A két évszázados szunnyadás után, március 21-én aktivizálódott Eyjafjallajökull (röviden: Eyjafjöll) izlandi vulkán az elmúlt pár napban rengeteg vulkáni hamut lövellt a levegőbe. Ez zavart okozott a légiközlekedésben, azonban lehetnek további, ennél komolyabb hatásai is. Amennyiben a felhő elég magasra jut, akkor az anyagot egész Európában széthordják a sztratoszférában fújó erős, nyugati irányú szelek, így akár Magyarországra is juthat a hamuból.
Volt már példa arra korábban is, hogy egy izlandi vulkán gondot okozott Európának: a Laki vulkán kitörését követő felhőt 1783-ban még Budán is észlelték. Miután a vulkáni por-, és hamurészecskék megakadályozzák a napfény felszínre jutását, a kitörés hatással van az időjárásra is, így az 1783-84-es, igen kemény telet a Laki rovására írják.
Azt még nem lehet tudni, most mi lesz a folytatása az izlandi kitörésnek. Korábbi feljegyzések szerint az Eyjafjöll kitörését általában a sokkal nagyobb Katla is követte. Ha ez most is bekövetkezik, akkor egyrészt az olvadt hó miatt komoly áradások lesznek Izlandon, másrészt a füst és hamu nagy része feljuthat a sztratoszférába. Ott, a már korábban említett módon, szétterülhet a felhő egész Európa felett és akár egy fokos lehűlést is hozhat a következő évben. Ez jóval hidegebb telet és esős nyarat jelentene a kontinensen, így a terméshozamok visszaesésével járna – ahogy az a történészek feltételezése szerint a 18. században is történt, éhínségeket és zavargásokat okozva.
Nem elhanyagolható az egészségügyi kockázat sem: a vulkáni hamu a tüdőbe jutva egyfajta sarat képez a hörgőkön, megnehezítve a légzést, ahol pedig ritkább, ott a nagyvárosi szomghoz hasonló hatásokkal kell számolni.
