Abból a kevésből, amit III. András magyar királyról tudhatunk, egy tehetséges, a nyugati mintákra nyitott uralkodó képe bontakozik ki.

A kérdés először az volt, hogy a két szuperhatalom és szövetségeseik közül ki fogja az Asszuáni-gát építésének hatalmas költségét Egyiptom rendelkezésére bocsátani.

I. Henrik mind a 24 törvénytelen fiát és lányát elismerte, a trónutódlás viszont ennyi gyermek mellett is rémálommá vált.

Az 1900-ban szabadalmaztatott Goode-féle ágy az egyik előképe volt a később rohamosan terjedő kinyitható kanapéknak. Maga a szabadalom pedig egy kezdeti lépés volt az egyenjogúság felé.

A ’20-as években nyitott Ilkovics Büfében napi ötezer ember is megfordult, és bár a rossznyelvek nem kímélték, Budapest érdekes színfoltja volt.

Az 1405-ben tengerre szálló flotta közel 28 ezer embert és sok tonnányi árut szállított, a had gerincét adó hajók ötször akkorák voltak, mint európai társaik.

A középiskolai tanárt 95 éve állították bíróság elé, mert egy evolúcióelmélet alapján írt tankönyvből tanította a biológiát diákjainak.

Az Üdvhadsereg a „három S”, azaz a „soup, soap and salvation” (leves, szappan és megváltás) jelszavával nyújtott valódi segítséget a rászorulóknak.

Algériai bázisokat használó berber kalózok évszázadokig fosztogatták a keresztény államokat, viszont Algéria gyarmatosításakor a franciák „barbárságban túltettek a barbárokon”.

„Azt se bánnám, ha lelőnék a repülőgépemet” – írta a halála előtti napon Antoine de Saint-Exupéry.

Einstein relativitáselmélete alapjaiban rengette meg az örök érvényűnek tartott newtoni fizikát. Az első publikációban sem a kifejezés, sem az egyenlet nem szerepelt.

Az egyiptomi állami légitársaság nem mert saját festéssel ellátott, hivatalosan is létező járatokat indítani Izraelbe, a kairói repülőtéren még mindig nem írják ki az aktuálisan induló gép úti célját.

A legrégibb fennmaradt magyar vers nem egészen száz éve került elő az ismeretlenségből, és meglehetősen kalandos utat tett meg mai helyéig.

A vasárnap elhagyását a „folyamatos termelési hét” bevezetése indokolta a Szovjetunióban, de ezt még Sztálinnak sem sikerült ráerőszakolnia népére.

Miközben a fél világ az európai háború végét ünnepelte, német katonák még könyörtelen harcot vívtak egy holland szigeten – saját volt „bajtársaik”, a lázadó grúzok ellen.

A francia akadémia elutasította Alphonse Laveran felfedezését a malária kórokozójáról, mert nem hitték el, hogy baktériumokon kívül más is okozhat emberi megbetegedést.

A művész évekig vadászott egy monumentális, a Szabadság-szoborral erősen hasonlatos alkotás megrendelésére. Először a Szuezi-csatorna bejáratánál állította volna fel az Egyiptom elviszi a fényt Ázsiának című alkotását.

Amikor 1665-ben lecsapott az utolsó nagy bubópestis-járvány az angol fővárosra, a jómódúak elmenekültek, a gazdaság megroggyant és mintegy 70 ezren kerültek idő előtt a sírba.

Napóleon vesztes helyzetből nyerte meg a marengói csatát, de ezt inkább szerencséjének, mint zsenialitásának köszönhette.

Auer Lipót hegedűművész máig érezhető meghatározó hatást gyakorolt a világ zenei életére, nevét Liszttel, Kodállyal, Bartókkal illene egy lapon emlegetni.

Minden idők talán legnevesebb drámaírójának életrajzi adatai enyhén szólva is hiányosak, és halála után sem lehetett része örök nyugalomban.

Cházár András csodálatraméltóan színes és tartalmas életutat járt be, kora szégyenletesen méltatlanul bánt el vele, nevét a kései utókor tette kitörölhetetlenné.

Róma megnyitotta kapuit a „barbár” vandál harcosok előtt, akik aztán vittek is mindent, ami mozdítható volt. És azt is, ami nem.