Amerikában már a hetvenes évek végén elkezdték a korrupció elleni harcot, az Egyesült Királyságban éppen most, július elsejétől hirdetnek zéró toleranciát. És nálunk? A kormány elkötelezett a korrupció visszaszorításában – jelentette ki Navracsics Tibor az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) keddi „Öntisztulás” konferenciáján.
A felszólaló (részben hazánkban élő) külföldiek többen is megerősítették: Magyarországon még komoly probléma a korrupció, de azt is hozzátették, azért érezhető némi javulás. Saját példáikkal is próbálták érzékeltetni, mennyi elszántság, és idő kell ahhoz, hogy megváltozzanak a dolgok.
A szervezők érdeme, hogy olyan neves óriáscég képviselőjét is felkérték előadásra, amely kénytelen volt szembenézni saját korrupciós ügyeivel.
Megjárták a címlapokat
A Siemens több lépésben számolta fel a korrupciót a botránya után. Teljesen lecserélte vezérkarát külsősökre, mert az a véleményük, hogy mindig a vezetés felől indulnak el a rossz és a jó dolgok is. Ezen kívül teljes centralizációt vezetett be a
a siemens 5 pontja
A Siemens azt ajánlja dolgozóinak, hogy a következő kérdéseket tegyék fel maguknak, ha nem biztosak abban, hogy jól döntöttek-e céges ügyekben:
– Illeszkedik-e a céghez a lépés?
– Jogilag megfelelő-e?
– Etikailag megfelelő-e?
– Szeretném-e, ha felelősségre vonnának miatta?
– Hajlandó vagyok-e úgy folytatni az üzletet, ahogyan elkezdtem?
Ha az utolsó és egyben legnehezebb kérdésre is igen a válasz, akkor valószínűleg minden rendben.
kifizetésekre. S akármekkora is a cég, ezt következetesen be is tartották. Részletesen és szigorúan leszabályozták a működést, ami talán kissé nehézkessé tette a működésüket, de abban nem akadályozta meg őket, hogy nyereségesek legyenek. A céges ajándékokat (akár adták, akár kapták) például be kellett jelenteniük a dolgozóknak, sőt, 17 font érték felett felső-vezetői engedélyhez kötötték ezeket – emlékezett vissza Dale A. Martin a cég magyarországi leányvállalatának elnök-vezérigazgatója.
A centralizációnak persze nem minden munkavállaló örült, s néhányan el is hagyták emiatt a céget.
Azóta is nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak oktatására, és következetesen, folyamatosan kommunikálják az átláthatóság melletti elkötelezettségüket. A cég 5 pontban foglalta össze, hogy a dolgozók milyen kérdéseket tegyenek fel saját maguknak, ha elbizonytalanodnak abban, hogy helyesen cselekszenek-e. Ezt a mini tesztet bárki gyorsan elvégezheti (lásd keretes).
Mi kell ahhoz, hogy eredményes legyen?
A konferencián megszólaló több cég képviselője is hangsúlyozta, az oktatás, a kommunikáció, az egyszerű szabályok, azok ismerete, és következetes betartatása, az, hogy minden korrupciógyanút azonnal kivizsgáljanak és minden érintett dolgozónak vállalnia kelljen a következményeket (kivétel nélkül) mind mind fontos ahhoz, hogy eredményes legyen a vállalatok korrupcióellenes fellépése.
Igen ám, de mit tegyenek azok, akik még nem ezt az utat járják, nyakig ülnek a különböző kétes ügyletekben? Hogyan tegyék meg az első lépést? Következzen néhány kényes szituáció a hétköznapokból.
Antikorrupciós dilemmák
Mit tehet az üzletkötő, ha korrupcióba botlik? Vállalja-e, hogy a visszautasítással elveszíti az üzletet, és emiatt ne tudja teljesíti a vele szemben támasztott elvárásokat? Ezt a kérdés másképp is fel lehet tenni. Az üzletkötő dolga-e eldönteni, hogy belemegy-e a korrupcióba? Egyértelműen nem. Ezt a felelősséget nem szabad a beosztott nyakába varrni. Neki csak annyi lehet a dolga, hogy azonnal jelentse a vezetésnek, mit tapasztalt. S majd a vezetés eldönti, mit kell tenni.
Mit tegyen a beszállító, ha eddig nyakig benne volt a himi-humi üzletekben, kvázi ez tartja fenn, s szembekerül egy olyan megrendelővel, aki csak akkor áll vele szóba, ha vállalja, hogy ezentúl tisztán dolgozik? Ha igazán kell neki az üzlet, akkor megteszi ezt a lépést. Ha nem, akkor bukja a boltot. Nincs más lehetősége – erősítette meg több elkötelezett cég képviselője is.
Mit tegyen a cég, ha felfedezi, hogy korrupció van az üzletében? Szálljon ki, de azonnal. Lehet, hogy csökken a bevétele, de a nyeresége nem feltétlenül. Mert a zsebek megtömése sokba kerül, akárcsak az, ha ezt felfedezi a hatóság. Az átláthatóság tehát akár egy jó befektetésnek is felfogható – állította több vállalat képviselője.
Mit várnának az államtól
A magyarok szabálykövetőek, de ez inkább azt jelenti, hogy a törvény betűit követik, s nem a szellemét. Szorgalmasan megkeresik a kiskapukat, amit aztán a kormányok újabb törvényekkel igyekeznek bezárni. A konferencián többen is megjegyezték, a törvényeket is átláthatóbbá és egyszerűbbé kellene tenni, hogy ez a gyakorlat megváltozzon.
S hogy lesz-e olyan kor, amikor az állami beszerző büszke lesz arra, hogy beszállítójánál nincs korrupció? A felszólalók szerint talán ez az idő is eljöhet. De igazán az lenne a jó, ha ez lenne természetes. Az mindenesetre jó hír, hogy a kormány elkötelezett a korrupció elleni harcban. S nemcsak az előző kormány háza táján fog seperni, hanem a sajátján is – ígérte az fn.hu kérdésére Navracsics Tibor.
