Belföld

Egy járvány genezise: a csimpánz, az ember és a vírus

Míg néhány tudós a HIV vírus eredetét, és a csimpánzokról az emberre való átterjedésének körülményeit kutatja, mások az évente több millió áldozatot szedő járvány ellenszerét keresik. Az eredmények minden eddiginél biztatóbbak.

Egy járvány genezise: a csimpánz, az ember és a vírus 1 Ahány tudós, annyi elmélet a HIV eredetével kapcsolatban. Néhányan azt állították, hogy az AIDS egy mutáns vírus következménye, az összeesküvés elmélet képviselői pedig azt vallották, hogy a HIV vírus sejtlaboratóriumokból szabadult el, és maguk a tudósok állították elő. Akadtak olyanok is, akik a járványt a nyugati orvostudomány katasztrófájaként igyekeztek beállítani: az ő elméletük szerint a vírus elterjedését az afrikaiak számára tömegesen, nem megfelelően beadott, kifogásolható minőségű gyermekbénulás elleni szérum okozta.

Néhány év múlva itt az ellenszer?A világ vezető AIDS-kutatói a tegnap kezdődött AIDS Vaccine 2001 konferencián arról számoltak be, hogy soha ilyen közel nem voltak még a járvány megfékezéséhez. A geneteikai kutatások és a jelenleg folyó állatkísérletek nagyon biztatóak, és minden esély megvan arra, hogy néhány éven belül képesek lesznek az ellenszer felmutatására – hangzott el a konferencián, amelyet az amerikai kormány, az ENSZ, a WTO és a SIDA francia kutatóintézet támogat.

Az elmúlt két évtizedben 22 millió ember halt meg AIDS-ben, és további 36 millió fertőzödött meg. Az AIDS vakcina felfedezésére a becslések szerint globálisan 470 millió dollár áll a kutatók rendelkezésére.

És természetesen számos tudós vallotta azt a prózainak tűnő elméletet is, hogy a HIV afrikai főemlősöktől származik. Az orvostudomány számos betegséget ismer, mely állatokról terjedt át az emberre – trópusi láz, influenza, hepatitis B -, így a kutatók könnyen megbarátkoztak a teóriával. De csak elméletben, gyakorlati bizonyítása ugyanis koránt sem volt egyszerű.

Egy járvány genezise: a csimpánz, az ember és a vírus 2Vírus a csimpánzban

Az első kézzelfogható bizonyíték egy évtizeddel ezelőtt született, amikor a tudósoknak egy afrikai csimpánzban sikerült az AIDS-et okozó vírust izolálniuk, sőt röviddel ezután a vírust egy majomkölyökben is megtalálták. Néhány éve egy harmadik főemlősben is HIV-szerű vírusra akadtak, ám mivel ez csak távoli rokonságban állt az előző két csimpánzban talált, megegyező génszekvenciájú vírussal, a tudósok újra elbizonytalanodtak. Elképzelhető, hogy mind az emberek, mind a majmok egy másik állat által fertőzödtek meg?

Három évvel ezelőtt dr. Beatrice Hahnnak, az Alabamai Egyetem professzorának egy 26 éves, szülésben elhunyt csimpánzban újra sikerült a HIV vírust izolálnia. Felfedezésével egyidejűleg dr. Edward Holmes, az Oxfordi Egyetem evolúcióval foglalkozó biológusa újabb bizonyítékokkal szolgált.

Először is bebizonyította, hogy a járvány kiindulópontjának tekintett közép-nyugat-arikai régióban megtalálhatók a vizsgált csimpánzok. A betegségben szenvedőkön világszerte végzett vérvizsgálatok kimutatták, hogy a vírus legváltozatosabb formájában a nyugat-afrikai régióban fordul elő. Ez megerősíti azt az általános szabályt, hogy egy organizmusnak ott alakul ki a legtöbb változata, ahol a legrégebb óta megtalálható. Például az emberi DNS s Afrikában a legváltozatosabb, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy az emberi faj erről a kontinensről származik.

Nem kellett volna csimpánzra vadászni

Holmesnak sikerült azt is bizonyítania, hogy az említett afrikai körzetben az emberek vadásznak és rendszeresen fogyasztanak is csimpánzt. Valószínű, hogy a vad elejtése illetve feldolgozása során sérüléseket szereztek, és véren keresztül pillanatok alatt megfertőzödtek a vírussal. Később sikerült más állatokban is HIV-szerű vírust felfedezni, ami azt bizonyítja, hogy a transzmissziós mechanizmus nemcsak az emberek irányába indult el.

Ismert volt tehát, hogyan is került át a vírus a csimpánzról az emberre, homály fedte azonban a robbanásszerű járvány elterjedésének körülményeit. A kutatók az első HIV-fertőzött emberrel a kongói Kinshasában találkoztak 1959-ben. A genetikusok szerint a vírus valószínűleg a harmincas években ütötte fel a fejét, robbanásszerű terjedését azonban elősegítette az urbanizáció, a szorosabb emberi érintkezés. Ráadaásul Afrikában az sem volt ritka, hogy az injekciós tűket az orvosok sterilizálás nélkül használták újra. A vírus elterjedtsége körülbelül húsz évvel ezelőtt érte el a járvány méretű szintet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik