Tudomány bbc history

Kemény helyek voltak az első óvodák

Ezen változtatott Maria Montessori módszere, amely önálló emberi lényként kezelte a gyerekeket, nyílt utasítások helyett apró trükköket, finom rávezetéseket alkalmazott.

Ma már természetesnek vesszük, hogy a kisgyermekek rájuk szabott környezetben, magukat többé-kevésbé jól érezve, közben pedig rengeteget tanulva is tölthetik az óvodákban az idejüket, a XIX. század második felében a világ számos országában létrejött „kisdedóvók” azonban nagy többségükben még egyáltalán nem ilyen helyek voltak.

A gyerekeket a felnőtti igényeknek megfelelő környezetben, kemény szigorral igyekeztek ugyanis nevelni,

a fő cél pedig vagy az egyszerű gyermekmegőrzés, vagy az iskolához szükséges tudás alapjainak beléjük vésése volt.

Montessori úttörő módszere

A 150 évvel ezelőtt, 1870. augusztus 31-én Chiaravalle olasz városkában született Maria Montessorit viszont már szülei is korlátok nélküli szellemben nevelték, akkor is támogatták, amikor akkoriban merőben szokatlan módon, nőként a mérnöki pályát szemelte ki magának, majd akkor is, amikor áttért az orvosi tanulmányokra. Meg is szerezte diplomáját, mindössze a negyedik olasz nőként sikerült ez neki 1893-ban. 1896-ban kezdett a Római Egyetem pszichiátriai klinikáján dolgozni, munkája részeként pedig feladata volt a sérült gyermekeket gondozó intézmények rendszeres látogatása is.

Itt szerzett tapasztalatai alapján kezdte kidolgozni saját módszerét, amely a gyermekek szenzoros stimulációjára, illetve szabad játékára hagyatkozott. Miután első próbálkozásai jó eredményekkel kecsegtettek, 1898-ban megbízták egy – mai szóval – gyógypedagógiai intézet felállításával, ahol a következő két évben

lenyűgöző fejlődést ért el az általa kiképzett szakemberek gondjaira bízott gyerekekkel.

Mégis úgy érezte, mélyebb elméleti tudásra van szüksége, ezért lemondott az intézet vezetéséről, és visszatért az egyetemre pszichológiát tanulni. 1907-ben aztán lehetőséget kapott arra, hogy Róma egyik külvárosában, immár egészséges gyermekeken próbálja ki újszerű meglátásait.

Maria Montessori. Forrás: Wikipedia

Spontán fegyelem

A Casa dei Bambini, azaz Gyermekek háza nevű intézményben a gyerekek rájuk méretezett, számukra is mozgatható bútorok között, a polcokra elérhető magasságban elhelyezett játékokkal körülvéve, saját belső motivációjukra építve fejlődhettek. Montessori azt figyelte meg, hogy saját érdeklődésük még az édességnél is jobb eszköz arra, hogy rávegye a gyerekeket valamire, a megfelelően foglalkoztatott, önálló emberi lényként kezelt, nagyjából szabadon hagyott gyerekek körében pedig egyfajta spontán fegyelem is létrejön. Ha valami mégsem úgy alakult, ahogy a felnőttek szerették volna, nyílt utasítások helyett lehetőleg apró trükköket, finom rávezetéseket alkalmaztak.

Montessori ezután könyveket írt, előadásokat tartott, módszere pedig hamarosan Európa-szerte nagy érdeklődésre talált és számos követőre tett szert, majd az egész világon terjedni kezdett, miközben éppen hazájában, a fasiszta hatalomátvétel miatt fokozatosan szembefordultak elveivel, 1934-ben el is hagyta az országot. 1929-ben jött létre a Nemzetközi Montessori Szövetség, Magyarországon pedig 1932-ben alakult Montessori Egyesület.

Ma is léteznek szigorúan a Montessori-elvekre épülő óvodák és iskolák szerte a világban, de a háromszor is Nobel-békedíjra jelölt Maria Montessori hatását az mutatja a legjobban, hogy a világ nagy részén módszereinek jelentős része már természetesnek számít a kisgyermekek nevelésében.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Fortepan/Kovács Márton Ernő

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.