a hulladékgazdálkodásra vonatkozó többéves tervnek, amivel már egy éve adós volt a magyar kormány. Ellenkező esetben az EU kilátásba helyezte, hogy a környezetvédelem témakörében nagyon kedvezőtlen megállapítások kerülnek az ősszel megjelenő éves országjelentésbe. Az unió állta a szavát: mivel az adott határidőre nem készült el a joganyag, a közel 150 oldalas országjelentés készítői több mint egy tucatszor említették meg ezt a hiányosságot.
Emiatt többet nem kell pironkodniuk a magyar vezetőknek, hiszen az Országos hulladékgazdálkodási terv elfogadásával hazánk jókora lépést tett az uniós jogharmonizáció felé.
Követelmények és határidők
Az OHT számos ponton átveszi az EU-s előirányzatokat. Ezek alapján a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50 százalékos hasznosítási arányt; a lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát 2004-ig az 1995-ben képződött mennyiség 75 százalékára, 2007-ig 50 százalékára kell csökkenteni. A gumiabroncs hulladék 2003-tól életbe lépő lerakási tilalmára tekintettel ennek elkülönített begyűjtését és hasznosítását is meg kell oldani. A veszélyes hulladékok terén a képződés megelőzése és a veszélyesség csökkentése a fő cél. Növelni kell a hasznosítás mértékét, 2008-ig el kell érni legalább a 30 százalékos hasznosítási arányt.
Az OHT mint stratégia összegzi a 2003-tól 2008-ig elvégzendő feladatok körét, anyagi forrásait és a megvalósításhoz szükséges teendők sorrendjét. A tervben kiemelt helyen szerepel a megelőzés. Hatékonyságát oly mértékig kellene javítani, hogy a „képződő, kezelendő hulladék mennyisége az időszak végére összességében ne haladja meg a 2000. évi szintet” – áll a határozatban. Ezzel kapcsolatban komoly kritikát fogalmazott meg hivatalos folyóiratában a Hulladék Munkaszövetség (Humusz). A szervezet szerint ez a cél a gyakorlatban csak a fogyasztási szerkezetben már bekövetkezett kedvezőtlen változás szinten tartását jelentené, nem pedig a fenntarthatóság irányába tett lépést.
Szakértők már korábban felhívták a figyelmet a hulladéklerakók hiányosságaira. Ezek közel kilencven százaléka nem felel meg az uniós előírásoknak. A kedden elfogadott határozat 2009-ig ad határidőt, hogy a nem megfelelően kialakított hulladéktárolókat és -lerakókat bezárják, felszámolják, illetőleg az előírásoknak megfelelően felújítsák.
Hornyák Margit, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője az OHT kapcsán a hulladékgazdálkodás rendszerének teljes átalakítására hívta fel a figyelmet, és a települési hulladékok ügyének javítását emelte ki a következő évek teendői közül. A hat évre vonatkozó fejlesztési terv megvalósításának költsége – 2001-es árakon számolva – meghaladhatja a 350 milliárd forintot is. Ennek előteremtéséhez szükség van a termékdíjrendszer átalakítására. E reform során – a terv szerint – a kormányzat a „szennyező fizet” elvet fogja szem előtt tartani. A hulladékká vált termék gyártója, forgalmazója, illetve az általuk létrehozott koordináló szervezet a beszedett hulladékkezelési díjból fogja a szelektív hulladékgyűjtés többletköltségeit megfizetni.
Jobboldali segítség
Az Országos hulladékgazdálkodási terv keddi zárószavazása során a Magyar Demokrata Fórum képviselői a tartózkodó Dávid Ibolya pártelnököt és Németh Zsoltot kivéve a határozati javaslat elfogadása mellett voksoltak. Ennek köszönhetően 211 parlamenti képviselő támogatásával, 150 ellenszavazat mellett egy tartózkodással fogadta el a törvényt az országgyűlés.
Mindez azonban még nem biztosíték arra, hogy a hulladékfeldolgozás árát végül nem a fogyasztó fizeti meg – mutat rá a nemzetközi tapasztalatokra Kocsis-Kupper Zsuzsanna jogi szakértő: hazánkban is egyre hatékonyabban lobbiznak a cégek és egyre gyakrabban sikerül kibújniuk a rájuk háruló kötelezettségek alól. A szakértő a FigyelőNet kérdésére elismerően nyilatkozott Magyarország utóbbi két éves jogharmonizációs teljesítményéről, de felhívta a figyelmet arra, hogy ez csupán az első – és talán a könnyebbik lépés. A környezetvédelemre, illetve a hulladékfeldolgozásra vonatkozó törvények végrehajtása az unióban is a legtöbb konfliktussal járó feladatok közé tartozik.
