Oroszország két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát, a háború azóta számtalan fordulatot vett. Írtunk arról, hogy hosszú távon Ukrajna számára mi jelentheti talán az egyetlen biztonsági garanciát. Sz. Bíró Zoltán ruszista azt fejtegette, hogy Kijev (bármekkora területet is ellenőriznek majd Volodimir Zelenszkijék) NATO-ba való integrálása csökkentheti azokat a biztonsági kockázatokat, amelyekkel Ukrajna kénytelen lesz a háború lezárása után is szembenézni.
Mindazonáltal a jelenlegi hadműveletek, a 2024-es fejlemények alapján már most is elég kockázatos Ukrajna helyzete: Kijev folyamatosan területet veszít a front keleti szakaszain, elsősorban a Donbasz térségében. Az orosz előrenyomulás gyakorlatilag a térség legnagyobb városától, Donyecktől – amely orosz irányítás alatt áll – tolja távolabb, nagyjából Kijev felé a frontvonalat. hiszen Donyeck megyéje az egyike annak a négy ukrán régiónak, amelyet Oroszország 2022 őszén annektált.
Ez az annexió azonban csak egy jogi aktus volt, hiszen a négy bekebelezett régió közül Oroszország sem Donyeck, sem Herszon, sem Zaporizzsja megyék területének egészét nem tartotta ellenőrzése alatt. A negyedik annektált régió, Luhanszk döntő része pedig 2022 nyarán Moszkva irányítása alá került ugyan, ám az ezutáni ukrán ellentámadás Bilohorivkát Kijev fennhatósága alá helyezte vissza. Jelenleg itt is heves harcok folynak, a helyzet továbbra is nagyon bizonytalan, ám a luhanszki régió döntő része praktikusan orosz zónának minősíthető.
Nem véletlen, hogy az amerikai elnök, Joe Biden is azt emlegette évértékelő beszédében, magyar idő szerint péntek hajnalban, hogy az oroszok előrenyomulóban vannak. A Kreml seregei most azokon a kelet-ukrajnai területeken támadnak, amelyeket az orosz zsoldosvezér, a Wagner-csoport néhai vezetője, (a tavaly nyári zendülése után egy „furcsa” repülőbalesetben elhunyt) Jevgenyij Prigozsin tavaly februári becslései szerint a Kreml csak két év alatt szerezhet(ett volna) meg.
Prigozsin megítélése jól jellemzi a külvilág megosztottságát – ezt már Bartosz Cichocki politikai elemző, Lengyelország volt ukrajnai nagykövete fejtegette csütörtökön, a budapesti Lengyel Intézetben megtartott pódiumbeszélgetésen. Cichocki szerint míg Kelet-Közép-Európában sokan Prigozsinnak drukkoltak, hogy majd ő „megindul Moszkva fele”, addig
A mostani ukrán hátrálás egyik legfőbb oka a lőszerhiány. A fordulatot pedig sokan egy váratlanul feltűnő „új” szereplőtől remélik Nyugat-Európában, Petr Pavel cseh elnöktől. Nem véletlen, hogy Emmanuel Macron francia elnök is a napokban látogatott Prágába.
– Nincsenek jó és rossz országok, amikor Ukrajna támogatásáról van szó, a helyzet dinamikusan változik, egyszer Lengyelország, máskor más országok állnak az élére az ilyen kezdeményezéseknek – fejtette ki Cichocki „A Szolidaritás génje. Ukrajna támogatása a háborús helyzetben” címmel tartott beszélgetésen. (Lengyelország és a balti országok az Ukrajna melletti kiállás fő propagátorai voltak hosszú ideig a háború kitörése után, mindaddig, amíg a lengyel gazdák nem kezdtek el tavaly mozgolódni az ukrán gabonaimporttal szemben.)
Cichocki igyekezett Magyarországot is dicsérni, emlékeztetett arra, hogy a háború kitörésekor a kijevi magyar nagykövet segített több országnak is a követségük evakuálásában. azaz – a többi nagykövettől eltérően – nem menekült el Lvivbe (Lembergbe) vagy más ukrajnai városba. Ezt ő nem a személyes bátorságával magyarázta, hanem azzal, hogy Lengyelország a legrosszabbra is felkészült 2022 elején, és egyébként a kormánya is erre utasította.
A kijevi lengyel nagykövetség már korábban megtett minden biztonsági és más előkészületet, így nem érte őket meglepetésként az orosz támadás. Ez egybeesik azzal, amit a 24.hu-n már többször említettünk, hogy a lengyelek a magyarokat is tájékoztatták arról 2021 végén, hogy Oroszország támadásra készül – a csütörtöki eseményen ott volt az a magyarországi lengyel nagykövet, Sebastian Keciek, aki korábban beszélt erről.
Cichocki nem ejtett szót ugyanakkor arról, ami a lengyel és a cseh jelenlegi vezetést leginkább szembeállítja Magyarországgal. Vagyis arról, hogy bármilyen lengyel-ukrán gazdasági viták vannak, Varsó és Prága tényleg Ukrajna mellett áll a stratégiai kérdésekben, Magyarország álláspontja azonban ettől eltérő. (A vita után egy beszélgetésben egyébként azért megemlítette, hogy most már Orbán Viktor is úgy nyilatkozik, hogy nem akar Oroszországgal közös határt.)
Cichocki nem véletlenül kerülte ezt a témát, hiszen – a Vsquare hírlevele szerint – a Visegrádi Csoport prágai találkozóján a lengyel és a cseh miniszterelnök kiabált a magyar miniszterelnökkel. A vita oka Orbán Oroszország-politikája volt, illetve az, hogy miért akadályozza Magyarország azt, hogy az EU támogatni tudja Ukrajnát.
A Lengyel Intézetben Magyarországot sokkal élesebben kritizálta egy magánszemély, akit valójában ukránpárti aktivistaként is jellemezhetnénk. Jaap Scholtenről holland íróról van szó. Ő ugyanis nem független megfigyelő, hiszen maga is részt vesz Ukrajna támogatásában: holland szervezetekkel működik együtt, hogy – nem fegyveres – támogatást gyűjtsenek és küldjenek Kijevnek. Scholten a csütörtöki fórumon érthetetlennek nevezte Magyarország politikáját Ukrajnával kapcsolatban, sőt azt egyszerűen ostobának is minősítette.
Azzal kapcsolatban, hogy az oroszok Ukrajna felosztásáról fantáziálnak, és Lengyelországnak juttatnának egy részt Nyugat-Ukrajnából, Cichocki leszögezte, hogy ez az orosz propaganda eszköze,
Lengyelországban senki – legalábbis a komolyan vehető politikai tényezők közül – nem akar visszaszerezni semmit Ukrajnából.
(A mai Ukrajna jelentős része a lengyel-litván középkori és újkori államszövetséghez tartozott egyébként.)
Cichocki ugyanakkor látja, hogy az oroszok minél inkább káoszt akarnak teremteni. Így arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire tekinthető reálisnak a francia elnök, Macron kijelentése, amely nem zárja ki szárazföldi csapatok küldését sem Ukrajnába, Cichocki elmondta:
ma már nem is az a kérdés vetődik fel, hogy kell-e csapatokat küldeni, hanem az, hogy hova,
mert Oroszország annyi helyen kreál káoszt. Itt név szerint nem is Ukrajnát említette a volt nagykövet, hanem például a Közel-Keletet. A diplomata nem konkrétan beszélt a csapatok küldéséről, hanem általánosságban felvetett problémaként.
Mindez azért volt különösen érdekes, mert Cichocki csütörtök esti szavai szinte egybeestek az amerikai elnök pár órával később a washingtoni Capitoliumban, az USA Kongresszusának tagjai előtt elmondott évértékelő beszédével.
Biden annak kapcsán beszélt Kijevről, hogy az Egyesült Államokban nem szavazta meg egyelőre a kongresszus alsóháza az Ukrajnának szánt támogatást. Ezért Biden elnök „State of the Union”-beszédében sem tudott mást mondani, mint hogy Ukrajna „meg tudja állítani Putyint, ha Ukrajna mellett állunk és biztosítjuk számára azokat a fegyvereket, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát”. Biden szerint „Putyin előrenyomulóban van, lerohanva Ukrajnát, és káoszt hintve el Európában és máshol”. Ha valaki azt gondolná ebben a teremben – szólt a kongresszus tagjaihoz az amerikai elnök, hogy „Putyin megáll Ukrajnában, azt biztosíthatom arról, hogy nem fog”.
