Reálisnak ítéli a hazai közgazdász-társadalom a 2008-as költségvetési törvénytervezetben felrajzolt makropályát. A legfontosabb gazdasági mutatók jövőre a Pénzügyminisztérium, a jegybank, a hazai gazdaságkutató intézetek és a piac szerint hasonlóan alakulnak: 3 százalék alatt marad a gazdasági növekedés, érdemben, 4,5 százalékosra csökken az infláció, a konvergenciaprogramnál előírtnál alacsonyabb lesz a deficit és alig érezhető mértékben bővül a lakosság fogyasztása.
A jövő évi prognózisait a közeljövőben publikáló GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a gazdasági növekedés érdemben nagyobb, 3,5 százalékos lesz, mint azt a piac többi szereplője várja. Karsai Gábor ügyvezető igazgató az üdítően derűlátó előrejelzést lapunknak azzal indokolta, hogy átlagos időjárást feltételezve az agrárszféra teljesítménye érdemben javulhat, az építőipar is magára találhat, ráadásul a mintegy 0,5 százalékkal növekvő reálbérek fellendíthetik valamelyest a kiskereskedelmi forgalmat.
2008-as adatok, százalékban:
*Az Ecostat korlátozott információs bázison számolta az eredményszemléletű hiányadatot, de a kutatóintázet szerint teljesül a konvergenciaprogram 4,3 százalékos hiánycélja.
(Forrás: FigyelõNet-gyűjtés)
Tartható a 2008-as költségvetés, érdemben nem lesz több a hiány a tervezetnél – tolmácsolta a piac véleményét Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A szakértő szerint a feszes és megvalósulni látszó idei, valamint a reális jövő évi költségvetési tervezet azt jelzi, hogy a konvergenciaprogram mentén haladnak a gazdasági folyamatok. Ez mindenképpen erősíti a költségvetési politika hitelességét, bár a kedvező folyamat az utolsó pillanatban indult el 2006 nyarán – tette hozzá az elemző.
Vesztesek nélkül
Míg tavaly a kormányzati struktúra átalakítása, idén az EU-pénzek újfajta könyvelése teszi gyakorlatilag lehetetlenné, hogy eldöntsük, mely miniszterek lobbiztak sikeresen a büdzsétervezet elkészülte során. Az idén hatályos költségvetési törvényben a tárcákhoz rendelve szerepelnek az uniós források, míg a benyújtott 2008-as tervezetben külön fejezetbe kerültek. E szerint 601 milliárd forintnyi uniós forrás érkezik hazánkba, amihez a központi költségvetés 220,1 milliárd forintot különített el önrészként.
Jövőre – több mostoha év után – érdemben nő a honvédelmi tárca büdzséje: a tavalyi 278,2 milliárd után idén 319,7 milliárd forintot költünk védelmi kiadásokra, így vélhetően hazánk jövőre jobban eleget tud majd tenni a NATO által támasztott követelményeknek.
Első ránézése a büdzsé nagy vesztese a gazdasági tárca: a tavalyi 982,6 milliárd után 604,9 milliárd áll a tárca kiadásai mellett a költségvetés megfelelő rubrikájában. A különbség azonban könnyen megindokolható: az uniós pénzek már említett áthelyezésén túl 205 helyet 103,5 milliárd forint fordítható jövőre sztrádaépítésre, és a MÁV idei, 111 milliárdos tőkeemelése is hiányzik a jövő évi tervek közül. Látszólagos vesztes még a zöldtárca: 130 milliárdról 60,7 milliárdra csökkent a támogatása, de az uniós pénzekkel együtt jövőre több jut majd környezetvédelemre, min az idén.
A 9034 milliárd forintos kiadási főösszegű központi költségvetés legnagyobb kiadási tétele továbbra is az adósságszolgálat: jövőre 1110 milliárd forintnyi kamatot és tartozást fizet ki az állam.
A büdzsé összesen 7894,6 milliárdos bevételi oldalán a két legnagyobb tétel az áfa- és az szja-befizetés: előbbi adóból 2127,9 milliárd, utóbbiból 1923,2 milliárd forint folyik be; az áfabevételek így 7,9, az szja-bevételek pedig 10,9 százalékkal nőnek egy év alatt.
A tervezett 4,5 százalékos inflációt jóval meghaladó adóbevétel-növekedést Karsai Gábor részben a gazdaság fehéredésével, részben a beáramló uniós források hatásával, részben pedig a valamelyest gyorsuló gazdasági növekedéssel magyarázta, hiszen érdemi adóemelés jövőre nem lesz.
—-2009. a nagy kérdőjel—-
Idén döntően az adóemelések, jövőre pedig jelentős költségvetési tételek – sztrádaépítés, MÁV-konszolidáció, Grippen-vásárlás elmaradása csökkenti az államháztartás hiányát – értékelte sommásan a folyamatokat Török Zoltán. A Raiffeisen elemzője szerint a hazai gazdaságpolitika formálói számára a legnagyobb kihívás az, hogy 2009 végére mi csökkenti majd a hiányt csaknem 1 százalékponttal, a konvergenciaprogramban ígért 3,2 százalékos szintre.
A szakértő szerint erre két lehetséges válasz kínálkozik: további adóemelés vagy kiadáscsökkentés. Viszont a választásokat megelőző évben a hazai politikai tradíció szerint a mindenkori kormányzó pártok egyikhez sem vonzódnak, inkább mesterséges gazdaságélénkítésbe kezdenek, amitől viszont óva int az elemző.
Arra a kérdésünkre, hogy a hiány esetleg fájdalommentesen kinőhető-e, a Raiffeisen elemzője azt mondta: Szlovákiában és Lengyelországban jelenleg ez történik, vagyis a gyors gazdasági növekedés annyi adóbevételt generál, hogy a büdzsé hiánya egyre csökken. Csakhogy Török Zoltán szerint ilyesmire 6-8 százalékos éves gazdasági növekedés mellett van csak esély, a magyar gazdaság viszont a kormányzati ciklus végén is csak 4 százalék alatti növekedésre lesz képes.
A deficitcsökkentés módja legkésőbb egy év múlva, a 2009-es költségvetési törvénytervezet benyújtásakor eldől.
