A 81. Ünnepi Könyvhét és 9. Gyermekkönyvnapok megnyitó napján, június 3-án, csütörtökön indul a program. délután négy előtt tíz perccel. A hagyományos programpontok mellett szombat este megrendezik a Könyvek Éjszakáját, amikor az egész teret megvilágítják, és az írók késő éjszakáig dedikáló asztalok mellett várják híveiket. A kiállítók és a szervezők is játékos, szórakoztató, bohém programok sorával várják az érdeklődőket, így lesz utcabál, tánc és zene is.
A hagyományos program azonban már csütörtökön a Tűzoltózenekar felvonulásával indul,amikor is Erzsébet híd pesti hídfőjétől végigmasírozik a Váci utcán és a Vörösmarty téren, majd az Oroszlános kút előtti színpadnál rövid, 5-8 perces koncertet ad.
A központi helyszínen, a Vörösmarty téren két színpadon (az Oroszlános kút előttin és a Vörösmarty szobor lábánál lévőn) a könyves vásár minden napján reggel 10.00 órától este 18.00 óráig tart a rendezvény.
A könyvhét alatt fellép majd a Kaláka együttes, Gryllus Vilmos, Huzella Péter, a Sebő Együttes, Palya Bea Dés Andrással, és végül június 7-én, hétfőn a Gázsa Együttes. Vidéken könyvheti rendezvények várják az irodalomszeretőket, Balatonfüredtől Miskolcon át Debrecenig, Nagykanizsán át Zalaegerszegig.
Csak egyszer maradt el
A szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete szerint nincs Európában még egy olyan, a nemzeti kultúrára és az anyanyelvi irodalomra koncentráló, a szerzőket és az irodalmi műhelyeket népszerűsítő könyves rendezvény, amely 1929-es alapítása óta folyamatosan megrendezésre kerül, s amely az ország minden számottevő városára kiterjed, s ahol az élő magyar irodalom szinte minden alkotója az ünnepi napokon dedikáló asztal mellé ül, s találkozik olvasóival.
Eredetileg 1927 pünkösd vasárnapján a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete miskolci közgyűlésén a Literatura című irodalmi folyóirat főszerkesztője, Supka Géza, a talán utolsó polihisztor egy kompletten kidolgozott javaslattal állt elő, amelynek lényege az volt, hogy a magyar irodalom, a magyar könyv népszerűsítése érdekében évenként az ország minden településén egyidőben könyvnapokat kell rendezni. Ahogy a mindenre kiterjedő javaslatban fogalmazott: „Az évnek egyik napján (…) az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely (…) az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában”.
1984 – Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megtekinti a kínálatot (Fotó: MTI)
A terv két évvel később vált valósággá, a Supka Géza-megálmodta Ünnepi Könyvnap 1929-ben debütált a Vörösmarty téren. A könyvhét alapítója olasz és finn mintát követett, de míg ezen országokban már csak az emlékét őrzik egy ilyen típusú rendezvénynek, a néhány évtizeddel később könyvhétté terebélyesedő magyar ünnep túlélte a 20. század minden megpróbáltatását. A kiadók és az írók a legnehezebb időszakban is kivonultak a közterekre, könyvhét volt a németek megszállta országban, a rommá lőtt fővárosban és a háborút követő diktatúra éveiben egyaránt. Egyetlenegyszer maradt csak el a könyvhét, de erre a hiátusra is jó emlékezni, hisz pontosan kifejezi a könyvhét szellemiségét: bebörtönzött pályatársaik miatt 1957-ben sem az írók, sem a kiadók nem akartak ünnepelni.
Milyen könyvek jönnek?
Amellett, hogy természetesen idén is közvetlen kontaktusba kerülhet az író és a közönség (a dedikációk időpontjait itt találja), a főszereplők az új könyvek lesznek. Ebből csemegéztünk: (a teljes listát itt nézheti meg)
Esterházy Péter: Est
Az Élet és Irodalomban már csöpögtek részletek Esterházy új munkájából. Ez Kosztolányi Dezső 1933-ban megjelent Esti Kornél című kötetére reflektál, amely a magyar irodalom egyik remekműve. Egy olyan könyv, amelynek darabjai egymástól távoli időben jöttek létre, a kötetben viszont úgy élnek egymás mellett, mintha mindig összetartoztak volna. Az új mű ismertetőjéből kiderül, hogy Esterházy Péter Esti című könyve már a címével rokonságot vállal elődje művével, hogy aztán megírja saját útirajzát, regényes életrajzát (melyben arról is számot ad, hogy a hős hányszor halt meg álmában). De marad töredék. Füzér. Esti nem azonos Esti Kornéllal, ahogy Esti Kornél sem azonos Kosztolányival, mint ahogy Esti sem Esterházyval.
A szerzővel csütörtökön fél ötkor és szombaton ötkor lehet találkozni dedikálásra a Vörösmarty téren, ugyancsak szombaton fél négykor pedig a Liszt Ferenc téren.
Kukorelly Endre: Mennyit hibázok, te úristen
Kukorelly Endre a Lehet Más a Politika képviseletében most májusban beült a parlamentbe, hogy a politika szemmel követése helyett aktívan is részt vegyen benne. Mindezek ellenéra továbbra is íróként, költőként gondol magára. Most a könyvhétre a nagysikerű TündérVölgy és az Ezer és 3 című regénye után versekkel jelentkezik. Tíz után jelenik meg új verseskötete: szigorúan válogatott, fanyar, melankolikus és játékosan üde versek – megőrizve a Kukorelly-líra sajátos nyelvi eszközeit és utánozhatatlan hangját.
A szerzővel szombaton délután ötkor, vasárnap délután kettőkor lehet találkozni dedikálásra a Vörösmarty téren, ugyancsak vasárnap pedig délután négykor a Liszt Ferenc téren.
Nádasdy Ádám: Verejték van a szobrokon
“1947-ben születtem Budapesten. A Toldy Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE-n angol-olasz szakot végeztem. Angoltanár és nyelvész lettem, már sok éve a pesti bölcsészkaron tanítok angol nyelvészetet. Később színdarabokat kezdtem fordítani (főleg angolból és főleg Shakespeare-t), ez eléggé elhatalmasodott rajtam. Angolul jól tudok, de sose jutott eszembe, hogy angolul írjak: a magyar sokkal izgalmasabb. Fiatalon sokáig nem akartam írni, mert meleg vagyok és nem mertem ezzel előállni, pedig a szerelemről van a legtöbb mondanivalóm.” – írja a Magyar Narancsban megjelent Modern Talkingjairól is híres nyelvész lírai munkásságáról. Eddig hat vékonyabb verseskötete jelent meg. A jelen kötet ezek válogatott anyagát tartalmazza, megtoldva egy adag olyan verssel, amelyek kötetben itt jelennek meg először.
A szerzővel délután négykor lehet találkozni dedikálásra a Liszt Ferenc téren.
Tandori Dezső: Úgy nincs, ahogy van
Tandori Dezső a magyar irodalom megújulásának egyik legeredetibb és legnagyobb hatású képviselője, a XX–XXI. századi modern magyar irodalom emblematikus alakja. Versei a hatvanas évek közepétől fogva jelennek meg rendszeresen. Már első önálló kötetével, az 1968-ban megjelent Töredék Hamlettel berobbant a magyar irodalmi köztudatba. Legújabb kötete, az Úgy nincs, ahogy van a 2008–2009-es évek „verstermését” tartalmazza. Az ismertetőből kiderül, hogy a kötetben egyértelműen tetten érhetők a költői nyelv megújításának „tandoris” vonásai, Wittgenstein és a nyelvkritikai filozófia hatásai, a nyelvnek a legelemibb részekre való csupaszítása, továbbá e nyelvi aszkézisben a létezésre és a legfontosabb érzelmekre való koncentrálás szándéka.
Barabási-Albert László: Villanások
A világhírű statisztikai fizikus, hálózatkutató, akadémikus Erdélyben született. 1994-ben a világon egyedülállóan 27 évesen szerzett doktori fokozatot a Bostoni Egyetemen. Jelenleg Bostonban dolgozik a Northeastern Egyetemen és a Harvardon. Hálózatelméleti kutatásait 2002-ben írta meg a Behálózva című könyvében. Második, az emberi viselkedést, annak előre jelezhetőségét kutató tudományos regénye az április végi amerikai debütálás után magyarul a napokban jelent meg. A tudós az fn.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy míg a Behálózva arról szólt, hogyan néznek ki a hálók. A társadalmi hálók, a sejten belüli hálók, az internet, stb, addig a Villanások a kicsit feljebb teszi a mércét. A könyvnek az volt a célja, hogy túllépjek a ki, kivel kérdésen és a mikorra próbáljak választ adni. Van-e rend az időzítésben? Vagyis hogy a cselekvéseink időzítésének vannak-e belső törvényszerűségei? És vajon megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő?
A szerzővel szombaton délután háromkor lehet találkozni dedikálásra a Vörösmarty téren.
Alexander Brody: Barátaim könyve
Alexander Brody, eredetileg Bródy Sándor híres üzletember, író, reklámszakember, a drámaíró és publicista Bródy Sándor unokája, Hunyady Sándor unokaöccse. A könyvében 67 neves (Csányi Vilmos, Gyarmati Dezső, Zwack Péter) és kevésbé ismert személyiség vallomása található a barátságról, életről, emberi kapcsolatokról. „Most pedig eljött az idő, hogy fejet hajtsak és köszönetet mondjak mind a hatvanhét barátomnak a lehetőségért, hogy ez a könyv létrejöhetett. Az ő önzetlen és szeretetteljes segítségük, nagyvonalú hozzáállásuk és bölcs tanácsaik kellettek ahhoz, hogy egy futó gondolatból kézzelfogható kötet szülessen.” – írja Alexander Brody könyve utószavában.
A szerzővel vasárnap délután egykor lehet találkozni a Vörösmarty téren.
Kiss Tibor Noé: Inkognitó
Az önéletrajzi ihletésű regényt az ismertetőben kockázatos coming outnak nevezik. Az önéletrajzú ihletésű műben a szerző ugyanis olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy milyen érzés lehet, amikor egy futballbolond kamasz felismeri, hogy női ruhában, kisminkelve érzi jól magát? Az Inkognitó olyan tapasztalatokról szól, amelyekről a mai magyar társadalom nagyon keveset tud. A transzneműség egész kérdéskörét a tömegmédia felületes képei uralják: a gay-pride parádék groteszk alakjai vagy a bulvársajtó által időnként felkapott figurák. Kiss Tibor Noé könyvét egy világ választja el mindettől.
A szerzővel szombaton este nyolckor lehet találkozni a Vörösmarty téren.
Sólyom László: Egy elnökség lenyomata
Sólyom Lászlót sokat bírálták, amiatt, hogy több fontos kérdésben, későn, vagy egyáltalán nem szólalt meg. Ebben a könyvben megtudjuk, hogy amikor megszólalt, akkor pontosan mit is mondott. Mint maga az államfő írja a maga számára számvetés e könyv összeállítása. Ez tartalmazza elnöksége mondanivalóját. „A beszéd ugyan elszáll, de van, ami már eddig is nem egyszer visszatért hivatkozásokban, és van, aminek már érezhető hatása.” Mint leírja beszédeiben valóban ő akart megszólalni. Ahogy már az Alkotmánybíróságon maga írta minden ítéletét, úgy elnökként sem volt beszédírója. Ennek az elhatározásnak sokat köszönhet. A beszédekre alaposan fel kellett készülnie, s eközben alapvető kérdéseknek végére kellett járnia, tisztázni kellett álláspontját. Emellett persze a vele készült interjúk is segítik árnyalni a képet.
Az államfővel vasárnap találkozhat dedikálásra az olvasó délután négy órától.
