Hétfőn megszavazta a magyar parlament, hogy Svédország a NATO tagja lehessen. Magyarország az észak-atlanti védelmi szövetség tagjai közül utolsóként hagyta jóvá a skandináv állam csatlakozását. Jóllehet korábban – például tavaly februárban – a külügyminisztérium hangsúlyozta: nem mi leszünk az utolsók a ratifikáció során. Összességében másfél évnél is tovább húztuk az időt, hiszen Svédország és Finnország 2022 tavaszán jelentette be, hogy a NATO tagja szeretne lenni. Finnország belépését tavaly jóváhagyta a török és a magyar parlament is, de a svédeket mostanáig várattuk.
Ami különösen furcsa annak fényében, hogy a magyar haderő egyik kulcsfontosságú ágazata, a légierő alapvetően a svéd vadászgépekre, a Gripenekre, a Saab cég JAS-39-es gyártmányaira alapozódik. A JAS egy rövidítés, amely utal a gép három alapvető funkciójára: Jakt (elfogó vadászgép), Attack (bombázás, illetve levegőből földi célpontok rakétával való támadása) és Spaning (felderítés).
Korábban a svéd NATO-csatlakozás halasztásának okaként a Fidesz-frakció megosztottságára hivatkoztak a kormányoldalon. Valójában csak egyetlen ember volt a képviselőcsoportban, akiről tudni lehetett, hogy nyíltan ellenzi a skandináv ország belépését a NATO-ba. Történetesen ez az ember
amíg Novák Katalin lemondása után Sulyok Tamás át nem veszi az elnöki tisztséget. Így végül csak a Mi Hazánk hat képviselője nem szavazta meg a svéd NATO-csatlakozást, Novák lemondásának szentesítéséről ugyanis pár perccel a svéd NATO-tagság előtt szavaztak a képviselők.
A ratifikáció előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott svéd kollégájával, Ulf Kristerssonnal. A múlt pénteki találkozón bejelentették, hogy Magyarországra érkezik négy újabb Gripen vadászgép. Érdekes párhuzam, hogy a korábban a döntést szintén hosszasan halogató török parlament végül január 24-én fogadta el a svédek csatlakozását, miután megegyezett az Egyesült Államokkal negyven F-16-os repülőgép vásárlásáról.
Orbán közvetlenül a találkozó előtt, szokásos péntek reggeli rádióinterjújában elmondta: a svédekkel az értékkonfliktusok kezelhetőek, hiszen „most nem házasságot kötünk”.
A pénteki sajtótájékoztatón végül a két ország honvédelmi minisztere két megállapodást írt alá: az egyik a JAS 39 Grippenek bérletéről, a másik a gépek logisztikai kiszolgálásáról szólt.
Orbán elmondta, hogy a Fidesz első kormányzása idején, 1998 és 2002 között vita zajlott arról, kell-e egyáltalán Magyarországnak önálló légierőt fejlesztenie, mivel ez egy „rendkívül drága dolog”. Végül úgy döntöttek, hogy legyen önálló légiereje hazánknak, mégpedig olyan, amelyik a svédekkel való technológiai együttműködésre épül. Így állt rá Magyarország a Gripen-rendszerre. „Azóta is ezen az ösvényen haladunk” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy fontos ponthoz érkeztünk, mert a gépekről szóló szerződések hamarosan kifutnak.
Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország annak idején túl szegény volt, és nem tudott annyi Gripent venni, amennyire szüksége lett volna. „Úgyhogy eljött az ideje, hogy meghosszabbítsuk a korábbi szerződésünket, és azt ki is egészítsük. Ma megszületett a megállapodás arról, hogy további négy géppel bővítjük a Magyar Honvédség Gripen vadászbombázó repülőgépflottáját, jelentősen megnövelve ezzel a katonai képességünket, és tovább erősítve külföldi szerepvállalásra való képességünket” – mondta. Megjegyezte, hogy a megváltozott biztonságpolitikai környezetben ennek komoly szerepe van.
A svéd légierő fejlesztésekor valóban figyeltek arra, hogy viszonylag kicsi, de rugalmasan bevethető gépet alkossanak a Saabnál. A Gripeneknek nincs szükségük feltétlenül jól kiépített repülőtéri infrastruktúrára, akár egy autópályáról, viszonylag keskeny szélességű utakról is képesek felszállni, nem kell túl hosszú kifutópálya sem nekik. A gép hajtóműve egy óra alatt kicserélhető, és viszonylag gyorsan újratölthető üzemanyaggal. Mindezt egy feltételezett szovjet támadás esetére készülve fejlesztették ki a svédek.
Orbán arra nem tudott felelni, hogy mikor érkeznek meg az új gépeket a flottába. Azóta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elmondta, hogy várhatóan 2025–2026-ban jönnek a gépek Magyarországra. Ez szakértők szerint későbbi időpont, mint amit eredetileg terveztek a felek. Mindez mutatja, hogy
A Saab cég, a Gripen gyártója közleményt adott ki a két ország közötti szerződés aláírása után, ebből is kiderül, hogy a Gripen-vásárlás egy korábbi tárgyalássorozat folytatása. Sőt az igazi, újabb nagy megrendelések a kommünikéből sejthetően a 2030-as években várhatóak.
A Saab a friss cégbejelentés szerint ugyanis szerződést írt alá a Svéd Védelmi Anyaggazdálkodási Hivatallal (FMV), amely további négy Gripen C vadászrepülőgép megrendelését tartalmazza Magyarország részére. A jelenlegi megrendelés az FMV és a magyar kormány között 2001 decemberében aláírt, a Magyar Légierő számára tizennégy Gripen C/D vadászgépre vonatkozó szerződés kiegészítésnek folytatása. A további négy repülőgépre vonatkozó szerződésmódosítást a Honvédelmi Minisztérium és az FMV 2024. február 23-án írta alá. A szerződésmódosítással Magyarország összesen 18 Gripen C/D vadászképet fog üzemeltetni Magyarország és a NATO légtérének megóvása és védelmének érdekében.
A cég kommünikéje hangsúlyozza: a Saab szerződést kötött az FMV-vel a magyar Gripen repülőgépek támogatására, illetve a Saab kész további fejlesztéseket és támogatást nyújtani a magyar vadászgépek számára 2035 után is. A Saab, valamint a magyar honvédelmi minisztérium együttműködési megállapodást írt alá a csúcstechnológiai ipari területek és a vadászrepülőgép-képességek fejlesztéséről. Az együttműködés magában foglalja a VR-technológiákkal foglalkozó Kiválósági Központ létrehozásának támogatását.
A beszerzés és a pénteki sajtótájékoztató „negédes” hangneme, illetve a hétfői parlamenti szavazás különösen érdekes annak tükrében, hogy Orbán Viktor tavaly szeptemberben még egészen másképp beszélt a svéd NATO-csatlakozásról. 2023 őszén azt mondta: a magyar kormányt nem sürgeti semmi Svédország NATO-csatlakozásának támogatásában, ráadásul Svédország biztonságát semmi sem fenyegeti. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar honvédségnél svéd Gripeneket használnak, megjegyezte,
legalább tíz másik ajánlat van az asztalon, ez nem szempont egy politikai döntésnél.
Mindennek tükrében a Gripenek érkezéséről megkérdeztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének főmunkatársát, Csiki Varga Tamást is. Ő elmondta, hogy a Gripenek beszerzése valójában mindig is versenyhelyzetben történt. 2001–2002 táján, az első Orbán-kormány idején az amerikai F-16-osok voltak a fő riválisok. Ráadásul a NATO-államok többsége ilyen és hasonló (F-18-as és a még modernebb F-35-ös) gépekre alapozza a légvédelmét. A finnek például a szupermodern F-35-ösök egyik legnagyobb vevőinek számítanak. (Ilyen technológiához Törökország például hozzá sem fér, örülhet annak, hogy a svéd csatlakozás jóváhagyásáért modernizált F-16-osokat kaphat az USA-tól.)
Csiki Varga elmondta, hogy a 2000-es évek elején a magyar állam pénzügyi helyzete tényleg nem tette lehetővé több Gripen vásárlását, sőt nem is vettük meg a gépeket, hanem lízingeltük ezeket. Gyakorlatilag béreltük tehát a vadászbombázókat, amelyek lízingszerződése 2016-ban lejárt. Ekkor döntöttek a folytatásról, most pedig az újabb tízéves periódus lejártához közeledve ismét megélénkültek a svéd-magyar tárgyalások.
A mostani megállapodások eredményeként a gépek immár magyar tulajdonba kerülnek 2026-tól, azaz gyakorlatilag húsz év alatt fizetjük ki a gépek árát. Ettől kezdve az üzemeltetésért és más szolgáltatásokért, például rendszerfejlesztésekért fizetünk majd a Saabnak, amely folyamatosan fejleszti, modernizálja gyártmányait. Így új típusú fegyverekkel és radarokkal, illetve modernizált szoftverekkel szerelik fel a Gripeneket, amelyek így „messzebb látnak majd”, és kisebb célokat is észlelnek (a korszerűbb radarjaikkal), illetve gyorsabban, pontosabban követhetik majd a célpontjaikat (a szoftverfrissítéssel).
A Gripenek fejlesztése Csiki Varga szerint 2021-ben folytatódott az úgynevezett Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program révén. A legfontosabb ebben az Ms20 szoftverfejlesztés, illetve az Ms20 Block2 képességfejlesztési csomag megvásárlása volt, ami gyakorlatilag a radarok és a kommunikáció modernizálásáról szólt. E program során javítják a célkövetési rendszereket, illetve új légiharc-rakétákat is vettünk, német fejlesztésű Iris-T rakétákról van szó. Ezek gyorsabb és jobb rakéták – mondta a biztonságpolitikai szakértő.
A Gripenek így az eredetileg negyedik generációsnak minősülő felszerelésük és képességeik helyett immár „négy és feledik” generációba léphetnek – magyarázta a 24.hu-nak.
Csiki Varga megemlítette, hogy a most emlegetett négy új Gripen még nem feltétlenül jelenti azt, amit a magyar haderőfejlesztés korábban megcélzott a hivatalos közlemények szerint. Azaz ettől még nem feltétlenül alakul a meglévőn túl egy újabb Gripen század. A repülőknél 9–14 gép jelent egy századot, a most érkező négy a korábbiaknak feltehetően csak kiegészítése lesz. Egy újabb századhoz további gépekre lenne szükség, a második századdal együtt viszont már egy ezred szintű katonai egység jöhet majd létre. Más források szerint ezt jelzi a Saab közleménye is, amely szerint
A honvédelmi miniszter is azt mondta a négy új gépről, hogy ezzel a flotta teljesebbé válik, azaz a meglévő egységet bővítik, nem új század létesül.
A Magyar Nemzet pedig arról írt, hogy 2035-ig érkezhetnek majd újabb Gripenek. A kormánypárti lap hivatkozik az lhsn.hu-ra, amely szerint „2030-után beérkezik újabb 16 darab Gripen vadászrepülőgép”, és a Saab 2035-ig és utána is készen álln a magyar Gripen-flotta támogatására.
Vagyis egy hosszú folyamat köztes állomása csupán a most (illetve egy-két év múlva) érkező négy új Gripen beszerzése, de az is biztos, hogy egy hosszas politikai szócsata érhet véget a két ország között a hazai vadászbombázó-flotta kiegészítésével és fejlesztésével.
