Az üdülési csekk szép karriert futott be, azonban lassan nyugdíjazzák. Az idén még kiadható, jövőre még felhasználható, de aztán már nem találkozhatunk vele – nyilatkozta nemrégiben Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelő államtitkár. Az fn.hu-t viszont úgy tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a kivezetés időpontjáról még nincs konkrét döntés, csak annyi biztos, hogy fokozatos lesz.
Utódját, a maximum 300 ezer forintig kedvezményes adózású Széchenyi Pihenőkártyát a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ígérete szerint július elsejétől lehet majd kézbe venni és használni. A minisztérium szerint az új juttatás révén 3-5 év alatt 30-35 százalékkal élénkülhet meg a belföldi turisztikai forgalom. Ebben az érintett szakmák is bíznak, hiszen a válság náluk is éreztette hatását.
Egyvalamire azonban nem számítottak: hogy a pihenőkártya csak szálláshely-igénybevétellel együtt lesz használható. A vendéglátósok nem nagyon örülnek ennek, mert félnek, hogy kiszorulnak az üzletből. A fürdős szakma abban bízik, hogy mindnyájan kooperálni tudnak majd a szállásadókkal. Értelmezés kérdése, hogy erre lesz-e lehetőség. A szállásadók szerint viszont a felhasználás szűkítése, a szálláshoz kötés önmagában is élénkítheti a belföldi turistaforgalmat.
Ne diszkrimináljon
Ha nem azonos üzemeltetésben van a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás, akkor utóbbit a vendég nem tudja majd a kártyával fizetni – véli a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ). Ha így lesz, ez azért baj, mert például a Balaton déli partján sokan adnak ki szobát, de nincs hozzá étkezés, és vannak olyan szálláshelyek is, ahol más üzemelteti a szállodát és más az éttermet. Szerintük nem egyértelmű, hogy ilyenkor használható lesz-e a kártya.
Az üdülési csekk is megrostálta már egy kicsit a szakmát (ha például egy-egy étteremben nem lehetett vele fizetni, továbbállt a vendég), de Antalffy Gábor ügyvezető elnök szerint a szálláshelyhez kötött étkeztetés ennél is erősebb szelekciót okozhat. Ezt pedig nem tartja szerencsésnek.
A vendéglátószakma már azt is nagy veszteségként élte meg, hogy a hideg- és melegétkezési utalványt összevonták (most a többség nem az étteremben költ, hanem az üzletben vásárol). Ezt tetézné, ha a pihenőkártya bevezetésével az üdülők fogyasztásából is részben kirekesztődnének, ami további jelentős piacvesztés lenne – tette hozzá.
Lesznek új elemek?
Ha ez így lesz, s nem lesz belföldi forgalom, jó pár vendéglátóhely bezárhat. Aztán emiatt elmaradhatnak a külföldiek is, mert részükről minimumelvárás, hogy ahol megállnak, ott enni is tudjanak – ecsetelte. Ezzel pedig az egész ország veszít, nemcsak a vendéglátósok, hanem az összes olyan szolgáltató, aki a külföldi turistákra is épít.
Azon túl, hogy a vendéglátósok féltik a forgalmukat, azt is hangsúlyozták, véleményük szerint a rekreáció része, hogy a vendég étkezzen is, bárhol, ahol jólesik neki, és ezt fizethesse a munkahelyétől kapott juttatásból. Ezért is kérték a korlátozás feloldását a beindításon dolgozó belgazdaságért felelős szakállamtitkártól, Szatmáry Kristóftól. Hogy erre van-e esély, az kétséges, mert a minisztérium megkeresésünkre azt mondta, nem átmeneti dolog, hogy szálláshely-szolgáltatáshoz kötik a kártya-felhasználást. Ezzel szeretnék elérni, hogy a szálláshely-kihasználtság ismét elérje a válság előtti szintet.
Viszont a pihenőkártya a jövőben új cafeteria elemekkel bővülne, amelyek például a vendéglátáshoz, illetve a gyógy- és fürdőszolgáltatáshoz kötődnének. Hogy pontosan mikor, az még nem derült ki.
Az NGM megkeresésünkre annyit árult el: következő lépésként azt vizsgálják meg, hogyan lehetne a hazai vendéglátás helyzetét javítani.
A fürdők nem lehetnek vesztesek
A Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke, Vancsura Miklós szerint első hallásra a szektorukban is okozott némi riadalmat, hogy a SZÉP-kártyával csak szálláshely-szolgáltatással együtt lehet majd igénybe venni a fürdő- és gyógyszolgáltatásokat. De mivel az államtitkár megígérte, hogy lesz külön fürdőszolgáltatási cafeteria-elem is a kártyán, megnyugodtak.
A szövetség hiszi, hogy a fürdők nem lehetnek vesztesek, mert nem lehet sem a szervezők, sem a kormányzat érdeke, hogy a nagy értékű fürdőberuházások kihasználatlanok legyenek. S hogyan lenne ez összhangban az új Széchenyi Terv egészségturizmus-fejlesztési programjával?
A kooperáció a megoldás?
Kérdés: az átmeneti időszakban hogyan lehet úgy megoldani a pihenőkártyás fizetéseket, hogy a rendeletnek is megfeleljenek, a fürdők se maradjanak ki a felhasználásból és a vendégeknek se legyen kellemetlen tapasztalatuk. Vancsura Miklós úgy
gondolja, az előírás az eddiginél is szorosabb együttműködésre fogja kényszeríteni a szállásadókat és például a fürdőket, vagyis erősödhet az az irány, hogy a szállásadók csomagban értékesítsék a szolgáltatásokat. Ez végül is hasznos lenne minden félnek, s az intézményesített együttműködésen keresztül valószínűleg fehéredhet is a gazdaság – vélte.
A technikai részleteket viszont ki kell még dolgozni, amihez remélik, hogy útmutatást ad majd a végrehajtási rendelet. Bíznak abban, hogy mire az üdülési csekket kivezeti a rendszerből a kormány, addigra felfut valamennyire a pihenőkártya. Az érdekképviseletek javaslataikkal aktívan részt kívánnak venni az átalakításban, és a részletekben számítanak a kormány rugalmasságára.
Hogyan fog működni?
Lehet, hogy a fürdős szakmának lesz igaza? Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogyan kell majd érteni azt, hogy csak szálláshelyfoglalással együtt lehet majd más szolgáltatást igénybe venni a pihenőkártyával. A következő választ kaptuk: “A szolgáltatások szálláshely igénybevételéhez kötésének technikai megvalósítása a kártya bevezetéséig hátralevő hónapok egyik legfontosabb feladata. Ebben a témában korai lenne még nyilatkozni, ugyanakkor az bizonyos, hogy ez elsősorban a kártyát elfogadó szolgáltatók közötti együttműködés kérdése lesz.
Az előírás célja, hogy a kártya bevezetése célzottan a belföldi turizmus élénkítését szolgálja, és azt ne lehessen a hétköznapi pihenési szükségletek kielégítésére fordítani. Ezt a turizmus legalapvetőbb szolgáltatásának, a szálláshely szolgáltatásnak a kötelező igénybe vételéhez való kötéssel lehet elérni. Nem arról van tehát szó, hogy kizárólag a szálláshelyen lévő szolgáltatásokért lehet fizetni a kártyával.”
fürdők csekkforgalma
A fürdőszolgáltatók 60-65 százalékától frissiben beérkezett adatok azt mutatják, hogy tavaly 2,6 milliárd forintnyi értékben vásároltak náluk üdülési csekkel. 2008-2009-es felmérések szerint a fürdőszolgáltatók közel 50 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak. Ezekből a számokból kiindulva Vancsura Miklós szerint 5-10 százalék közötti lehet az üdülési csekk forgalom. A fürdőszolgáltatások egy része már most is kötődik szálláshelyfoglaláshoz, de nem feltétlenül.
Átmeneti vesztesek
Az átmeneti időszaknak lehetnek vesztesei is, például a főváros – hívta fel a figyelmet a fürdőszövetség. A fővárosi székhelyű cégek nagy üdülésicsekk-kibocsátók, valószínűleg nem lesz ez másképp a pihenőkártyával sem. Viszont a budapesti fürdők vendégeinek jelentős része helyben lakik vagy az agglomerációban. Ők eddig fizethettek az üdülési csekkel, de a kártyával nem tudnak majd, mert nem lesz szállásfoglalásuk. Ugyanez igaz persze a vidéki napi vendégekre is.
Azok a fürdők is rosszul járhatnak, amelyeknél nincsenek szálláshelyek a közelben (vagy vannak, de csak hétvégi házak). Ha ugyanis távolabbról jönnek a vendégek, egy kicsit bonyolultabb lesz megszervezni, hogy a szálláshellyel együtt vegyék igénybe a fürdést. Náluk különösen fontos lehet az összefogás, a hálózatépítés, amit még minden szereplőnek tanulnia kell.
Az idei évtől még nem lehet sokat várni
A Magyar Szállodaszövetség is üdvözli, hogy kijött végre a pihenőkártyáról szóló kormányrendelet, s hogy júliusra várható az indulás. Nagy kérdés viszont, hogy hány munkáltató tudja még az idén feltölteni a kártyát a munkavállaló javára – vetette fel Erdei János elnök. Lassú felfutásra számítanak, de mint megjegyezte: minden egyes forint, amit a pihenőkártyával a munkavállalók kapnak, a belföldi turizmust fogja serkenteni (s közben az üdülési csekk is használható lesz még).
2011 első három hónapjában mintegy 8 százalékkal csökkent az üdülésicsekk-forgalom (a tavalyi évhez képest). Úgy becsülik, hogy az idei évre nem lesz még kevesebb a belföldi pihenésre beváltott üdülési csekk amiatt, hogy elindul a pihenőkártya. 2011-re egyelőre nem várnak forgalomnövekedést a belföldi turizmusban, de 2012-re már igen. Emellett remélik, hogy 2013-ra a kártya legalább annyira ismertté és népszerűvé válik majd, mint elődje. Ehhez komoly marketingre lesz szükség: hogy a munkáltatók kínálják, a munkavállalók pedig válasszák a cafeteriában a kártyát.
A szűkítés jót tehet a belföldi turizmusnak?
Az üdülési csekkből eddig legfeljebb 38 százalékot használtak fel a szálláshelyek kifizetésére, aminek egyik oka lehetett az is, hogy túl sokféle szolgáltatást lehetett vele fizetni. Azzal, hogy a kártyánál szűkítették a kört, önmagában is többen költhetik szállásfoglalással egybekötött pihenésre a munkáltatói juttatást – valószínűsítette Erdei János.
Feltéve, hogy a cégek tudják majd adni. S az is kérdés, milyen összegben. Mert szép dolog a 300 ezer forintos plafon, de az államigazgatásnál például 200 ezer forintban maximálták a cafeteriát, s valószínű, hogy ezen belül a kártya előtt beelőz az étkezési jegy és a bérlet, ahogy eddig is. Az is hamarosan kiderül, hogy a vállalkozások megengedhetik-e majd maguknak, hogy (a maximált összeget) adják a dolgozóknak.
Erdei János emlékeztetett: felmérések szerint Magyarországon csak a családok harmada engedheti meg magának, hogy évente legalább egyszer elmenjen pihenni, amivel a sereghajtók között vagyunk Európában.
A SZÉP-kártyával kapcsolatban többféle várakozás, megközelítés lehet. Az egyik szerint cél a (legalább egy éjszakára szóló szálláshelyfoglalással együtt járó) turizmusfejlesztés. A másik szerint lényeg a prevenció, rekreáció, de ebbe bele kell hogy férjen az is, hogy valaki szállásfoglalás nélkül rendszeresen igénybe vehesse a kártyával például a különféle egészségmegőrző és gyógyfürdői szolgáltatásokat, vagy üdülés közben szabadon fizethessen az étkezésért. A kormány pedig az idegenforgalom fejlesztésén túl a legális foglalkoztatás növelését is várja az új cafeteria elemtől.
mire lesz használható a pihenőkártya és mire nem?
A kormányrendelet szerint a pihenőkártya a következő szolgáltatásokra lesz igénybe vehető:
a) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.),
b) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR 56.10.),
c) belföldi utazásszervezés (TEÁOR 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),
d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR 86.90.), e) előadó-művészet (TEÁOR 90.01.),
f) múzeumi tevékenység (TEÁOR 91.02.),
g) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 91.04.),
h) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 93.21.),
i) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93.29.),
j) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04.),
k) testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13),
l) egyéb sporttevékenység (TEÁOR 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége).
A b)-l) szolgáltatások csak szálláshely-foglalással együttesen vehetők igénybe a kártyával.
Kimaradnak például az üdülési csekkel eddig fizethető önálló utazási szolgáltatások (vonat, busz, hajó), az autópályadíj, a belföldi utasbiztosítás önállóan, az internet-előfizetés. Meglepő módon a 93.29-es TEÁR számon viszont szerepelnek az érmés játékok (játékautomaták), amiket ezek szerint lehet majd a kártyával fizetni.
