Első pillantásra a papírforma érvényesült, amikor az 55 éves Alexander Stubb, a legnagyobb kormánypárt, a konzervatív-liberális Nemzeti Koalíció (NK) jelöltje nyerte meg a finn elnökválasztást vasárnap. A kétfordulós szavazás végeredménye azonban két szempontból is meglepetés. A részvétel ugyanis nem érte el a 70 százalékot sem, ami szokatlanul alacsony az északi országban. Ennek legfőbb kárvallottja Stubb riválisa, Pekka Haavisto exkülügyminiszter volt, aki liberális-zöld politikusként a baloldal szavazataira számított. Ám a fiatalok, akik egyébként inkább a baloldalt preferálnák, nem mentek el elegen voksolni. Ám így is a választás másik meglepetését okozta a függetlenként induló Haavisto: nagyon megszorongatta Stubbot a második fordulóban, aki csak 51,6:48,4 arányban tudott győzni, a várakozásoknál sokkal kiélezettebb versenyben.
Vannak megfigyelők, akik szerint ha még egy hétig tartott volna a kampány, Haavisto legyőzhette volna Stubbot, mert fokozatosan dolgozta le a közvélemény-kutatások szerinti hátrányát. Mindazonáltal Haavisto már vasárnap elismerte a vereségét, és gratulált a győztes jobboldali politikusnak.
A finn sajtót, legalábbis a Helsingin Sanomat cikkszerzőjét foglalkoztatja, hogy milyen kép alakult ki róluk külföldön azok után, hogy a melegségét nyíltan vállaló Haavistót a választók harmada ecuadori élettársa miatt nem tartotta alkalmas jelöltnek.
Stubb személyében a NATO egyik legelkötelezettebb finnországi híve kerül az elnöki székbe, ami nem annyira formális pozíció, mint a magyar államfőé. (Bár az elmúlt napokban láthattuk, hogy még a korlátozott jogkörökkel rendelkező Novák Katalin döntései is megrázhatják a magyar politikát.)
ezt általában – bármilyen irányultságú is az aktuális kabinet – az éppen hatalmon lévő kormányfővel, valamint az illetékes védelmi és külügyminiszterrel egyeztetve teszi.
Helsinkiben történetesen most a Nemzeti Koalíció a legerősebb kormánypárt, így a kül- és hadügyek továbbra is gyakorlatilag egyetlen párt politikusainak kezében összpontosulnak. (A leköszönő elnök, a 2012 óta az államfői tisztséget betöltő Sauli Niinistö is az NK politikusa volt.) Ezt a párthegemóniát a pókerben ismert színsorral, a „straight flush”-sal szokták Finnországban jellemezni – mondta lapunknak Matti H. Virtanen újságíró.
A Nemzeti Koalíció politikusai töltik be ugyanis majd továbbra is
- a köztársasági elnöki,
- a miniszterelnöki,
- a külügyminiszteri
- és a hadügyminiszteri posztokat,
azzal együtt, hogy az NK embere áll a parlament védelmi bizottságának élén, és Virtanen szerint várhatóan ez a párt jelöli majd az új finn EU-biztost is.
Az újságíró emlékeztetett arra, hogy a finn történelemben ez korábban kétszer fordult elő: Urho Kekkonen több évtizedes elnöksége (1956-1982) idején az Agrárpárt (mai nevén: Centrumpárt) volt hasonlóan domináns helyzetben, később pedig a szociáldemokraták, többek között Mauno Koivisto államfő regnálásakor. (Persze az EU-biztosi posztra Finnország csak 1995 óta jelölhet politikusokat, hiszen akkor csatlakozott Helsinki az unióhoz.)
Mindezek alapján a finnek három korszakra oszthatják a legutóbbi idők elnökeit: a Kekkonen-éra, az EU-éra és mostantól a NATO-éra államfőiről beszélnek, hiszen tavaly óta ehhez a szervezethez is csatlakozhatott az északi ország.
A NATO-tagságot Stubb nagyon fontosnak tartja, hétfői, megválasztott elnökként tartott első hivatalos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a „NATO magjába” szeretnének bekerülni. Ezt azért nevezte fontosnak, mert szerinte Finnország földrajzilag a szövetség északkeleti sarkában helyezkedik el. Ezért is lényeges számukra, hogy a magállamokkal együtt vegyenek részt a döntéshozatalban és persze a konkrét feladatok végrehajtásában is.
Ráadásul azért sem elhanyagolható ez a kérdés, mert Finnország belépésével az Oroszországgal közös NATO-határszakasz megkétszereződött. Stubb hangsúlyozta azt is, hogy bízik benne: az európai országok továbbra is támogatni fogják Ukrajnát.
A megválasztott államfő hozzátette, Finnország „biztonságot nyújtó, és nem biztonságot fogyasztó” ország – ezzel gyakorlatilag reagált a volt amerikai elnök, Donald Trump kijelentésére is, aki a napokban azt mondta, hogy csak azokat a NATO-tagországokat védené meg, amelyek teljesítik a szövetség tagjai által vállalt kötelezettséget, és a védelmi kiadásaik elérik a GDP két százalékát. Trump hozzátette azt is, hogy aki pedig nem fizet, azokkal szemben Oroszországot arra biztatná, hogy „csináljon velük, amit akar”.
Stubb óvatosan reagált a Trump kijelentéseit felvető svéd újságíró kérdéseire, szavaiból az derült ki, hogy azzal egyet tud érteni, hogy a NATO tagállamai fizessék be a kötelezettségeiket. Ugyanakkor arra nem reagált, hogy mit kéne tennie Oroszországnak a nem fizető NATO-tagállamokkal.
Soknyelvű államfő
Finnország a kétszázalékos NATO-határérték fölött költ a védelemre, ez elhangzott a hétfői sajtótájékoztatón is, amelyen Stubb három nyelven válaszolt az újságírók kérdésére. Ami nem meglepő, hiszen a nemzetközi kapcsolatok tudományos kutatójaként, majd diplomataként, végül külügyminiszterként és miniszterelnökként is óriási tapasztalatokat szerzett a külügyek terén.
A háromnyelvűség azért sem számít különlegesnek Stubb hazájában, mert a politikus egy finnországi svéd-finn családban nőtt fel, mégis általában svéd nyelvűnek tartják. Stubb iskoláit angolul, finnül és svédül végezte Finnországban és az USA-ban. Egyetemistaként a párizsi Sorbonne-on tanult, Nagy-Britanniában a London School of Economics-on folytatta tanulmányait, de Belgiumban is járt felsőoktatási intézménybe. Itt, Bruges-ben, a College of Europe-on tanulva ismerte meg a feleségét, az angol Suzanne Innest is.
Stubb magát inkább kétnyelvűnek tartja, hiszen svéd édesapjával svédül, finn-svéd édesanyjával pedig finnül beszélt otthon. Svéd nyelvűségét azért nem hangsúlyozta a mostani kampányban, mert egy jobboldali, de liberális párt jelöltjeként nem akarta „svédségével” elijeszteni a radikálisabb jobboldali finneket, akiknek a voksaira nagyon számított. Ugyanakkor a svéd kisebbségi szavazók óriási mértékben támogatták őt – a finn tengerparti vidékeken –, mert körükben ügyesen épített arra a kultuszra, hogy a legendás Mannerheim marsall örökébe léphet, mint a második svéd nyelvű köztársasági elnök.
Óriásit bukhatnak anyagilag Stubbék a köztársasági elnökséggel
Az új elnök felesége miatt – a családot ismerő forrásunk szerint – kezdetben angolul beszéltek otthon, de hivatalosan az a mondás, hogy ma már inkább svédül kommunikál a família, amit Suzanne, a feleség is jól elsajátított. Azzal, hogy a férj köztársasági elnök lesz, Stubbék valószínűleg óriási anyagi veszteséget fognak elszenvedni. Egyes források szerint ugyanis a feleség, Suzanne Innes-Stubb kénytelen lehet feladni menedzseri állását a Kone lift- és gépgyártó cégnél. Márpedig itt 2022-ben 203 ezer eurót (majdnem 79 millió forintot) keresett adóvisszatérítés nélkül.
Stubb felesége olyan területen dolgozik – úgynevezett compliance-menedzser, aki a kormányzati kapcsolatok tisztességéért, átláthatóságáért is felelős –, ami összeférhetetlen lehet férje új státuszával. Egyelőre azonban friss nyilatkozata alapján még nem döntött a kérdésben.
Nagynénje magyar és unokatestvérei magyarul is beszélnek Stubb szerint – erről a hvg.hu 2010-ben írt.
NATO-párti politikus
Az, hogy Stubb a NATO mellett elkötelezett, már a Wikileaks-szivárogtatásokból is kiderült. A titkos amerikai diplomáciai iratok nyilvánosságra kerülése után ugyanis azt lehetett olvasni a nemzetközi sajtóban, hogy Stubb és pártja, a jobboldali Nemzeti Koalíció már 2011-ben arra készült, hogy ha a következő választáson hatalomra kerülnek, akkor Finnországot bevinnék a NATO-ba. 2011-ben Stubb külügyminiszter volt, a Wikileaks-iratban pedig az ő akkori főtanácsadójára hivatkoztak.
Ekkor a közvélemény nagy része még ellenezte a NATO-csatlakozást Finnországban. Sőt még az NK egyes politikusai, így az időközben, 2012-ben szintén az államelnöki posztra emelkedő Sauli Niinistö sem volt nagy híve az észak-atlanti védelmi szövetségnek. (Az Al-Jazeera szerint Niinistö Vlagyimir Putyinnal is annyira jó viszonyt ápolt, hogy „Putyinnal suttogónak” is nevezték.)
Ez az állapot 2022-ben változott meg, amikor egyrészt a közvélemény, másrészt – kissé nyögvenyelősen – Niinistö is komoly fordulatot hajtott végre, és végül a szociáldemokrata Sanna Marin miniszterelnök és a konzervatív államfő együtt kezdeményezték az északi ország NATO-csatlakozását.
Azt a NATO-csatlakozást, amit Magyarország és Törökország sokáig igyekezett elhúzni, ami sikerült is tavaly tavaszig. Stubb tehát több vonatkozásban is fontosnak tarthatja a svéd NATO-csatlakozást. Svéd anyanyelve alighanem csak egy belső, érzelmi kötődést jelenthet, ez az általunk megkérdezett szakértő szerint semmilyen befolyással nincs a leendő államfő konkrét politikai lépéseire.
Ugyanakkor
Egy megválasztása előtti, január végi elnökjelölti vitában hangsúlyozta, hogy ha elnök lesz, nem akarna „szólózni”, csak akkor lépne fel Magyarországon a svéd NATO-tagság érdekében, ha előtte egyeztetett a svéd kormányfővel és a NATO norvég főtitkárával egyaránt.
Ismeri Orbán Viktort, akinek a DNS-ét is „elemezte”
Január végén utalt arra is, hogy ismeri Orbán Viktort, és ha kellene, beszélne vele Svédország érdekében. Hétfői sajtótájékoztatóján a svéd NATO-tagságról csak röviden beszélt, annyit mondott, hogy a skandináv állam de facto (azaz ténylegesen) már tagja a szövetségnek.
Stubbtól korábban már a 24.hu-n is idéztük a svéd NATO-tagság magyarországi halogatásáról tett korábbi nyilatkozatát. Az akkor még csak elnökjelöltként kampányoló politikus leszögezte: itt egy szövetséges ország és az egész szövetség biztonságáról van szó, nincs helye politikai játszmáknak. „Remélem, hogy Magyarország a lehető leggyorsabban ratifikálni fogja Svédország NATO-tagságát. Itt az ideje ennek.”
Stubb egyébként nem biztos, hogy szívesen hívogatná Orbán Viktort. 2018-ban komoly konfliktusba keveredett a Fidesszel, amelynek kizárását is felvetette az Európai Néppártból (EPP), abból az európai pártcsaládból, amelybe akkor még a Fidesz is beletartozott.
A Financial Times akkor arról írt, hogy Stubb a csúcsjelölti versenyben
Stubb és a magyar kormány viszonyát jól jellemzi, hogy 2018-ban a Kormányzati Tájékoztatási Központ sorosozással válaszolt a finn politikus azon felvetésére, hogy a Fideszt ki kéne zárni az EPP-ből: „A Néppárton belül egy kampány zajlik. Mi a bajor Manfred Weber jelöltségét támogatjuk. Alexander Stubb a Néppárt liberális szárnyának jelöltje, aki Soros Györggyel személyesen nagyon jó kapcsolatot ápol. A Fidesz az Európai Néppárt kereszténydemokrata szárnyához tartozik, Orbán Viktor és a Fidesz nem támogatja a liberálisok bevándorláspolitikáját, ezért támadják és kritizálják Magyarországot.”
Az akkori viták hangnemére jellemző, hogy Stubb arról beszélt, hogy még Orbán Viktornak is lehet „európai DNS-e”. Stubb egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „az európai identitásnak, a bennünk élő, gondolatainkat meghatározó DNS-nek az emberi méltóság, a szabadság és demokrácia, a jogállam és az emberi jogok tiszteletben tartásán kell nyugodnia”. S amikor arról kérdezték, hogy Orbán Viktor ideológiai DNS-e megfelel-e ennek, így felelt: „Nem tudom, hogy Orbán Viktor DNS-ét tanulmányozták-e már, de én azt hiszem, mégiscsak egy európai DNS-ről beszélünk az ő esetében is.”
Hozzátette: „ha nincsenek értékeink, nem ragaszkodunk azokhoz, nincs semmink”. Az EU szerinte ugyanis nemcsak egy ideológiai konstrukció, ami jobb- és baloldalra oszlik, hanem közös értékeken alapuló közösség. Ezt az unió alkotmányának 2. cikkelye is rögzíti.
Keményvonalas Stubb Oroszországgal szemben is?
A Politico 2024. februári elemzése viszont immár nemcsak az EU-tag Finnország új vezetőjéről, hanem egy friss NATO-tagállam első emberéről is szól. Megválasztott köztársasági elnökként ugyanis Stubb nemcsak a NATO iránt elkötelezett, hanem kemény vonalat vinne Oroszországgal szemben is – írja róla a brüsszeli lap.
Erre az is lehetőséget ad neki, hogy tisztségénél fogva a finn hadsereg főparancsnoka is lesz március 1-jétől, amikor beiktatják az államfői méltóságba. Stubb egyébként a finn hadseregről úgy beszélt most hétfői sajtótájékoztatóján, mint amelyik európai egyik legerősebb hadereje, s amely 900 ezer kiképzett katonával rendelkezik.
Stubb mindezen túl egyesítő erőként akar fellépni hazájában, egyesíteni akarja a társadalmat. A megválasztott államfő hangsúlyozta is, hogy a köztársasági elnöknek három feladata van: a külpolitika, a hadsereg főparancsnoksága és az értékek képviselete és védelme.
és hozzájáruljon a Moszkvával szembeni európai erőfeszítésekhez. A politikus 2015-ben köszönt le egyetlen évig sem tartó miniszterelnökségéről, de 2017-ig még pénzügyminiszterként tovább dolgozott egy másik kormányban. A leendő államfő ugyanakkor hangsúlyozta a béketörekvések fontosságát is.
Haavistóhoz, riválisához képest Stubb a Politico szerint inkább „héja”, azaz keményvonalas NATO-politikus, hiszen ő például baloldali versenytársával ellentétben akár atomfegyverek állomásoztatását sem zárná ki finn földön.
