Belföld

Európa lassul, az USA szárnyra kap?

Az öreg kontinens gazdaságának további lassulására számít 2002-ben az Európai Központi Bank, az USA növekedése ezzel szemben jövőre elérheti a 3,9 százalékot a Barclays Capital szerint.

Romlik nálunk isMagyarországon jelenleg egyetlen gazdaságkutató sem bízik abban, hogy a hazai GDP növekedése jövőre elérheti a 4 százalékot. A Pénzügykutató Intézet bizonyul a legpesszimistábbnak: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy jövőre csupán 2,8 százalékos lesz a növekedés. A többiek átlagosan 3,5 százalékos GDP-bővülésre számítanak. Az éves átlagos infláció az intézetek szerint az 5,6-6,5 százalék közötti sávban lesz majd.

Tovább sűrűsödnek a viharfelhők Európa felett, egyre több jel mutat arra, hogy az öreg kontinens gazdaságának növekedési üteme a korábban vártnál is jóval alacsonyabb lesz. Júniusban még 2,1-3,1 százalék közötti GDP-bővülést várt az Európai Központi Bank (EKB) a 12 országot tömörítő monetáris unióban, ám csütörtökön megjelent havi jelentésében már jelentősen rosszabb számadatok szerepelnek.

A legfőbb európai monetáris hatóság szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az eurózóna gazdasága 2002-ben csupán 0,7 százalékkal növekszik majd. A bank most is egy százalékpont széles sávértéket hozott nyilvánosságra, amelynek felső határa, azaz a legoptimistább várakozás is csak 1,7 százalék. Ez pedig jóval kisebb, mint a nyári célérték legpesszimistább változata.

Csalóka számok

Az euróövezet idei növekedésére vonatkozó előrejelzésüket is csökkentették az európai jegybankárok: 2001-re mindössze 1,3-1,7 százalékos növekedésre számítanak. Amíg tehát a másik két nagyhatalom, az USA és Japán már hivatalosan is recesszióban van, az eurózóna GDP-je csökkenő ütemben ugyan, de még növekszik.

A hivatalos indoklás szerint a gazdaság állapota nyomott a belső és a külső kereslet folytatódó gyengesége és a továbbra is nagy általános bizonytalanság miatt, amelynek eredményeképp a harmadik negyedévben a 12 ország nemzeti összterméke mindössze 0,1 százalékkal bővült. Ez pedig két és fél éve a leggyengébb adat.

A legnagyobb aggodalomra a régió húzóerejének számító Németország ad okot: a második negyedévben még stagnált a gazdaság teljesítménye, a harmadikban azonban vissza is esett.

Visszaeső világgazdaságA Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi előrejelzése a tavalyi 12,4 százalékos világgazdasági növekedés után erre az évre már csak 0,3 százalékos bővülést vár, jövőre pedig 2 százalékost. Az EKB előrejelzése csak az eurórégió exportpiacait veszi számításba, ám a tendencia erre a térségre is hasonló: a bank idénre 1,5, jövőre pedig mindössze 0,5 százalékos bővülésre számít azok után, hogy 2000-ben 12 százalékkal nőtt az európai exportot felvevő térség gazdasága. A fellendülésre 2003-ig kell várni, akkor a várakozások szerint 6,5 százalékkal növekszik majd a vizsgált térség gazdasági teljesítménye. Pesszimista a tekintélyes Economist Intelligence Unit (EIU) is, a világ 100 országára kiterjedő előrejelzésében alig 1,4 százalékos növekedésre számít.

Az EKB közgazdászai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a korábbinál pesszimistább jövő évi előrejelzést nem szabad félreértelmezni. Az éves átlag ugyanis nem tükrözi a 2002 folyamán várható föllendülést. A gazdasági növekedés jövő évi lendületéhez ugyanis minden adva van: az alacsony kamatok miatt kedvezőek a finanszírozási feltételek, és a csökkenő infláció nyomán minden bizonnyal nőni fog a lakosság fogyasztási kedve.

Az infláció a kulcs

A piaci elemzők pedig éppen az infláció miatt aggódnak. Nem annak gyorsulása izgatja őket, hanem éppen ellenkezőleg, azt nem értik, hogy az EKB miért nem csökkenti jobban az irányadó kamatokat. A bank legutóbbi ülésén sem változtatta a 3,25 százalékon lévő kamatszintet, és bár Wim Duisenberg, az EKB elnöke azt nyilatkozta, hogy a gazdaság lassulása az idei év második és a következő esztendő első felében igen jelentős lesz, és így az infláció erősödésétől egyelőre nem kell félni, azért hozzátette, hogy “a kamatszintet megfelelőnek tartja”.

“A gödör legalján vagyunk, egyszerűen nem értem milyen inflációs veszély fenyegethet minket – kommentálja Duisenberg kijelentését Joerg Kloy, a frankfurti SEB Invest GmbH alapkezelője -, mindenki tudja, hogy az EKB nyugodtan tovább mérsékelhetné a kamatokat.” A felháborodás egy részről érthető: míg a világ vezető jegybankjai ebben az évben igen aktívan alkalmazták a kamatpolitikát (a Fed tizenegyszer, a Bank of England pedig hétszer), hogy a gazdasági növekedést elősegítsék, addig Duisenbergék mindössze négyszer lazítottak a gyeplőn. (Az EKB kamatdöntései >>)

Az EKB elsődleges célja azonban a stabil árszínvonal elérése, és a 2 százalékos felső határt 18 hónapja nem sikerült elérnie. A novemberi éves áremelkedés azonban már 2,1 százalékra esett vissza, és az elemzők biztsra veszik, hogy jövőre ez csak még alacsonyabb lehet. Maga a bank is 1,1-2,1 százalékos inflációt vár jövőre, emiatt valószínű, hogy a kamatok tovább csökkenhetnek.

Csökkenő árak, munkanélküliségA kiskereskedelmi eladások kiábrándító adatai mellett kedvező képet mutatott a szintén csütörtökön publikált termelői árindex. A mutató ugyanis a várt 0,4 százalék helyett 0,6 százalékkal mérséklődött novemberben, kellemes meglepetést okozva ezzel a piacnak. A munkanélküli segélyért jelentkezők száma pedig kilenc év óta a legnagyobb visszaesését mutatja: a múlt héten már csak 394 ezren jelentkeztek állami ellátásért.

Amerika feltámad?

Miközben mindenki a világgazdaság lassulásáról, és az amerikai recesszióról beszél, csütörtökön napvilágot látott a tekintélyes Barclays Capital befektetési bank elemzőinek jövő évre vonatkozó, sokakat meglepő prognózisa. A Dow Jones-nak adott, és az MTI-Eco által idézett nyilatkozatában ugyanis a bank vezető elemzője 2002 első negyedében az USA hazai össztermékének 3,5 százalékos növekedésére számít – az idei utolsó negyedévi 1,0 százalékos csökkenést követően.

A Barclays szerint a hirtelen feltámadó amerikai gazdaság arra fogja kényszeríteni a Fedet, hogy az inflációs nyomást és a túlfűtöttséget elkerülendő, emelni kezdje az idén még szorgalmasan lefelé korrigált kamatszintet. A prognózis szerint a Fed a jövő év első negyedének végén 2,25 százalékra növeli egynapos irányadó kamatát a jelenlegi 1,75 százalékról, és a kamatszint 2002 végén elérheti akár a 2,75 százalékot is.

Az optimista várakozásokat azonban némileg lehűtötte a lakossági fogyasztásra vonatkozó, New York-i idő szerint csütörtök kora reggel publikált novemberi statisztika. Az eladások ugyanis 3,7 százalékkal csökkentek, és bár az elemzők visszaesésre számítottak, ez az adat még őket is meglepte. (A Kereskedelmi Minisztérium részletes statisztikai közleménye >>)

A vártnál kedvezőtlenebb mutató hátterében az autóeladások drámai (11,9 százalékos) visszaesése áll, mivel a kereskedők kezdték feladni a korábban hihetetlenül népszerű, kamat nélküli hitelvásárlás lehetőségét. Mi több, a lakossági fogyasztás az autóeladások nélkül is visszaesését mutat: 0,5 százalékkal csökkent, szemben az előző havi 1 százalékos emelkedéssel.

Meglehet tehát, hogy még egy darabig várni kell az optimista szcenáriókkal. Az amerikai tőzsdék a csökkenő eladásokra, nem pedig a Barclays előrejelzésére reagáltak, amikor a mai kereskedést 1-2 százalékos eséssel kezdték.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik