Az adószakértő a CompLex Kiadó adózási szakportáljának nyilatkozva kifejtette: nem biztos, hogy jövőre nőnek az adóbevételek, nem tudni ugyanis, hogy hányan választják az új adónemeket – a kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) -, s így azt, hogy az adóátalányok mekkora bevételkiesést okoznak. Az adócentralizáció mértéke a szakértő szerint néhány tizedszázalékkal nő.
Az adónemek száma összességében emelkedett, márpedig minél több az adónem, annál áttekinthetetlenebb a rendszer. “Aki ma azt mondja magáról, hogy a teljes adóspektrumot érti és részletekbe menően ismeri, az vagy hazudik, vagy politikus” – jelentette ki.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a jogalkotás “hektikus, kapkodó, kiérleletlen, megfontolatlan”, s a kormány teljes mértékben kihasználja azt a lehetőséget, hogy 45 napról 30 napra csökkent az adójogszabályok hatályba lépés előtti kötelező kihirdetésének ideje.
A kata azonban, amely új adóként bonyolítja a rendszert, az érintett adóalanyok számára jelentős egyszerűsítés. A kivában nincs egyszerűsítés, ott közteher összevonásról van szó – mutatott rá.
Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy az átalányadókból befolyó kevesebb bevétel miatt év közben adóemelésre lesz szükség, azt válaszolta, ez bármikor előfordulhat.
Vannak olyan típusú adók, amelyeket simán lehet egyik hónapról a másikra emelni, ilyen például a kata és az áfa is. Ha év közben kell bevétel a költségvetésnek, a jövedéki adóval szoktak “kuruckodni”, a közműadót is bármikor lehet emelni – mondta.
Az árakat terhelő adók mindig emelhetők, az éves adókat nem illik év közben mozgatni: általános jogelv, hogy visszamenőleges törvénykezés nincs, csak ha az kedvezőbb az érintettek számára – szögezte le.
Az adószakértő kifejtette: egyetért minden, a gazdaság fehérítése irányába tett lépéssel. Ezek között említette a készpénzfizetés korlátozását és a fordított adózás kiterjesztését a sertéságazatra. Úgy vélekedett, a pénztárgépek összekötése a NAV-val is helyes, bár még kérdéses, hogy mikor és hogyan valósul meg, kell ugyanis még egy nemzetgazdasági minisztériumi rendelet, amely tisztázza a határidőket és azt, hogy ki fizeti az átállást.
Vámosi-Nagy Szabolcs hangsúlyozta, válságban helyesnek tartja azt a költségvetési filozófiát, hogy az alrendszerekből kivonják a pénzeket és adót emelnek.
Az egykulcsos adónak szociális okból soha nem volt, és nem is lesz híve – fejtette ki az adószakértő. Számára tanulság, hogy tőlünk nyugatra csak Izlandon van egykulcsos szja, a régiónkban pedig azok az országok, amelyek lelkesen bevezették, most térnek le róla, mint például Szlovákia és Csehország – tette hozzá.
A gazdaság élénkítésének semmilyen módját nem látja, kivéve az átalányadókat, bár ezeket a GDP szerény hányadát adó mikro- és kisvállalkozások választhatják, válaszolta annak firtatására, segíti-e a válság leküzdését az adórendszer.
“Az adórendszer több gazdaságpolitikai hatását nem ismerjük. Például levitték a társasági adót, ami önmagában igen befektető-vonzó intézkedés. Ezzel szemben hektikus a jogalkotás, és azt láthatjuk, hogy ahol van némi, vagy az átlagosnál nagyobb nyereség, oda rögtön “benyúl” az állam egy különadóval. Ez a kiszámíthatatlanság a piac résztvevői számára kifejezetten taszító” – fogalmazott.
Arról, hogy az adórendszer – ahogy a kormány bejelentette – kialakultnak tekinthető-e, úgy vélekedett: az adórendszer folyamatos mozgásban van, mint ahogy a gazdaság is. Abban az értelemben viszont beszélhetünk kialakult adórendszerről, hogy a félszuperbruttó kivezetésével az egykulcsos adó tényleg egykulcsos lesz, és a kieső bevételeket a fogyasztást terhelő adókból szedik be.
Ide sorolta az ágazati adókat, hozzátéve, hogy ezek pusztán adótechnikai értelemben rendkívül ügyesek, hiszen például, akinek feketejövedelme van, az is fizeti jó részüket, mert például van bankszámlája, vesz fel készpénzt, köt biztosítást. Az adószakértő elmondta: a kiskereskedelemben széles körű áremelésekre számít, a helyi iparűzési adó új rendszere ugyanis sok nagy tömegű áruval és kis árréssel dolgozó nagy cég árrését egy az egyben elviszi majd, s ők nyilván árat fognak emelni.
Az élőmunkát terhelő adók terén érdemi adócsökkentés lesz jövőre Vámosi-Nagy Szabolcs szerint. Nem általánosan csökkentik a szociális hozzájárulási adót, e helyett érdemi adókedvezményt adnak a munkaerőpiacon veszélyeztetett helyzetben lévők foglalkoztatóinak. A kedvezmények jó része azokra is igénybe vehető január 1-jétől, akik már dolgoznak – hívta fel a figyelmet.
Arra a kérdésre, lát-e esélyt arra, hogy csökkenjen a felső áfakulcs, azt mondta: ha kijövünk a válságból, akkor két dolgot kell nézni. Azt, hogy az áfának van-e teljesítmény-visszatartó hatása – szerinte nincs. Fogyasztás-visszatartó hatása lehet ugyan, de még mindig magas az államadósság, és csak adóbevételből lehet mérsékelni. A túlzott áfa két dologban hátrányos: a határ mentén visszafogja a fogyasztást, és bátorítja az adócsalást. Az a kérdés, hogy e negatív jelenségek mikor szorítják annyira a kormányt, hogy áfacsökkentésről dönt. Bevétel szempontjából ugyanakkor az áfa a legnagyobb adónem, évente 2800 milliárd forintot jelent – mutatott rá.
