Gazsó Ferenc szerint a magyar társadalom tűrőképessége végső határán van. Ha a következő kormány nem csinál sürgősen valamit, könnyen robbanhat a felgyülemlett feszültség. Az egyik legfontosabb feladat újratárgyalni a multinacionális cégekkel a működési feltételeiket. A szociológussal az oktatási rendszer fenntarthatatlanságáról is beszéltünk.
Az információrobbanás, a demokratizálódás és a globalizáció olyan kihívások elé állították az iskolát, amelyre egyre sürgetőbb megfelelő válaszokat keresni – állítja Czike Bernadett pedagógus, pszichológus, programfejlesztő. A szakember szerint az iskolának döntő szerepe lehet abban is, hogy végre ne „kurucos virtus” legyen Magyarországon a szabályszegés.
A mai magyar iskola már egyáltalán nem alkalmas a műveltség átadására, de a gyermekmegőrző és a szelekciós funkciói még úgy ahogy működnek – állítja Knausz Imre oktatáskutató. Az egyetemi docens szerint ma már sokan azt is megkérdőjelezik, hogy van-e értelme iskolába járni.
Most fejezte be a nemzetközi operatőr mesterkurzuson az oktatást, hamarosan mozikba kerül az általa fényképezett Csiribiri című film, majd reméli, Szabó Istvánnal kezd forgatni. Ragályi Elemér nemcsak operatőrként, hanem rendezőként is bemutatkozott már, mostani nagy terve a Kincskereső kisködmön filmre vitele. Interjú.
Harcos forradalmár és szelíd tanító néni. Pályáját egyszerre kísérik fegyelmi ügyek, pártfeljelentések és hangos sikerek. Az első magyar alternatív iskola megalapítója, aki már a hatvanas években egészen máshogy képzelte el a nevelést, mint ahogy az oktatásirányítók és a pedagógusok többsége. Winkler Mártánál jártunk.
Pénteken megnyílt a Millenárison, a World Press Photo-tárlat. A főszervező, Révész Tamás szerint idén kevesebb a vér a képeken, mint korábban. A fotóművész úgy látja, nehéz helyzetben van a szakma, átalakulóban van az újságírás, de még kisülhet valami jó a változásokból. Kedvenc képén egy kenyai törzs színes, városi ruhákba öltözött harcosai készülnek támadásra. Villáminterjú.
A nemzetközi és hazai felmérések azt mutatják, hogy az általános iskolákból kikerülők negyede-ötöde funkcionális analfabéta, s e sokkoló adatokon az utóbbi idők „csodamódszerei” sem igen változtattak. A szakemberek szerint az írás-olvasás megalapozását kell megerősíteni, ezt célozzák a jelentős uniós pénzekből kifejlesztett kompetenciaalapú programcsomagok. Fejér Zsolttal, az Educatio Nonprofit Kft. szakértőjével beszélgettünk.
Magyarországon bevezetik a kamatyadót, majd polgárháború tör ki, elszakad az országtól Békés megye, ahol megalakítják a cigány államot, a parlamentáris anarchiát felváltja a kommunista királyság – Spiró György új regényében ez a közeljövőnk. Interjú az érettségi kapcsán újra „magyargyalázással” vádolt íróval.
A felnőtt cigány lakosság igenis tehet arról, hogy az életkörülményei olyanok, amilyenek, hogy a legális munka helyett a segélyezésre számítanak csupán – állítja a cigány családokkal nap mint nap kapcsolatba kerülő pedagógus. L. Ritók Nóra szerint ezt ki kell mondani, nem szabad álságosan az emberi jogokba vagy a misztikus cigány kultúrába bújtatni a problémákat.
Munkahelyteremtéssel, iskoláztatással és a lakáskörülmények javításával komplexen kezeli a romák integrációját Esztergom – mondta az FN-nek Sztojka Attila, a program egyik kidolgozója. A tanárként dolgozó és a városi csapatban focizó helyi politikus szerint az általános iskolában még békés az együttélés, és a futballpályák cigányozására is van elegáns megoldás.
Egy hosszú tekintélyelvű rendszer után idő kell ahhoz, hogy kialakuljanak az együttélési szabályok – véli mai viszonyainkról Popper Péter. A válságról, a magyar identitás hiányáról, az agresszív nacionalizmusról és a diktatúra kialakulásának veszélyéről beszélgettünk az író-pszichológussal.
A spiritizmus elsősorban hitre nevel, ami most nagyon fontos – véli Bujka Antal, aki a jazzdobolást a kiskereskedelemmel, majd a szellemidézéssel váltotta. A magyarok és a cigányok együttélését már az óvodában oktatni kéne, és a cigányság számára csak a munka hozhat felemelkedést – mondta az FN-nek a spiritiszta, aki nem sok jót jósol Magyarországnak. (videó)
Éppúgy infantilizálja a mai magyar demokrácia az embereket, mint a diktatúra – állítja Hankiss Elemér, aki a Kádár-korra vezeti vissza a cigánysággal kapcsolatos mai problémákat. A szociológussal egy új, általa szerkesztett könyvről, s arról beszélgettünk, mit kezdjünk a magyar válsággal.
Hajós András mostanában nincs jól – leginkább ez derült ki pszichoanalitikus beszélgetésünkből. Az új rádiós műsorvezetői szerepe mellett a csíkot szívó színészmacsókról, a Demszky Gábor mellett feltűnt gyanús palikról, és a Gyurcsány Ferencet lemondásra kérő beszéde miatt elmaradt bizniszről is mesélt a FigyelőNetnek. A rádiós műsorvezetőként már-már újságíró kollégával furcsa lett volna magázódni, így ezt nem is tettük meg.
Pokorni Zoltán szerint a kétszintű érettségit valóban kétszintűvé kéne tenni, át kéne alakítani a szakképzést, a már évek óta a pályán lévő pedagógusok bérét pedig versenyképessé kéne tenni. A Fidesz alelnöke szerint a szélsőjobboldal akciói a szocialista pártot segítik. Interjú.
Mindig is jelen volt Szlovákiában a magyargyűlölet, de mára a kocsma aljából a kormányra emelkedett – vélik az idén 25 éves Ghymes együttes Galántán élő frontemberei. A Szarka fivérek szerint egy mai szlovák fiatal nem is érti, mit keres ott félmillió magyar. Interjú a Ghymes-zenéről és a szlovák-magyar viszonyról.
Szakemberek szerint az iskolából kikerülő gyerekek életben való beválásához éppolyan fontosak az érzelmi és a szociális kompetenciák, mint a hagyományos tudás. A Waldorf-iskolák épp ezek kialakítására fókuszálnak – mondta el a FigyelőNetnek az európai Waldorf-szövetség elnöke, Christopher Clouder.
Számos kísérlet bizonyítja Arendt tételét, miszerint a legtisztességesebb ember is gazemberré válhat bizonyos körülmények között. Az ezt a tételt igazoló kísérletekről, a magyar politika identitásválságáról, a weimarizálódásról és a Demokratikus Chartáról beszélgettünk Erős Ferenc szociálpszichológussal.
A politikusoknak az a jó tévé, ahol minél gyakrabban szerepelhetnek. Az ő agyuk így jár, ezért nem szabad őket a kultúra közelébe engedni – állítja Kepes András. A szerdán új műsorral jelentkező televíziós a FigyelőNetnek adott interjújában mesél a közvetlenül Aczél György által cenzúrázott Stúdióról, az újságírói autonómiáról és a Különös történetekről.
A Nemzeti Színház új igazgatója a FigyelőNetnek kifejtette, hogy bárki került volna a helyére, „kapott volna a pofájára”. Az évad első bemutatója után várhatóan botrány lesz, de ezen jó minél előbb túlesni. Alföldi Róbert öt évre tervez, nem foglalkozik azzal, mi lesz a 2010-es választások után. Interjú.
A Hídember rendezője interjúnkban az új, Cseh Tamással készülő műsorukról, valamint Eperjes Károly zabolátlanságáról beszélt, és arról, hogy a történelmünkben nem most először voltunk szabadok, de mindig megnehezítettük a saját dolgunkat.
A nemzetközi vizsgálatok szerint 2000 óta semmilyen előrelépés nincs az alapfokról kikerülő magyar tanulók aggasztó teljesítményében. Hiller István szerint viszont jó úton halad az oktatási rendszer, a tízéveseknél már mérhető is a javulás. A tárcavezető szerint jó jel, hogy a Megegyezés program oktatási részével egyetértenek a liberálisok. Interjú.
Nyáron két koncert erejéig összeáll az URH zenekar, amelynek féléves működése a nyolcvanas évek elején megrengette a magyar könnyűzenét és útjára indította a hazai alternatív rockot. Interjú az egyik alapítóval, Menyhárt Jenővel.
Szerdán mutatja be a Társulat a 25 éves István, a király jubileumi produkcióját. Bródy János a FigyelőNetnek elárulta, hogy most először fognak élőben énekelni a szereplők. Az eredeti István lemeznek készült, filmnek rendelték meg, és csak egy trükk volt a Városligeti előadás. Viszont lehet, hogy újra megfilmesítik.
