A Fidesz egykori és jelenlegi miniszterei hosszú évek óta ígérik, hogy utolérjük Ausztriát fejlettségben. A különbség például Matolcsy György jegybankelnök és Lázár János építési és közlekedési tárcavezető között mindössze az, hogy 2030-ra vagy későbbre jósolják ezt. Ám valójában sok tekintetben ma már nem az Európa leggazdagabbjai közé tartozó Ausztriával rivalizálunk, hanem az EU legszegényebb tagállamával, Bulgáriával vívunk küzdelmet az utolsó hely elkerüléséért.
Ráadásul úgy, hogy Bulgária évek óta szinte folyamatosan kormányválságban vergődik, a mostani kabinet sorsa is bizonytalan. Szófiából elsősorban korrupcióról és szervezett bűnözésről érkeznek a hírek, az ország befolyásos személyiségeit amerikai, illetve amerikai és brit közös szankciók is sújtották már a rendszerszintű korrupció miatt. Ám még ez a megtépázott állam is folyamatosan csökkenti a hátrányát Magyarországgal szemben.
Bulgária azóta működik jobban, amióta nincs stabil kormánya
– állítja Krasztev Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense. Ennek az az oka, hogy a politikai káosz miatt az egymást sűrűn váltó bolgár kormányoknak „nincs idejük” úgy szétzilálni a bolgár gazdaságot, mint a stabil kormányzású Magyarországon. A bolgároknál az egymást gyűlölő, de Európa iránt elkötelezett pártok képesek voltak az összefogásra, így alakult meg a „nyugatosokból” (a Folytassuk a Változást, illetve a Demokratikus Bulgária nevű pártokból), valamint a konzervatív-populista-jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) – Bojko Boriszov pártjából – a rotációs koalíciós kormány, ami Bulgária európai felzárkózását tűzte ki célul.
A GERB önálló kormányzása korábban számos korrupciós botrány miatt ért véget 2020 után, de a nyugatos erők tavaly kompromisszumot kötöttek velük, Boriszov pedig – akit politikai karakterében Krasztev inkább Gyurcsány Ferenchez hasonlít, szemben a magyar sajtóban közkedvelt „bolgár Orbán Viktor” minősítéssel – képes volt visszavonulni a kormányzati politikától, és csak a pártpolitikára koncentrál. Így a GERB-en belül előtérbe kerültek azok a szakpolitikusok, akik képesek a felzárkózáshoz és gazdasági fejlődéshez szükséges törvények megalkotására.
Ennek, illetve a gyenge bolgár államnak köszönhetően tud egy kicsit jobban felzárkózni Szófia gazdaságilag az „erős politikai kormányzású Magyarországhoz” – fogalmazott Krasztev a 24.hu-nak. A bolgár kabinetek tehát nem úgy avatkoznak bele a gazdaságba, mint a magyar, nem direkt intézkedéseket hoznak, hanem közvetve támogatják, segítik a gazdasági szereplőket. A bolgárok ugyanis valójában nem szeretik a káoszt – tette hozzá az egyetemi docens. Amióta a legnagyobb bolgár pártok nem a saját érdekeiket, hanem az ország érdekeit nézik, a korábbiakhoz képest sokkal több, a gazdaság helyzetét javító intézkedést fogadtak el. „Bár kívülről káosznak tűnik, olyan strukturális és törvényi módosításokat tudtak végrehajtani, amik régóta időszerűek voltak” – tette hozzá.
Néhány mutatóban már Európa sereghajtójával szemben sem állunk jól, így például Szófia igen szigorú fiskális és monetáris politikát folytat. Megjegyzendő, hogy bolgár gazdasági elit néhány meghatározó tagja egykor a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen tanult – köztük a magyarul folyékonyan beszélő volt miniszterelnök-helyettes, Nikolaj Vaszilev, valamint egy volt pénzügyminiszter-helyettes, Kraszimir Katev. Ők ugyan kibuktak a politika első vonalából, de az általuk meghatározott pályát tartja a szófiai monetáris és fiskális politikát alakító elit továbbra is.
Ez a politikai-gazdasági elit láthatóan tanult a kilencvenes évek hiperinflációjából (1996 táján 311 százalékos volt a pénzromlás a balkáni országban), és azóta őrködik a leva stabilitása fölött. Az árfolyamot az euróhoz kötötték, így az 2006 óta változatlan: 1,9558 leva ér 1 eurót az Európai Központi Bank adata szerint.
Friss hír, hogy a Bolgár Nemzeti Bank már elkészítette az euró bevezetése után kibocsátandó bolgár euróérmék tervezetét is.
Az Európai Bizottság szerint Szófia 2020 óta részt vesz az ERM II rendszerben. Ez egy olyan mechanizmus, amelyben a belépő ország vállalja, hogy két évig nem értékeli le a saját valutáját az euróval szemben. Bulgáriának ez – a leva euróhoz kötése miatt – nem okoz gondot.
Az euróövezetbe való belépést segíti az alkotmánybíróság szintén friss döntése, amely elutasította a népszavazás kiírását arról, hogy a levát tartsák meg 2043-ig. A szófiai parlament ezek után február 13-án elfogadta a jegybankról szóló új törvényt, ami szintén az euró bevezetését szolgálja.
Pogátsa Zoltán közgazdász ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a bolgár költségvetési fegyelem, az alacsony államadósság önmagában nem jelenti azt, hogy Szófiában mindent jól csinálnak. Szerinte neoliberális dogma, hogy alacsonyan kell tartani az eladósodottságot, és ettől minden rendbe jön magától. Éppen a Covid-válság és az orosz–ukrán háború miatti energiaválság mutatta meg, hogy időnként állami beavatkozásra van szükség. Ilyenkor az államnak kell kisegítenie a fogyasztókat és a vállalatokat, illetve mesterséges keresletet teremtve kell élénkítenie a piacokat a keynesi gazdaságpolitika jegyében – fogalmazott lapunknak.
Tehát a költségvetési óvatosság a reálgazdaságot foghatja vissza – márpedig jól látszik Bulgárián, hogy a reálgazdaság nincs túl jó állapotban. Pogátsa emlékeztetett, hogy Japánban a GDP-hez képest két és félszeres adósságállomány sem okoz problémát, mivel a japán állampolgárok maguk finanszírozzák a szigetország adósságát, így nem kifelé köteleződik el az állam. Magyarország államadóssága egyénként nem tekinthető túlzottnak, az Európai Unióban a középmezőnyben vagyunk 80 százalék alatti eladósodottságunkkal. Az viszont igaz, hogy drágán finanszírozzuk magunkat, mivel relatíve nagy a kamatköltsége a hiteleinknek.
Mindazonáltal a bolgár költségvetési hiány a magyarhoz képest relatíve tényleg kisebb. A GDP-hez viszonyítva tavaly 2,2 százalékos lehetett ez a mutató, míg a hazai büdzsé deficitje Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint eléri a GDP 6,5 százalékát, a Magyar Nemzeti Bank pedig azt jósolja, hogy akár 6,8 százalékra is felkúszhat. Vagyis a magyar hiány arányosan háromszor felülmúlja a bolgár mutatót, s emiatt ráadásul uniós eljárás is indulhat ellenünk.
Pogátsa szerint egyébként nem attól romlik a magyar gazdaság, hogy szétment a költségvetés, hanem éppen fordítva:
Elromlott a gazdaság, ezért megy szét a költségvetés.
A magyar büdzsé „áfa-nehéz”, gyakorlatilag ebből az adóból van érdemi bevétel, mert a többi adókulcsot drasztikusan levitték. Ám ha recesszió van, akkor nem jön be annyi áfa. Azért is van óriási lyuk most a költségvetésben, mert szétment az euró-forint árfolyam, de az infláció is elszabadult, emiatt pedig magasak a kamatok. Ezt látva az állam beavatkozott Magyarországon, és például a Baross Gábor-programmal nyomja ki a pénzt a vállalkozásoknak. Tehát, miközben a kereskedelmi bankok nem tudnak hitelezni a vállalatoknak, az állam vette át a szerepüket Magyarországon – magyarázta Pogátsa.
A legfrissebb magyar adat szerint a GDP-hez viszonyított államadósságunk 73,5 százalékon állt tavaly év végén, ami sokkal rosszabb a Covid-járvány és az Ukrajna ellen indított orosz invázió előtti, azaz 2019-es 65,3 százaléknál. A Bolgár Nemzeti Bank közlése szerint a balkáni ország ugyanakkor folyamatosan javította a helyzetét e téren is.
Míg a pénzügyekben a bolgár elit szigorúnak mutatkozik, a reálgazdaságról ugyanezt nem lehet elmondani. A bolgár gazdaság a leggyengébbnek tekinthető Európában, a GDP-növekedés sem kiugró, igaz, Magyarországgal szemben még így is faragják a hátrányukat.
Mindez jól látszik a Világbank adatbázisából. Magyarország Bulgáriával szembeni előnye 2010-ben még jelentős volt. Ha az egy főre eső GDP-t vásárlóerőparitáson, folyó áron, „nemzetközi dollárban” nézzük (ami az egyik ismert fejlettségbeli mutató), akkor 2010-ben Magyarország 21 741 dollárnál járt, egy bolgár viszont átlagosan 14 958 dollárnyi értéket termelt. Azaz a magyar GDP/fő adat a bolgár 145,35 százalékát tette ki. Mondhatnánk, majdnem másfélszer voltunk fejlettebbek. A különbség egy hajszállal még nőtt is 2015-re: 145,76 százalékra bővült az előnyünk.
2020-ban viszont már csak 36 százalékpontos volt a magyar előny, ami 2022-re 23,3 százalékpontra apadt – azaz a Covid-válságból nem jöttünk ki jobban, mint Bulgária. 2022-ben a fejlettség e mutatója Magyarországon fejenként 41 741 dollár volt. A bolgár egy főre eső megtermelt érték pedig 33 846 dollár lett. Azaz, míg 2010-ben még közel másfélszer voltunk fejlettebbek, tavalyelőtt ez a mutató már egynegyednél is kisebbre zsugorodott.
Ha egy másik számítást nézünk, szintén folyó áron, de amerikai dollárban és nem vásárlóerőparitáson, azaz nem vesszük figyelembe a két országban eltérő árakat, és „tisztán” piaci árfolyamon számoljuk a GDP-t, akkor még drasztikusabban csökkent a magyar előny. A Világbank adatai szerint 2010-ben még majdnem kétszer fejlettebbek voltunk, azaz a bolgár egy főre eső GDP 193 százalékán álltunk, míg 2022-ben már csak 132 százalékát tette ki a bolgárhoz képest ugyanez a magyar mutató. Azaz itt 61 százalékpontos a magyar előny csökkenése, vagyis a bolgárok a lemaradásuk majdnem kétharmadát ledolgozták az Orbán-kormány első tizenkét éve alatt.
A Világbank adatai 2022-ig érhetők el, tehát ezekben még nem szerepelnek a 2023-as GDP-mutatók. Ám tudjuk, hogy gazdasági szempontból ez az egyik legnehezebb éve volt a Fidesz-kabinetnek – és persze a magyar lakosságnak. Óriási infláció, a gazdasági növekedés visszaesése, ezen belül az ipari termelés zuhanása (2023 decemberében 13,7-kal csökkent a magyar ipar teljesítménye 2022 utolsó hónapjához képest), a költségvetési hiány elszállása – jellemezte ezt az esztendőt.
A KSH február 14-én nyilvánosságra hozott adatai szerint a magyar GDP 2023 egészében a hazai bruttó hazai termék 0,8–0,9 százalékkal csökkent. Ami tehát a fejlettséget illeti,
A magyar bruttó hazai termék 132,18 milliárd dollárt tett ki a Világbank szerint 2010-ben. A bolgárok ugyanezen mutatója tizennégy évvel ezelőtt 50,76 milliárd dollár volt. Ez azt jelentette, hogy Magyarország 2,6-szor annyit termelt, illetve ennyiszer több értéket állított elő, mint Bulgária.
Két évvel ezelőtt, 2022-ben viszont a magyar GDP 177,34 milliárd dollár volt, míg a bolgár 90,35. Azaz a relatív előnyünk itt is csökkent, hiszen már a bolgár termelés kétszeresét sem értük el 2022-ben. Két éve ugyanis már csak 1,96 volt a magyar/bolgár GDP-k egymáshoz viszonyított aránya. (A bolgár lakosság jóval kisebb, mint a magyar: hat és félmillióan sem élnek a balkáni országban, míg Magyarország lélekszáma 9,6 millió fő.)
Mindebből látszik: Magyarország egyelőre még fejlettebb, mint Bulgária, de folyamatosan csökken az előnyünk, és bár a Világbank csak 2022-ig tünteti fel az adatokat, de az idén februárban közzétett GDP-adatokból az derül ki, hogy Magyarországon tavaly az év elején még recesszió volt, azaz csökkent a termelés, az év végére pedig inkább a stagnálás volt jellemző, összességében pedig visszaesett a gazdaság. Ezzel szemben Bulgáriában szerény, de folyamatos (0,3 és 0,5 százalék közötti) növekedés volt mind a négy negyedévben tavaly.
Így szinte bizonyosra vehető, hogy tavaly „sokat hozott rajtunk” Bulgária. A balkáni ország kerekítve 2 százalékkal bővülhetett (az Eurostat által közölt negyedéves adatokat összesítve feltehetően 1,61 százalékkal nőtt éves szinten a bolgár GDP – hivatalos bolgár adat erről március 8-án lesz. Mindeközben Magyarország 0,8–0,9 százalékkal zsugorodott a KSH szerint. A trend tehát egyértelmű: folyamatosan csökken a magyar előny a balkáni országgal szemben, és ez a tendencia 2023-ban inkább gyorsulni látszott, mint lassulni.
Ami az egyéb gazdasági mutatókat illeti:
Igaz, a KSH legfrissebb jelentése szerint 2024 januárjában a fogyasztói árak itthon átlagosan már csak 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A legfrissebb, 2024. januári, éves szintű bolgár adat ezzel megegyezik.
A fogyasztási lista végén kullogunk, Románia is utolért minket
Az Eurostat 2022-re vonatkozó adatai szerint Luxemburg és Írország továbbra is az éllovas az egy főre eső GDP alapján, az EU-átlag 256, illetve 235 százalékát elérve. Kiemelendő még Dánia, Hollandia és Ausztria, melyek az uniós átlag 120 százalékát is meghaladó fejlettséget mutatnak. Erős kontrasztban áll ez Bulgária rossz teljesítményével, hiszen 38 százalékkal maradnak el az EU-átlagtól a lista utolsó helyén állva. Hazánk és Románia holtversenyben áll a hatodik-hetedik helyen a lista végéről nézve – 24 százalékkal elmaradva az átlagtól. Azaz Románia utolért minket a gazdasági fejlettség legfontosabb mutatójában. Az egy főre eső „aktuális egyedi fogyasztás” mutatóját (AIP/fő) nézve Bulgária és hazánk található a két utolsó helyen. E listán a bolgárok –31 százalékkal állnak, de javítottak a pozíciójukon. Az Eurostat egy még frissebb statisztikája a minimálbéreket állította rangsorba az EU-n belül (ez látható alább), és itt Bulgária az utolsó, majd a második legrosszabb Románia, a harmadik leggyengébb pedig Magyarország, amely tíz évvel ezelőtt még sokkal jobban állt e tekintetben.
A munkanélküliség mindkét országban romló tendenciát mutat, de a magyar adat rosszabb, 4,5–4,6 százalék körüli, míg a bolgároknál 4,2 százalékos ez a mutató. Foglalkoztatottságban viszont Magyarország áll jobban: a KSH szerint „a 15–64 évesek körében a 74,6 százalékos foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.” Ha azonban havi eltolódással nézzük a háromhavi átlagokat, akkor a tavaly szeptember–novemberi adat óta folyamatosan csökken nálunk a foglalkoztatottság. Bulgáriában is romló a tendencia, tavaly az utolsó negyedévben a 15–64 éves korosztály foglalkoztatási aránya 70,5 százalékos volt.
Bulgáriában egyébként 2013 után óriásit fejlődött a munkaerőpiac. A foglalkoztatási ráta 60-ról 70 százalékos tartományba ugrott. Másrészt a bérek 2015–2019 között majdnem a másfélszeresükre nőttek az OECD szerint. Ez a két, egymással párhuzamosan zajló folyamat hozzájárult a bolgár GDP-növekedés beindulásához.
