AZ INFLÁCIÓ LETÖRÉSÉRE több mentő ötlettel is előállt a kormányzat. Az egyik kulcspont az energiaárak kordában tartása: a pénzügyminiszter szerint az őszi áremelés mértéke nem haladhatja meg a 20 százalékot. Döntés született arról is, hogy az idén már nem növelhetők a hatósági eljárási díjak és az adójellegű befizetések. A gyógyszerár-rendszert felülvizsgálják, a Versenyhivatal szerepét erősítik, [...]

A holding egybentartását, zártkörű pályázat kiírását és a Taurus Rt. részvényeinek egy közelebbről meg nem határozott időpontban történő tőzsdei bevezetését javasolta az az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-ben a közelmúltban készült előterjesztés, amelyet első körben az ügyvezetés “visszadobott” átdolgozásra. Részben azért, mert a javaslatok 1994-es adatokból indultak ki, s – mint az cikkünkből is kitűnik [...]

FOKOZATOSAN MEGSZŰNIK A VÁMPÓTLÉK 1996. július 1-jétől 7 százalék; október 1-jétől 6 százalék; 1997. január 1-jétől 4 százalék; április 1-jétől 2 százalék; június 30-ától megszűnik. MARAD A CSÚSZÓ-LEÉRTÉKELÉS MÉRTÉKE A jelenlegi havi 1,2 százalékos leértékelési ütem egyelőre nem változik. VISSZAFOGOTTABBAN EMELKEDNEK AZ ENERGIAÁRAK FELÜLVIZSGÁLJÁK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSOKAT AKTIVIZÁLÓDÓ VERSENYHIVATAL A kormány azt várja a Versenyhivataltól, hogy [...]

Az 1990-es évek kezdetén a lengyel gazdaság a leggyengébb volt Közép-Európában – ma viszont jó esélye van arra, hogy az ezredfordulóra a legerősebbé váljék. Ez a lehetőség, a további stabilizáció a kiadások csökkentésén áll vagy bukik. Az évtized elején elkezdett átalakítás befejezéséhez szigorú fiskális politikára van szükség. A lengyel gazdaság idei évre várt, 5,5 százalékos [...]

A gyed és a várandósági pótlék megszüntetésével, valamint a jogosultságot meghatározó jövedelmi korlát bevezetésével már csak a táppénzre emlékeztető terhességi-gyermekágyi segély hordoz majd “biztosítási” elemeket az új anyasági támogatási rendszerben. A nemrégen elfogadott törvény életbelépése után tehát a törvényalkotók elérik a támogatások megkurtítási tervezete mögötti kettős célt: az ellátottak köre szűkül, a támogatások karaktere pedig [...]

Bizonyára nem a véletlen műve, hogy a világ legtekintélyesebb hitelminősítő ügynökségeinek egyike, a Moody`s a napokban meglehetősen harmatos osztályzatokat adott az elmúlt évek hazai bankóriásainak (MHB, Kereskedelmi és Hitelbank, Magyar Külkereskedelmi Bank, OTP Bank, Postabank). Alkalmasint az OTP Bank alacsonyabb minősítésében – a Pénzügykutató Rt. elemzője szerint – minden bizonnyal közrejátszott, hogy a legnagyobb lakossági [...]

Bár, hogy ki ellen is kell harcolni, meg hogyan, az már nehezebben megválaszolható kérdés. Vegyük a miniszterelnök vesszőparipáját, a magyar efbíájnak is nevezett – s egy mini kágébé csíráját is magában foglaló – központi nyomozóhivatal felállításának ideáját. A kormányfő közvetlen kézi irányítással, álmatlan éjszakák után kiadja az ukázt: nyomozzatok! A “szövetségiek” – az X akták [...]

Az önkéntes pénztári rendszer egyre inkább megmozgatja a befektetni vágyó biztosítók és pénzintézetek fantáziáját. Ezt látszik igazolni, hogy gyors egymásutánban kezdik meg működésüket a nagy biztosítók és bankok tulajdonában lévő pénztárak. Érthető a sietség, hiszen a tét nem kicsi. Szakértők szerint a következő négy-öt évben dől el, hogy kik tudják véglegesen megvetni a lábukat ezen [...]

Az adózás rendjéről szóló törvény által megengedett, nyilvánosságra hozható adatok eljárási rendjét most dolgozta ki az APEH. Eszerint a megyei, illetve fővárosi igazgatóságoknak minden hónap 3-áig kell az APEH központjába eljuttatniuk a törvényi feltételeknek megfelelő cégek adatait. Az adatok valódiságáért az igazgatók a felelősök, s a “feketelisták” az APEH elnökének jóváhagyásával jelennek meg. A nyilvánosságra [...]

(Figyelő, 1996/15. szám) Egy komoly hiányosságot találtam a Figyelőben közölt parlamenti lobbylistában. Szempontjuk az volt, hogy a gazdasági érdekvédelmi vagy társadalmi szervezeteket sorolják fel. Felhívom a figyelmüket a Reális Zöldek Klubjára. Ez a szervezet a neve után valamilyen környezetvédelmi csoportnak tűnhet, valóságos ténykedése, lobbyzása szerint viszont nem az. Tudomásom szerint ez a szervezet is feliratkozott [...]

A Magyar Kereskedelmi Csarnok ösztönzésére 1894. január 7-én jött létre a Magyar Tudakozó és Incasso Egylet. Tíz évvel megalakulása után már több mint 63 ezer céginformációt nyújtott, s tagjainak száma a század elejére 835-re emelkedett. A szakma erkölcsi érdekeinek védelmében 1923-ban megalakították a Magyarországi Hiteltudósító Irodák Syndikátusát, s ezzel egyidejűleg az 1884. évi ipartörvény módosításával [...]

AZ ELŐZŐ ÉV = 100,0 1995.* 1996.** GDP-termelés 101-101,5 102-102,5 GDP belföldi felh. 96-97 100-101 ebből: egyéni fogy. 95-96 98,5-99,5 beruházás 100-102 106-108 Export 114 108-110 Import 97 103-104 Fogyasztói árindex 128,2 122-124

Forrás: Országos Közjegyzői Kamara Érték (ezer forint) Díj – 20 1000 Ft 20-50 4% 50-100 3% 100-500 2% 500-5000 1% 5000- 10 000 0,5% 10 000- 0,25%

Az MNB éveken át az ipari nagykereskedelmi ár alapján számolt reáleffektív árfolyamindexszel mérte a magyar gazdaság versenyképességét. A jegybankban e mutató alapján döntötték el, hogy milyen mértékben és irányban változtassanak a forintnak a valutakosárral szembeni árfolyamán. Ám a hazai és külföldi ipari árak közötti együttmozgás miatt az ipari nagykereskedelmi ár alapon számított reáleffektív árfolyamindexnek mint [...]

Azzal a jelszóval, hogy fogakat adnak az adóhatóságnak, januártól lazítottak az adótitok szabályozásán. Így a törvény szerint áprilisban kellene megjelenni a legnagyobb adócsalók adatait tartalmazó első feketelistának, amely azonban elmarad, illetve késik egy kicsit… A jogértelmezés elhúzódása miatt ugyanis újabb negyedévet kell várni arra, hogy a közvélemény betekintést nyerjen a legnagyobb adócsalók adataiba. Az adótitok [...]

(Figyelő, 1996/14. szám) Cikkük elolvasása után egy területen maradt hiányérzetem. Visszaemlékezhetünk, hogy az utóbbi három évben több balesetről, illetve rendőrségi lépésről lehetett olvasni a sajtóban, amelyek a borászattal függtek össze. A híradásokból kiderült, hogy a bortermelés elmúlt évtizedes visszaesése után egyre többen foglalkoznak ezzel a tevékenységgel, de! Az új borászok között sokan szakképzetlenek, illetve egyszerű [...]

A magánnyugdíjpénztárak gyorsíthatják a gazdaság fejlődését, és intézményi befektetőként hozzájárulhatnak a tőkepiac fejlődéséhez – jelezték a külföldi szakértők azon a nemzetközi konferencián, amelyet a múlt héten rendezett a Világbank, a Kelet-Nyugati Tanulmányok Intézete és a Magyar Közgazdasági Társaság. A nyugati országok egy része már szembenézett a felosztó-kirovó elven alapuló nyugdíjbiztosítás válságával, ám abból eddig csak [...]

Gazdasági szempontból a legújabb kor egyik legdrámaibb esztendejének nevezte a múlt évet Köves András, a Kopint-Datorg Rt. vezetője, bemutatván a műhely idei első konjunktúrajelentését. A kutatók szerint a tavalyi év javuló makrogazdasági eredményeit valószínűleg a belső kereslet kisebb visszaesése mellett is el lehetett volna érni – a kormány kissé túladagolta a restrikciót. A magyar gazdaság [...]

Március elsejétől átlagosan 25 százalékkal emelkedett a villamos energia és a földgáz ára. Ezen belül a lakossági villamos energia ára átlagosan 20 százalékkal, az ipari fogyasztóké 17 százalékkal nőtt. A földgáz ára pedig a lakosságnak 29 százalékkal, az ipari és kommunális fogyasztóknak 21 százalékkal lett drágább. Eddig a hír. Hogy mi van mögötte? Az áremelés [...]

Az elnök mellett a Tőzsdetanács tagjai “bekerülési sorrendben”: LANTOS CSABA, a Creditanstalt Értékpapír Rt. ügyvezető igazgató-helyettese, a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. elnöke; BODNÁR ZOLTÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke; LOTFI FARBOD, az ING Értékpapír Rt. vezérigazgatója; DEBRECZENI KÁLMÁN, a Dunainvest Tőzsdeügynökség Kft. ügyvezető igazgatója. REMÉNYI ZOLTÁN, a Bankár-F Kft. befektetési ügyvezetője, a befektetők képviselője [...]

(Figyelő, 1996/ 15. szám) Mezőgazdasági termelőként én is, vállalkozótársaim is megértjük, hogy nemzetközi szerződések alapján annyi támogatást kaphatunk az államtól, amennyi még nem sérti a közös piac vagy más nemzetközi szövetség érdekeit. Azt viszont mégis soknak tarjuk, hogy akárcsak a lapjukban, folyamatosan a nevezetes GATT-szerződést hozzák fel korlátként. Én arra vagyok elsősorban kíváncsi, hogy milyen [...]

(ADATOK EZER FORINTBAN) Megnevezés 1994. 1995. Mérlegfőösszeg 1 937 496 3 164 144 Saját tőke 940 467 2 280 442 Jegyzett tőke 800 000 1 970 000 Eredmény-tartalék 52 858 112 249 Általános tartalék 24 219 39 552 Mérleg szerinti eredmény 63 390 158 641 Éves bevétel 1 452 416 3 402 075 Éves ráfordítás [...]

Egy korlátozott nyugdíjreform is évi több tízmilliárd forintnyi többletbefektetést jelenthetne, hosszabb távon pedig még kedvezőbbek a kilátások. Eleinte persze nyilván csak a kockázatmentes állampapírokba fektetnek majd a várományfedezeti elven működő nyugdíjpénztárak, tőkéjük növekedésével azonban előbb-utóbb a biztonságosnak számító vállalati papírok – a legjobb minősítésű részvények és a kötvények – is sorra kerülnek majd. Szakértők egybehangzó [...]

Európa nyugati felén nem tekinthető általánosnak, hogy a munkavállalók képviselőik útján részt vesznek a vállalatok vezetésében. Az erre módot adó államok közül Írországban, Svédországban és Norvégiában az igazgatótanácsban, míg Ausztriában, Dániában, Hollandiában, Luxemburgban és Németországban a felügyelőbizottságban ülhetnek ilyen participációs tagok. Befolyásuk és megválasztásuk módja változatos. A testületekben jellemző az egyharmados arányuk, akad azonban arra [...]