Fidel Castro a születésnapját eddig is általában mértéktartóan, a nyilvánosság kizárásával ünnepelte. Most sem hirdettek meg ünnepségeket, kivéve egy péntek esti látványos koncertet, amelyen kilenc ország énekesei és együttesei léptek fel a kubai főváros Karl Marxról elnevezett színházában.
“A hűség szerenádja” (La Serenata de la Fidelidad) címen meghirdetett koncertet nem is kubaiak, hanem az ecuadori Guayasamín alapítvány szervezte, amelynek alapítója, Oswaldo Guayasamín ecuadori festő (1919-1999) Fidel Castro barátja volt.
Életmentő műtét
A festő 1988-ban, a kubai vezető quitói látogatásának alkalmából egy hasonló koncertet szervezett, 2006-ban, Castro 80. születésnapján pedig Havannában ünnepelt az alapítvány. Kis híja volt, hogy Fidel Castro ne érje meg a 80. évét, ugyanis születésnapja előtt pár nappal váratlanul életmentő műtétet kellett végrehajtani rajta, s máig sem derült ki a nyilvánosság számára, hogy miféle bélbetegség vitte majdnem sírba. A hatalmat ideiglenesen a nála kereken öt évvel fiatalabb öccsére, Raúl Castróra ruházta át, aki az évek múlásával fokozatosan hivatalosan is átvette az ország és a párt vezetőjének szerepét.
A nagy trió – Maradona (b), Castro (k) és Chávez (j) – Fotó: MTI/EPA
A péntek esti koncerten azonban a Castro család egyetlen tagja sem jelent meg, az elnöki páholyban a legmagasabb rangú politikus az a José Ramón Machado Ventura miniszterelnök-helyettes, a kommunista párt főtitkárhelyettese volt, aki az ünnepi beszédet tartotta július 26-án, a forradalom napján. Rajta kívül Ricardo Alarcón házelnök, Abel Prieto kulturális és Bruno Rodríguez külügyminiszter vett részt a koncerten.
Betegsége óta Fidel Castro kerüli a nyilvánosságot, de a kommunista párt áprilisi kongresszusán személyesen is megjelent.
Ez volt az a tanácskozás, amelyen a kubai forradalom történetében először Fidel Castro nélkül állt fel az új pártvezetés, és Fidel minden hivatalos pozíciója megszűnt. Kényszerű visszavonulásának dacára Fidel Castro továbbra is fontos szerepet játszik a karibi szigetországban. Örököse és utódja, Raúl Castro azt mondja, hogy mindig konzultál bátyjával.
Öccse mellett
Fidel Castro nyilvánosan támogatásáról biztosította az öccse által indított gazdasági reformokat, bár jelezte, hogy ideológiai szempontból nézve nem tetszenek neki az effajta “nyitások”. A pártkongresszus is jóváhagyta a piacgazdaság felé való nyitást, a külföldi tőke beengedését és a magánszektor erősítését célzó új gazdaságpolitikát. Egyes megfigyelők szerint azonban Fidel fékezi a csőd szélén álló gazdaság megmentésére indított változtatások végrehajtását.
“Raúl a parancsnok. Fidel átengedte neki a döntéshozatalt, de korlátokat is szabott, különösen a reformokat illetően, amelyek lassan és nagy óvatossággal haladnak” – véli Michael Schifter, az Amerikaközi Párbeszéd nevű, washingtoni székhelyű agytröszt elnöke.
Már a múlté?
Oscar Espinosa, a kubai belső ellenzék egyik legismertebb alakja viszont úgy látja, hogy Fidel Castro már a múlté, a történelemhez tartozik, a mai Kuba nem azonos 2006 Kubájával. Rámutatott, hogy a kommunista párt kongresszusán Raúl Castro hatalma megszilárdult, és “Raúl, aki nem demokrata, hanem pragmatikus politikus, igyekszik kijavítani a hibákat és kudarcokat, amelyeket bátyja hagyott hátra”.
Még ma is aktív, rendszeresen publikál – Fotó: MTI/EPA
Fidel Catro most Havanna nyugati részén lévő rezidenciáján él feleségével, Dalia Soto del Valléval. Összesen nyolc gyermeke van, de egyikük sem foglalkozik politikával. Fidel Castro marathoni hosszúságú beszédek híján az írásban éli ki magát, az utóbbi öt év alatt “elmélkedéseinek” sorozatában kisebb-nagyobb rendszerességgel 361 írást tett közzé nagy nemzetközi problémákról.
Forradalom exportja
Visszavonulása ugyanakkor egybeesett a baloldal “feléledésével” Latin-Amerikában, ahova Fidel mindig is exportálni akarta forradalmát. Brazíliában, Venezuelában, Ecuadorban, Peruban, Bolíviában, Argentínában, Uruguayban, Paraguayban, Salvadorban és Nicaraguában is baloldali pártok kezébe került a gyeplő.
Egy spanyol bevándorló és egy kubai parasztlány gyermekeként 1926-ban született Fidel Castro a XX. század egyik legellentmondásosabb személyisége és a hidegháború nagy korszakainak egyik utolsó túlélője. A politikust hívei nagy forradalmi humanistaként imádják, ellenfelei és ellenségei viszont könyörtelen zsarnoknak tartják. Ellenfelei úgy hitték, hogy távozásával lezárul a forradalom is. Ám betegsége lehetővé tette a hatalom zökkenésmentes átadását öccsének. Hogy mi történik Kubában, ha Fidel Castro meghal, elemzők általában azzal az egyszerű mondattal válaszolnak, hogy “eltemetik a történelmet”.
