Szegő Iván Miklós

A tőzsdék ingadoznak, az államkötvények iránt is hektikusan változik a kereslet, az arany is drágul, de a legdrasztikusabban az olaj ára emelkedett a konfliktus hírére.

Mit tanult a világ a háborúból, fordulatot hozott-e az orosz szuperbombázókat támadó ukrán akció?

A cseh igazságügyi minisztérium kriptovalutát adott el, ám kiderült, hogy a bitcoinokat egy elítélt bűnőzőtől kapta „ajándékba” a tárca.

Orbán Viktor szerint négyszeresére drágulna a fűtés és duplájára emelkedne a villanyszámla az orosz gáz, olaj és nukleáris fűtőanyag nélkül. A szakértők szerint alaptalan a kormányfő riogatása, ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a kormány rezsicsökkentési politikája a jövő nemzedékeire ró majd jelentős terhet.

Szakértők szerint Lengyelország megosztottsága továbbra is megmarad, viszont a korábbinál súlyosabbá válhat a helyzet: a Tusk-kormány „béna kacsává” válhat, ha az új jobboldali elnök, Karol Nawrocki aktívabb szerepet vállal a kül- és belpolitikában az elődjénél.

A liberális, pártonkívüli köztársasági elnök reformokat ígér, de előbb a politikai stabilitásról kíván gondoskodni. Ehhez pedig egy biztos parlamenti többséggel rendelkező kormány kellene.

A Helsinki Záróokmány ötvenedik évfordulójára szervezett eseményen az úgynevezett átláthatósági törvényről is beszéltünk civil szervezetek képviselőivel, ami szerintük ellentétes a „helsinki szellemmel”.

Nicusor Dan bukaresti főpolgármestert választották a vasárnapi második fordulóban román elnökké, a liberális-konzervatív politikus a Székelyföldön kapta a legnagyobb arányú támogatást.

A lengyel elnökválasztás tétje óriási: folytathatja-e a reformokat a regnáló kormánykoalíció, vagy továbbra is egy jobboldali államfő blokkolhatja Donald Tusk kabinetjének rendszerátalakító törvényjavaslatait.

Az első fordulót megnyerő, ultranacionalista és magyarellenes George Simion mindhárom hatalmi ág fölött ellenőrzést szerezhetne.

A biztonságpolitikai szakértő beszélt a szabotázs típusairól, az „eldobható” ügynököktől a gyújtogatáson és bombafenyegetésen át a tengeri kábelek elszakításáig.

Az AUR vezetőjét nehéz lesz „eladni” az erdélyi magyar szavazóknak, hiszen ők tudják, milyen szerepet játszott az úzvölgyi temető meggyalázásában.

Stefano Bottoni történész, politikai elemző szerint a Fidesz már beárazta George Simion győzelmét, és nem állt az RMDSZ mellé, mely Simion ellenfelét, a liberális Nicusor Dan bukaresti polgármestert támogatja.

George Simion nyerte az első fordulót, akinek elnökké választását az RMDSZ tragédiának tartaná a magyarellenessége miatt, noha pártja egyre inkább példaképnek tekinti Orbán Viktort.

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint Peking „ügyesen csinálja, ha vár, nem lehet ugyanis komolyan venni azt a bohóckodást, amit Trump csinál”, „beszállítói láncokat nem lehet pár hét alatt újraszervezni.”

Az ország a szétesés felé halad.

Az osztrák Strabag két leányvállalata német állami vagyont zároltatna az USA-ban. E cégek ugyanis pert nyertek Berlin ellen, ám Németország nem hajlandó fizetni. A vita ugyan szélerőművek miatt indult, de az olaj- és széniparnak is kapóra jönne, ha a Strabagnak kedvezne az amerikai döntés.

Aleksandar Vucic véget vetne az ellene tavaly november óta zajló tüntetéseknek Szerbiában. Ötpontos akciót is hirdetett szombati gyűlésén, ellenzékieket fenyegetve.

Magyarország az ötödik legrosszabb helyen áll az Európai Unió fejlettségi rangsorában. A pozíciónk lényegében befagyott, hiszen 2022 és 2024 között nem tudtunk felzárkózni az uniós átlaghoz – miközben Románia megelőzött, Horvátország pedig utolért minket. Az okokról szakértőket kérdeztünk.

Próbálkozhat-e egy uniós tagállam, amikor „no go-zónának” számítanak a kereskedelmi különtárgyalások egy unión kívüli állammal? A szakértők szerint akadnak kiskapuk.

Zuhannak a világ tőzsdei mutatói azután, hogy Donald Trump drasztikus vámemeléseket jelentett be. A magyar részvénypiacot három további tényező is sújtja.

Resperger István ezredes szerint Moszkva a saját érdekében használhatja fel, hogy az amerikai lap megírta: mekkora volt az az anyagi-technikai katonai segély, amit az USA adott Ukrajnának.

A voksolók döntését megkönnyítendő szakértőket kértünk, hogy érveljenek Ukrajna csatlakozása mellett és ellen. Az elemzők egyvalamiben nézetazonosságra jutottak: az Ursula von der Leyen által ígért 2030-as ukrán belépés abszolút irreális.