Szegő Iván Miklós

Politikai öröksége igencsak kétes, elsősorban a botrányairól vált hírhedtté, ugyanakkor sikerült tárgyalóasztalhoz ültetnie olyanokat, akik ezt ma már nem tennék meg.

Kezdődik a nagykoalíció tizennyolc hónapos kormányzása, az első felében egy nemzetközileg elismert fizikokémikus vezetésével.

Botrányos választás után Andreas Babler lett az SPÖ elnöke. Eredetileg az osztrák szociáldemokraták a bevándorlásellenes Hans Peter Doskozilt hozták ki győztesnek, de három nap alatt kiderült, felcserélték az eredményeket.

Csehország éppen leválik a Barátság kőolajvezetékről, Magyarország pedig éppen új európai piacot teremt az orosz olajnak.

Az USA büntetni kezdte az eddig általa támogatott koszovói albánokat.

Magyar katonák sérültek meg súlyosan Zvecanban, ahol NATO-parancsnokság alatt álló koszovói békefenntartó erők (KFOR) helyi szerb tüntetőkkel csaptak össze. A magyar diplomácia vezetője azért került nehéz helyzetbe, mert pár napja még Belgrádban azt az Aleksandar Vucicot dicsérte és biztosította a támogatásáról, aki az elmúlt időben sikeresen buzdította ellenállásra az észak-koszovói szerbeket.

Felháborodott Ausztria, hogy a magyar kormány embercsempészeket engedett szabadon.

Egymás ellen fordult a Bulgáriát korábban kézben tartó két kulcsfigura, Bojko Boriszov háromszoros exkormányfő és a legfőbb ügyész, Ivan Gesev.

Putyin sem tudná egy nap alatt leállítani ezt a háborút.

Ódor Lajos miniszterelnök, Horváth Mihály pénzügyminiszter az új szakértői kabinetben.

Aleksandar Vucic szerint egy „nagyobb politikai válság” veheti kezdetét Koszovóban. A konfliktus a Kremlnek is megfelel.

Még ki sem nevezték, máris fúrják Szlovákia történetének első szakértői kormányát.

Óriási változások zajlanak Finnországban, részben az ukrajnai háború geopolitikai hatásai, részben pedig a régóta feszítő belső problémák miatt. Elemzők szerint az elmúlt száz év legjobboldalibb kormányzása jöhet az északi államban.

India GDP-je már nagyobb a britekénél, a párizsi tőzsde pedig „leverte” a londonit a részvények összértéke alapján 2021-2022-ben.

A nyugatbarát, félig-meddig összeomlóban lévő ügyvezető kormány kétségbeesetten kapkod az őszi választás előtt: egyik nap ukránokat támogató, másik nap Kijev elleni intézkedéseket hoz. A népszerűségi listákat vezető baloldali ellenzék inkább oroszbarát.

Lehűltek a magyar-lengyel kapcsolatok, mondta Sebastian Keciek.

A szélsőjobboldal megerősödése kompromisszumra is bírhatja a „bolgár Orbánt” – Bojko Boriszovot – és a „nyugatosokat”.

Harminc évig irányította Montenegrót Milo Djukanovic, de a veterán politikus a hétvégén megbukott államfőként.

A vasárnapi választáson az első két helyre egy jobboldali és egy szélsőjobbos párt futott be, az eddig kormányzó miniszterelnök, Sanna Marin a szociáldemokratákat csak a harmadik helyre hozta be a rendkívül szoros versenyben. Marin a választást Horn Gyula 1998-as bukásához hasonlóan vesztette el: saját pártja ugyan erősödött, de a vele koalícióban lévők összeomlottak.

Ausztriában felvetődött, hogy újra kellene gondolni az ország biztonságpolitikáját.

Bár a finn politikusok megköszönték a döntést, a kereskedelmi kamara vezetője arra figyelmeztet: nem felejtik el, hogy egy veszélyes biztonságpolitikai helyzetben Orbán Viktor majdnem egy évig szórakozott velük.

Nálunk egy tárcavezető még akkor sem mond le, ha az államtitkárát vád alá helyezik.

A két ország már tíz hónapja beadta NATO-csatlakozási kérelmét.

A brexit, Putyin háborúja és az energiaválság is egymásnak ugrasztotta Németországot és Franciaországot, ám mint eddig oly sokszor, most is egy keleti kihívásra kell közös választ adniuk, ami újra összehozhatja őket.