Míg Vucic szerb elnök békíteni próbálja a szakadár törekvéseiről ismert Milorad Dodikot, addig a magyar kormányfő az őtelmarasztaló jogerős ítéletet így értékelte: „ilyen döntés számunkra nincs”, majd ismét találkozott Budapesten a boszniai szerb politikussal.
Korábbi cikkünkben megvizsgáltuk, hogyan alakult Ukrajnában a humán haderő helyzete a háború kitörése óta, ezúttal azt tekintjük át, hogy Oroszországban miként toborozzák a katonákat. A megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy orosz oldalon nagyobb szerepe van az anyagi ösztönzőknek, és a Kreml könnyebben képes pótolni a fronton elszenvedett veszteségeit.
Már nem Porschéék a leggazdagabbak Ausztriában.
Donald Trump és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodott az augusztustól életbe lépő vámokról. Pogátsa Zoltán közgazdászt és Németh Dávid makroelemzőt kérdeztük.
Két legenda keveredik a napokban a nemzetközi sajtóban a lengyelországi kincsvadászokról, akik a nácik által elrejtett arany után kutakodnak.
Sokasodtak a botrányok Dragos Anastasiu körül.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a precedens jellegű ítélet nem írja felül a hazai jogszabályokat, viszont meghatározhatja azok alkalmazási feltételeit. A „fordított bizonyítási teher” azonban megmarad román sajátosságnak.
„Ellentétben a magyar belpolitikával, ahol mindent Budapest szemszögéből nézünk, a világpolitikában zajlanak olyan események, amelyek ugyan érintenek bennünket, de valójában nem miattunk történnek.”
Most olyanokat is igyekeznek a frontra vinni, akiknek nincs katonai képzettségük, nincs tapasztalatuk, és nem is túl lelkesek a fronton való küzdelemtől.
Erős tőzsde, sikeres nagyvállalatok, dinamikusan növekvő GDP – és 137 milliárd eurós váromány Brüsszelből. Másfelől a mindennapi életben nemigen látszik még az a fejlettség, amit Lengyelország felmutat a grafikonokon, ez pedig kihívás a Tusk-kormány számára.
Nálunk a legkisebb a fogyasztás az Európai Unióban. Gábos András szegénységkutató szerint ugyanakkor van egy abszolút hiteles mérőszám, amely alapján „csak” a negyedik legrosszabb hazánk az EU-ban.
Óriási a tiltakozás az új román kormány megszorító intézkedései ellen. A sztrájkok és demonstrációk nyomán Ilie Bolojan kabinetje az állami hivatalok átszervezését tervezi.
A szerb hatalom megelégelte a tiltakozásokat és útblokádokat, és megpróbál leszámolni az ellenzéki demonstrációkkal.
Sokan csodálkoznak azon, hogy a hazai diplomácia miért tud egyidejűleg jó kapcsolatokat fenntartani olyan országokkal, amelyek fegyveres konfliktusban állnak egymással. Az is izgalmas kérdés, hogy a „12 napos háborúban” Oroszország és Kína miért hagyta teljesen magára Iránt. A válaszokat Csicsmann László professzor adja meg.
De nemcsak a benzinkutakon lehet majd érzékelni a hatást, hiszen a földgázárakat is felfelé nyomhatja a bizonytanság, hogy átjárható marad-e a Hormuzi-szoros.
Némileg meglepő módon Robert Fico szlovák kormányfő támogatásáról biztosította Ukrajna EU-csatlakozási terveit, ezzel homlokegyenest ellentmondva szövetségesének, Orbán Viktornak.
Bulgária januártól várhatóan csatlakozik az euróövezethez. Bár a leva kurzusát már évtizedekkel ezelőtt az euró árfolyamához kötötték, tehát az árak elszabadulása nem fenyeget, a lakosság egy jelentős része mégis tüntet a közös pénz ellen, és az államfő is „fúrja” a csatlakozást.
A tőzsdék ingadoznak, az államkötvények iránt is hektikusan változik a kereslet, az arany is drágul, de a legdrasztikusabban az olaj ára emelkedett a konfliktus hírére.
Mit tanult a világ a háborúból, fordulatot hozott-e az orosz szuperbombázókat támadó ukrán akció?
A cseh igazságügyi minisztérium kriptovalutát adott el, ám kiderült, hogy a bitcoinokat egy elítélt bűnőzőtől kapta „ajándékba” a tárca.
Orbán Viktor szerint négyszeresére drágulna a fűtés és duplájára emelkedne a villanyszámla az orosz gáz, olaj és nukleáris fűtőanyag nélkül. A szakértők szerint alaptalan a kormányfő riogatása, ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a kormány rezsicsökkentési politikája a jövő nemzedékeire ró majd jelentős terhet.
Szakértők szerint Lengyelország megosztottsága továbbra is megmarad, viszont a korábbinál súlyosabbá válhat a helyzet: a Tusk-kormány „béna kacsává” válhat, ha az új jobboldali elnök, Karol Nawrocki aktívabb szerepet vállal a kül- és belpolitikában az elődjénél.
A liberális, pártonkívüli köztársasági elnök reformokat ígér, de előbb a politikai stabilitásról kíván gondoskodni. Ehhez pedig egy biztos parlamenti többséggel rendelkező kormány kellene.
A Helsinki Záróokmány ötvenedik évfordulójára szervezett eseményen az úgynevezett átláthatósági törvényről is beszéltünk civil szervezetek képviselőivel, ami szerintük ellentétes a „helsinki szellemmel”.
