Kovács Márta

Vladával – aki három éve érkezett Kelet-Ukrajnából, és a YouTube-csatornájára magyarul készít videókat – a háborúról, az ukránok és a magyarok viszonyáról, a fájó múltról, valamint a reménykeltő jövőről beszélgettünk.

Ács Henrietta gyógytornász és idősügyi életút tanácsadó többek között arról mesélt lapunknak, melyek jelenleg az időseket érintő legégetőbb problémák, hogyan tud nekik ezekben segíteni, mire vágynak leginkább a nyugdíjasok, illetve mi mindent tanulhatunk tőlük.

A jelenleg hajléktalan Kabók Péternek csodálatos az orgánuma. Részben ennek köszönhető, hogy Lackfi János felajánlotta neki a saját meséit és novelláit, hogy azok Péter előadásában egy hangoskönyv formában jelenhessenek meg. A felvételek megvásárlásából már több mint hárommillió forint jött össze. Portré Kabók Péterről.

Aleksander Miszalski lapunknak többek között arról beszélt, hogy milyen progresszív törekvései vannak Krakkónak, milyen látnivalókat ajánlana speciálisan a magyar turistáknak, illetve mit gondol a budapesti Pride körüli történésekről.

A veszprémi Lélektér Alapítvány vezetője elmeséli, hogyan bánt velük a helyi önkormányzat, miként lettek nemkívánatosak abban a városban, amelynek a fiataljaiért dolgoznak nap mint nap, és azt is, hogyan tervezik a jövőt.

A józsefvárosi zenészcsaládból származó Lakatos Ferenc – akit nemrég az év hétköznapi roma hősének jelöltek – egy barber shopot üzemeltet a Práter utcában. Hatalmas sikerrel. De miért nem lett belőle is zenész, milyen álmai vannak még, és miért tart jótékonysági hajvágásokat? Portré.

Egy szabolcsi kórházból a gyermekvédelembe, onnan az utcára, majd az iskolapadba, végül a saját diplomaosztójára vezetett az útja Stekler Dávidnak, aki jelenleg egy családsegítőnél dolgozik, és a gyermekvédelemben önkénteskedik. Bemutatjuk az akadályokat nem ismerő fiatal nem mindennapi történetét.

Orsós Zsuzsanna egy cigány család hetedik gyermekeként született egy kis faluban – ma a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, aki a doktori disszertációjában már azt kutatta, hogy a romák körében genetikai hajlam okozza-e a daganatos megbetegedések magasabb számát. Egy nem mindennapi életút következik.

A Kék Vonal lelkisegély-szolgálatnál négy év alatt ötszörösére nőtt az önsértéssel kapcsolatos megkeresések száma, de más statisztikáik is aggodalomra adnak okot. Reményiné Csekeő Borbála pszichológussal, a szervezet szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Az Emelt fővel című előadás premierjének napján Szomolyán jártunk, ahol a szereplőkkel, a helyi segítővel és egy szomolyai tinilánnyal együtt kerestük a választ arra a kérdésre: miként lehet megvédeni a 16 éves lányokat attól, hogy teherbe essenek.

Tami gerincvelő eredetű izomsorvadással született. 13 éves, iskolába nem tud járni, így a KórházSuli Alapítvány segíti a tanulásban hétről hétre. A Mexikói úti Mozgásfejlesztőben találkoztunk vele és az anyukájával, akik felidézték életük legnehezebb és legfelemelőbb pillanatait.

A Lea Otthon 2005 óta ad esélyt az újrakezdésre azoknak a nőknek és gyermekeiknek, akiknek senki más sem segít. A húsz éve itt dolgozó Horváth Valériával beszélgettünk a legnehezebb és legfelemelőbb történeteiről, a bántalmazások ezernyiféle természetéről, valamint arról, miért szakítja meg akár a balatoni nyaralását is, ha csörög a krízistelefonja.

Koszonits Patrik tavaly keresztülgyalogolta Magyarországot – így akarta felhívni a figyelmet arra, milyen nagyszerű állatok a szamarak. Meglátogattuk az ásotthalomi fiatalembert, aki saját magáról, a kedvenc múltbéli emlékeiről és a jövőbeli ambícióiról is mesélt.

Volt légideszantos, részt vett a hármas metró építkezésén, dolgozott ortopéd cipészként. Megküzdött az alkoholizmussal, élt a Margitszigeten, hajléktalanszállón, ma pedig az Utcáról Lakásba Egyesületnek hála egy kispesti bérlakásban lelt otthonra. Sándor története.

Mire költenének 12 milliót a józsefvárosi gyerekek és fiatalok? Ebből a döntésből már nem hagyják ki őket – mi pedig feltérképeztük az egyedülálló kerületi projektet.

Roósz Andrásné – mindenki Icája – keddenként szenior örömtánc órákat tart Kőbányán helyi nyugdíjasoknak. Ellátogattunk hozzájuk, hogy megtudjuk, mi rejtőzik a „mozgás, öröm, agytorna” szlogen mögött.

Kevés szó esik a mindennapokban azokról a gyerekekről, akiknek már van saját gyermekük – és szülőként egy gyermekotthonban élnek. A Papírsárkány Alapítvány egy különleges női körrel segíti az ő életüket.

A tatabányai Mésztelepen a máltaiak azon dolgoznak, hogy különleges programokat kínálva perspektívát nyújtsanak a helyi gyerekeknek. Ott jártunkkor épp az NKS rapzenekar tagjai látogattak el a telepre, így szembesülhettünk vele, milyen hatással van egy ilyen élmény a fiatalokra.