Sorolhatjuk a címszavakat: Agrárinnovációs Kht., Concordia Közbeszerezési Rt. Vagy itt a legfrissebb korrupciós botrány: a MIG 29-esek felújítása érdekében adott 60 millió forintról éppen tárgyal a Honvédelmi Bizottság.
A most készülő lobbitörvény aligha változtat a mai gyakorlaton. Elsősorban azért, mert a jogszabály csak szűk területre, a törvényhozásra koncentrál. A tervezet kísérletet sem tesz a gazdasági szektor kifehérítésére.
Képviselői közbenjárásra ezután is elkanyarodhat a helyiérdekű útvonala az eredeti tervektől képviselői közbenjárásra (lásd: Boros Imre és a csödei vasútállomás esetét). Módosítható az autópálya nyomvonala pártérdekeltség miatt. És a közbeszerzési törvény előírásai is puhán értelmezhetőek, ha szűk körön belül kívánják tartani a jövedelmet.
Hamarosan a kormány előtt
Miért éppen most vált sürgetővé törvényt alkotni a lobbizásról? Talán azért, mert ha már a korrupció elleni jogszabályt nem sikerül időben tető alá hozni, legalább ezt váltsa be a kormány az ígéretek közül.
Ez a törvény azonban nem szerepel a kormány őszi jogalkotási programjában. Az Igazságügyi Minisztériumban bíznak abban, hogy még ebben a hónapban a kormány elé kerül, és ősszel Európa első lobbitörvényét fogadja el a parlament. Feles törvényről van szó, nemigen gördíthető akadály az elfogadása elé.
A szabaddemokraták pedig úgy vélik, toldozgatással-foltozgatással nem lehet a korrupció kiküszöbölésére kísérletet tenni: alapjaiban más, liberálisabb, ugyanakkor szigorú szankciókat felsorakoztató törvényre lenne szükség. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez érint-e “kétharmados” törvényt, mint például a képviselők jogállásáról szólót vagy a köztisztviselőit. Tudomásunk szerint a Fidesz-frakció sem alakította ki végleges álláspontját e kérdésben.
Adatvédelmi hiányosságokAz ellenzék szerint a listára kerülés feltételei komoly adatvédelmi aggályokat vetnek fel. Eloszlatásuk a jelenlegi pillanatban ombudsman híján eleve reménytelen. A lobbista végigkísérheti a törvényalkotás útját, az adott jogszabály tárgyalásakor mindig jelen lehet a parlamenti üléseken, figyelemmel követheti a jogszabály formálódását.
Új lapot nyitnak
A tervezet a lobbizás jogát az esetlegesség és az amatőrizmus kizárásával a hivatásos érdekkijárók számára tartja fenn – új szakmát teremtve ezzel. Aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettsége van, és cselekvőképes – minden további nélkül lobbizhat. (A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen ősszel indul be a képzés.) Ehhez azonban még lobbiigazolványra is szükség van, amit az Országgyűlés hivatalánál, illetve a megyei önkormányzatoknál állítanak ki a jelentkező költségterhére, jelképes összegért.
A lobbilistára kerüléshez különféle adatokat kell megadni. Ilyen például a cég neve, cégbírósági bejegyzéssel vagy bírósági nyilvántartásba vétellel hitelesítve, székhelye, pontos címmel, és adott esetben a megbízót is fel kell tüntetni – de a kérés ellenőrizhetetlen.
Az igazolvány megújításának feltétele pedig a félévenkénti tájékoztatási kötelezettség teljesítése. Ebben az eltelt időszak lobbitevékenységéről kell számot adni: felsorolva többek között a célokat, szándékokat illetve a felkeresett képviselők nevét. (A szankció veszélye nem több nullánál.)
A törvény életbe léptetésével az 1994-től vezetett 494 lobbi szervezetet tartalmazó listát törlik, mindenkinek újra kell jelentkeznie. Kizárólag szervezet jelöltetheti magát a listán: gazdálkodó, társadalmi vagy érdekképviseleti szervezet, köztestület, egyéni vállalkozó azonban nem.
A tervezet kizárja a körből a pártot és annak tisztségviselőit, illetve az egyén lobbizását saját érdek érvényre juttatása céljából. Így az egyedi döntések, mint például kinevezések vagy pályázati eredmények befolyásolásának nem ad teret.
Úgyszintén tilos lobbizniuk önkormányzati tagoknak és közeli hozzátartozóiknak, akárcsak a velük alkalmazotti viszonyban álló testületeknek (bíróságnak, ügyészségnek, hivatali közalkalmazottaknak, stb). Magyarán: állami-költségvetési és önkormányzati szerv nem lobbizhat.
Gyenge pontokA szabaddemokraták kritizálják legkeményebben a törvényjavaslatot: egyszerűen szemfényvesztésnek tartják. Szerintük a tervezet súlyos hibája, hogy összemossa a gazdasági érdekből végzett lobbizást az érdekképviseleti szervek tevékenységével – mondta el a FigyelőNetnek Koródi Mária, az SZDSZ képviselője.
Életszerűtlen, úgymond, a gyakorlatban alkalmazhatatlan információszolgáltatásra készteti a lobbi szervezeteket, miközben a lobbilistára kerülés feltételei összeférhetetlenek az adatvédelemmel és az információs önrendelekzési jogokkal. Nem tisztázza kellőképpen a megvesztegetés fogalmát, emiatt nem is különíti el egyértelműen az a lobbizástól.
Hiányoznak a korrupció megfékezésére, illetve a nyilvántartásba vétel megkerülésével lobbizókra vonatkozó szankciók (például: adóterhek és bűntető szankciók kivetése) – folytatódik a kifogások sora -, ezért borítékolható, hogy a lobbizást ezúttal sem sikerül a társadalmi elismerés rangjára emelni.
Álnaív szabályok
A tervezet szerint a személyes megkeresés, az írásos kérelem vagy tájékoztatás eszközét használhatják a lobbizók, vagy meghívhatják a döntéshozókat különböző szakmai rendezvényeikre. Tulajdonképpen csak egyet nem szabad tenniük: anyagi előnyt kérni vagy elfogadni.
A törvény betűje ellen vét, aki ajándékoz, pénzt kér vagy fogad el, személyes kapcsolatait latba veti, befolyásával visszaél, szakmai fórumra, üzleti ebédre, fogadásra hívja meg, utaztatja, üdülteti partnerét – noha taxatíve ezeket a tilalmakat nem sorolja fel a tervezet. E tekitetben a mi jogszabályunk sokkal könyörtelenebb lesz, mint az európai és amerikai gyakorlat, mely szerint például a befolyásolásra fordított minimális (30 dolláros) összeg felett szemet húny a törvényhozás. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy a lobbiszervezetet megkerülve jutnak el pénzek, adományok, szolgáltatások a megkeresett személyekhez.
A korrupció kiszűrését az átláthatóság és a nyilvánosság garantálja – vélik a tervezet alkotói. Egyrészt gondolván itt a lobbilistára, másrészt a Magyar Közlönyben félévenként kiadandó kötelező tájákoztatókra, amelyekben a lobbizók kiterítik kártyáikat. Egymás előtt is. Etikai kódex vagy hasonló nem készül, bízván abban, hogy a szakma előbb-utóbb szabályozza önmagát.
Az persze megint más kérdés, hogy a nyilvánosság önmagában nem jelenti a személyi összefonódások kiszűrését, sem a színfalak mögötti alkudozások, ellenszolgáltatások, pénzbeni juttatások, utaztatások megakadályozását. Mindezek ellenőrzésére nem épül ki az APEH nyomozó hivatalához hasonló intézmény.
A cikk elkészítésében Seereiner Imre, az Igazaságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Borsos Csaba, az Országgyűlési Hivatal főosztályvezetője, Kóródi Mária, az SZDSZ képviselője, Szigeti László, a Dohányfüstmentes Egyesület elnöke, Szabó Milós, a Társadalmi Unió elnöke és az M&H Communicaions International munkatársai voltak a segítségünkre.
