Számos tévhit és sztereotípia él azzal kapcsolatban, hogy kik és hogyan terelhetnek félre nyomozásokat. A Tangó és Kes legújabb adásában ezeknek a vélelmeknek megyünk utána, több ismert bűncselekmény példáján bemutatjuk, hogyan dolgoznak a helyszínelők, milyen surranó pályák maradhatnak az elkövetőknek, és mi lehet az oka, ha egy ügyet sohasem oldanak meg.
A Tangó és Kes dunaszerdahelyi magyar maffiával foglalkozó második adásában a bűnözői köröknek a szlovákiai politikával fenntartott kapcsolatáról beszélgetünk. Egy maffia felépítése és működtetése ugyanis nem barkácstevékenység, és a dunaszerdahelyi magyar bűnözök sem tudtak volna páratlan mennyiségű pénzben és vérben utazni, ha ezt a szlovák titkosszolgálat, rendőrség, így politika nem tette volna lehetővé, azaz ne adott volna menekülési utakat. Ezekről is beszélgettünk Barak Dáviddal az Elásott igazság – A dunaszerdahelyi maffia felemelkedése és bukása című könyv szerzőjével, a koronavírus miatt távolsági hívással.
Mit tudnak hozzátenni a bűnözők és a feketegazdaság hálózatai a koronavírus-járvány kezeléséhez és visszaszorításához? Hogyan alkalmazkodnak a dealerek és különböző társadalmi státuszban lévő fogyasztók, függők a kijárási szigorításokhoz? A kínai kábítószerkereskedelmi vonalak blokkolásának milyen következményei lehetnek a Budapest utcáira nézve?
A Tangó és Kes legújabb epizódja az öngyilkosságok és a kiterjesztett öngyilkosságok – amikor az elkövető nemcsak magával, hanem a családtagjaival is végez – témáját járja körbe, különös tekintettel arra, megéri-e szigorítani a feltételes szabadlábra helyezésen, és miért a gyilkossági nyomozók a sztárrendőrök, miközben sok más rendőri munka sokkal nehezebb?
Havas Henrik könyvet írt Radnai Lászlóról, a kecskeméti maffiaper elsőrendű vádlottjáról, amiben látszólag arra vállalkoznak, hogy tagadják a rendszerváltás utáni magyar szervezett alvilág létezését. A Tangó és Kes hetedik adásában lebontjuk a tévedéseket és a tudatos ferdítéseket.