Bihari Dániel

Egy kormányrendelet már kitiltotta a választási plakátokat az utak mellől és a lámpaoszlopokról. A főváros most tovább szigoríthat.

Géza fejedelem sötét titkai és könyörtelen törvényszerűségek. Őstörténeti sorozatunk utolsó részéhez értünk.

Kik voltak a horkák és a gyulák? Bíborbanszületett Konstantintól megtudjuk.

III. Richard mindössze 33 éves volt a bosworthi csata idején, amikor a Shakespeare-nek köszönhetően szállóigévé vált mondata – „Országomat egy lóért!” – nem hangzott el.

A X. századi Európát szipolyozó, rablóhadjáratokból élő, „kóborló” magyar közösségekről alkotott kép hamis. A kard mellett ott volt az ekevas, a százévnyi rablásból összeharácsolt kincseknek pedig nyoma sincs.

Írás arról a korról, amikor a magyaroktól rettegett a világ.

Történelmünk talán egyik legnagyobb jelentőségű győzelmét aratták eleink 907 nyarán Pozsony közelében. Felszámolták a kor egyik legnagyobb és legmodernebb hadseregét, amely a frank király parancsára a magyarok hatalmának megsemmisítésére indult harcba. Ezzel a diadallal egyedül Hunyadi János nándorfehérvári győzelmét lehet párhuzamba állítani.

Két „morvának” nevezett terület volt régen: az egyiket Árpád magyarjai letörölték a térképről, a másikat „csak” csúnyán elverték. És birtokba vették a Kárpát-medencét.

Az orrdugulás nem más, mint egy immunrendszerünk emelte barikád a kórokozók támadásának visszaverésére. A köhögés pedig ugyanazt a célt szolgálja, mint a tüsszentés, de a váladék a szánkba érkezik…

Mint az egri nők a falra hágó pogányt forró szurokkal, úgy mossa el a behatolni készülő vírusokat az orrunkból.

Álmos nagyfejedelem szervezte meg az első magyar államot, az ő vezetésével vonult be népünk a Kárpát-medencébe. Ehhez képest az utókor nagyon mostohán bánik emlékezetével. Ennek oka az, hogy igazából nagyon keveset írnak róla régi kútfőink.

A lázat legtöbbször saját szervezetünk idézi elő, így teremt ideális körülményeket a kórokozók elleni harchoz. Bizonyos szint után viszont veszélyessé válik, a lázcsillapítót pedig túl lehet adagolni.

Ki volt a honfoglaló Álmos fejedelem édesanyja? Emese – vágja rá mindenki az általános iskola alsó tagozata után. Pedig nem biztos. Mindenről Anonymus tehet?

A földönkívüliek biztosan „baktériumtenyészetnek” tekintenék az embert, testünk minden sejtjére 9 „barátságos” bacilus jut. Miattuk kell vigyázni az antibiotikummal, és mert könnyen mi magunk erősíthetjük meg a kórokozókat.

Néhány napos tüneteket produkáló „megfázással” nem érdemes orvoshoz fordulni. Ha azonban a baj nem múlik, ott már baktériumok lehetnek a háttérben, elkél ellenük a külső segítség.

Egy tudóscsoport szerint jégkorszak felé haladunk, amit azonban „semlegesít” majd az emberi üvegházgáz-kibocsátás. Az elmélet jó, a hiba annyi, hogy most is jégkorszakban élünk.

Elpuhultak vagyunk, túlsúlyosak, rosszul táplálkozunk, kevés vitamint juttatunk a szervezetbe. A télvíz idején tobzódó kórokozók számára nem jelentünk kihívást.

Ma már 20 perccel több világosság jut egy napra, mint karácsonykor. Március végére a Nap felé fordulunk, vége a depressziónak.

Egyes híradások arról számolnak be, hogy a magyarokat a besenyőktől elszenvedett katonai csapás kényszerítette a Kárpát-medencébe. Tévedés.

Helyzetéből adódóan a budapesti Duna szakasz könnyen befagyhat a feltorlódó jégtáblák miatt. Olyannyira, hogy a középkorban a jég még vígan elbírhatta akár a királyválasztó tömeget is.

A honfoglalás alkalmából őseink tönkreverték a Kárpát-medence felé nyújtózó szomszédos hatalmakat. Megtehették, a hátországban béke honolt: nem ellenségek várták itt őket.

Mit éreznénk, ha az újságban olvasnánk a kenyér árának 95 ezer pengőre emeléséről, de másnap a péknél már csak 150 ezerért kapnánk meg?

A háborús erőfeszítések, a Harmadik Birodalom „megsegítése”, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettség szó szerint kimondhatatlan mértékű inflációt okozott Magyarországon 1945-46-ban. A pesti vicc és szomorú háttere.

Sopron és környéke volt az egyetlen terület, ahol az emberek népszavazással alkothattak véleményt a trianoni békediktátumról.  Épp 90 éve.