A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy csak most, az elfogadott adótörvények és a már finisben lévő költségvetés (módosítókat még két napig lehet beadni) mellett tudtak csak leülni tárgyalni a kormánnyal a jövő évi minimálbérekről. Pataky Pétert rögtön az ülés után szólaltatta meg lapunk.
Hamarabb kellett volna elkezdeni
Azért szerették volna a szakszervezetek és a munkáltatói oldal is, ha hamarabb, úgy másfél hónapja ülhettek volna össze, mert akkor még több mozgásterük lehetett volna. Ezért nem örülnek a kései kezdésnek. Hiszen pl. az adótörvényeken már nem lehet változtatni – márpedig az adózás fontos kérdés a béreknél.
Az adózás kapcsán mind a munkavállalói mind a munkáltatói oldal jelezte, hogy a cafeteria szabályok változtatásával nem értenek egyet (az eddigi 500 ezer forint helyett csak 200 ezer forintig marad az eddigi kedvezményes adózás, felette csak a Széchenyi-pihenőkártya adózhat a jelenlegi alacsonyabb közteherrel, de csak 450 ezer forintig). Különösen ezt nehezményezték, hogy erről a kérdésről egyáltalán nem egyeztettek velük.
A nettó növekedését szeretnék elérni
Az adózás azért sem mellékes, mert az MSzSz azt szerette volna elérni, hogy bérfelzárkóztatási tervükkel párhuzamosan mérsékeljék a munkáltatói bérterheket, vagy adókedvezményt vezessenek be. Erre így idén már nincs mód.
Vagyis úgy tűnik, egyelőre nem sikerül azt a programot elindítaniuk, amelynek eredményeképpen néhány év alatt utolérhetné a minimálbér a létminimumot, hogy megszűnjön a dolgozói szegénység. A szakszervezet mindenesetre azt szeretné, ha nőnének a nettó bérek, de hogy mennyivel, arra egyelőre nem mondott számot Pataky Péter.
Számos kérdés függőben van még ugyanis, például az is, hogy a költségvetésben szereplő 1,8 százalékos inflációt fogják-e majd figyelembe venni a tárgyalásokon, vagy pedig az MNB által jelzett 2,5 százalékosat. A szakszervezetek nyilván az utóbbit preferálnák.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
A keretekben már megállapodtak
Egyelőre abban maradtak, hogy egy hét múlva újra összeülnek. Addig pedig mindhárom fél elkészíti az egyeztetés alapján előzetes számításait, hogy javaslatot tegyen. A cél, hogy megegyezzenek a jövő évi minimálbérről, bérminimumról is (az arány megtartása mellett), valamint hogy a bérajánlás is megszülessen. Ha ugyanis ez a megállapodás létrejön, akkor az minden felet kötelez – hangsúlyozta az elnök.
Fontos témákat kell még megbeszélniük
Pataky arra is kitért, hogy mivel egy éve nem ült össze a VKF, fontos témák megtárgyalása maradt ki, amiket most bepótolnának. Példaként említette a korkedvezményes nyugdíjakat, amivel kapcsolatban a megszüntetést célzó kormánypárti javaslatok láttak napvilágot. A szakszervezet azt szeretné elérni, ha még egy évig fennmaradna a jelenlegi rendszer, és azalatt megtárgyalnák, hogyan tovább. Olyan ugyanis nincs a világban, hogy az egészségkárosító munkakörökben ne lenne korai nyugdíjazás – tette hozzá.
Megemlítette még a vasárnap zárva tartással kapcsolatban felmerült ötletelést is, valamint a kereskedelmet sújtó megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Ezek ráadásul bér szempontjából is fontos kérdések. Hiszen nem tudni, hogy a kereskedelemben, ahol a foglalkoztatottak 20-22 százaléka dolgozik, hogyan lehet majd egyáltalán a bérek emeléséről tárgyalni – jegyezte meg.
Tavaly december másodikán született meg az idei minimálbérről, bérminimumról és bérajánlásról a megállapodás. Az idén ez biztosan nem jön össze, de mindegyik fél abban érdekelt, hogy minél hamarabb megegyezés legyen – mondta végül Pataky Péter.
