Hiányszakmák: kit keresnek?

Nagy a túlkínálat mezőgazdasági gépszerelőkből, míg villamosmérnököket nehezen találnak a munkaadók, szinte az egész országban. Az Állami Foglalkoztatási szolgálat (ÁFSZ) minden évben elkészíti munkaerő-piaci prognózisát, amely a magyarországi munkaügyi központok és kirendeltségek munkatársai által összegyűjtött adatokra épül. A FigyelőNet a munkavállalók számára könnyen használható formába ültette át a kissé kaotikus dokumentumot.

Idén a szakképzett fizikai munkakörökben összesen tizenöt szakma iránt nő meg a kereslet, többek között cipészekre, fodrászokra, tetőfedőkre, műszerészekre lesz szüksége a cégeknek, míg a szellemi munkakörökben huszonkét szakma iránti keresetnövekedésre lehet számítani, például vegyészek, szakgondozók, villamos- és gépészmérnökök iránt lesz nagyobb igény.

A 2005-ös rövid távú munkaerő-piaci prognózishoz 4492 hazai gazdálkodó szervezet vezetőjével készítettek interjút, felmérendő a felkeresett cégek várható elbocsátási, illetve létszámfelvételi szándékait. Így azonosították a hiány-, továbbá a változó pozíciójú, valamint túltelített szakmákat országos és megyei szinten is. „Mivel a munkaadók nem jelentenek be minden megürülő állást a központoknak, vagy új munkatárs-keresési szándékukat, becsléseink szerint a magyar munkaerőpiac 25-30 százalékát fedi le az általunk elkészített 2005-ös munkaerő-piaci prognózis” – mondta el a FigyelőNetnek Lázár György, az ÁFSZ munkatársa.

Országos összesítés

A munkaügyi központok tapasztalata szerint villamosmérnökökre, általános és szakorvosokra, szerszámíkészítőkre, bádogosokra, építészmérnökökre, kocsikísérőre és épületasztalosra van a legtöbb megyében kereslet.

Nagy a kínálat viszont a mezőgazdasági gépszerelőkből, összesen nyolc megye munkaügyi központjának jelezték a munkaadók, hogy sok a jelentkező ezekre a munkakörökre. Szintén túltelítettnek számítanak a bérelszámolói valamint a bér- és társadalombizosítási ügyintézői állások. 

Az ÁFSZ adatai alapján a legrosszabb helyzetbe a szakképzetlen fizikai munkások kerülhetnek. Közülük kizárólag kocsikísérőket keresnek idén a cégek az országos összesítés szerint. Viszont a szakképzett munkások közül tizenöt iránt nő idén az igény, míg másik huszonnégyről telítettséget jeleznek.

A szellemi munkakörökben dolgozók munkaerő-piaci helyzete a legjobb. Náluk a legjobb a túlkínálat és túlkereslet aránya: huszonkét munkakörre találnak nehezen munkaerőt a cégek, de csak tizennégy munkakör esetén számoltak be túlkínálatról.

Érdemes azonban a prognózist a regionális bontásokkal finomítani.

Budapest, Pest, Fejér és Komárom megye pörög

Az ÁFSZ adatai szerint Budapesten, valamint Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megyében van a legnagyobb mozgás a munkaerőpiacon, itt mutatkozik a legnagyobb hiány bizonyos szakmák képviselőiből. Bár például Komárom megyében sok túltelített munkakörről is beszámoltak a vállalatok. A legkönnyebb helyzetben a budapesti, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Tolna, Vas és a Pest megyei munkavállalók vannak, mivel ezekben a régiókban jóval több a hiány-, mint a túltelített szakma, vagyis átképzések révén a munkanélküliek újabb esélyt kapnak az elhelyezkedésre.

Legrosszabb a helyzetük a Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élőknek van: a munkaügyi központok összesítése szerint a túltelített szakmák ezeken a területeken túlsúlyban vannak, míg hiány kevesebb szakemberből mutatkozik.

Bács-Kiskun, Nógrád, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont alig mozdul a munkaerőpiac, és a többi megyéhez képest itt kisebb munkaerő-piaci hiányról számolnak be a cégek.

Érdemes máshol próbálkozni

A prognózis a munkaerő mobilitását és elősegítheti: míg például a könyvelőkből túlkínálat van Zalában, Fejér megyében lámpással keresik őket a cégek. A nád- és fűzfeldolgozókból Budapesten túl sok van, de ha Bács-Kiskun vagy Baranya megyében vadásznának állásra, már nagyobb esélyük lenne az elhelyezkedésre. A Fejér megyeiek számára megfontolandó, hogy érdemes-e építőmérnöki diplomát szerezniük, hiszen otthon nehezen fognak munkát találni, de négy további megyében már a hiányszakmák között említették meg az építőmérnököket a vállalatok.

Az ÁFSZ által összeállított rövid távú munkaerő-piaci prognózist a munkaügyi központok és kirendeltségek használják. „A hivatalok többek között erre alapozva formálják szakképzési terveiket, hogy mire érdemes átképezni a megyében lévő munkanélkülieket” – mondta Lázár György. A felmérés hasznos az Oktatási Minisztériumnak is, hiszen a szakképző intézmények specializációját is segíti a prognózis, az iskolafenntartók népszerű képzésekkel tehetik vonzóvá intézményeiket. „Sajnos azonban sok iskola a társadalmi-, és nem a valós munkaerő-piaci igényeknek próbál megfelelni” – véli a szakember.

A prognózis teljeskörűségét az ÁFSZ munkatársai is megkérdőjelezik, hiszen a munkaügyi központok tapasztalatai szerint a cégek általában be sem jelentik a legkvalifikáltabb munkakörökben történő munkaerőmozgásokat, és a diplomások zöme sem a munkaügyi központoktól remél hathatós álláskeresési segítséget. Sokan fel sem keresik a hivatalokat, ezért az ilyen munkakörök túltelítettségi és hiánymutatói sem teljesen megbízhatóak.