A hanghordozók piaca után a „könyvhordozók” piacán is megkezdődött a tradicionális fogyasztói szokások átalakítása. Erre utal, hogy a Newsweek is címlapsztorit szentelt a „korszakos” eseménynek, s azt írta a Kindle megjelenése alkalmából, hogy a könyvek nem tűnnek el, de a jövőben digitálissá válnak. Legalábbis egy jelentős részük.
Gombbal lapoznak
Az elmúlt években a CD-ROM-ok, a hangos-, a zanzakönyvek (short books) megjelenése után több kísérlet is volt (Sony Reader, Adobe, iRex, Plastic Logic, Bookeen) e-könyvek olvasására alkalmas készülék kifejlesztésére, piaci bevezetésére, de ezek a próbálkozások nem voltak túl sikeresek. Az Amazon újdonsága viszont alapjaiban rengetheti meg a hagyományos könyvpiacot, s az olvasási kultúra átalakításában előidézheti azt a változást, amit már régóta jósolnak a szakemberek.
Jeff Bezos, az Amazon főnöke szerint a fejlesztők több mint három évig dolgoztak a Kindle-en. Az olcsóbb kiadású könyvek formátumára emlékeztető, kb. 300 grammos készüléknek nincs szüksége számítógépre, internetcsatlakozásra, mert a kiválasztott könyvek, lapok 3G-s mobilinternetes kapcsolat révén tölthetők le az online könyvesboltból. A készülék egyelőre 399 dollárba kerül (az árban a Kindle-re szabott Whispernet mobilinternetes szolgáltatás használati díja is benne van), s 256 megabájt kapacitású memóriakártyája egyszerre 200-250 kötetet képes tárolni. Ezek olvasását a kijelző oldalán elhelyezett lapozógombok segítik, az alul lévő billentyűzet pedig a szavak keresését, jegyzetek készítését teszi lehetővé, de a felhasználó üzeneteket is küldhet. Az egyik funkciógomb segítségével az Oxford American Dictionary, valamint a Wikipedia is azonnal elérhető. Ezekért a szolgáltatásokért nem kell fizetni, az egyéb tartalmakat számlázza azonban az Amazon számlázza.
Könyvdömping
Bezos elmondása szerint jelenleg közel 90 ezer könyv tölthető le a cég raktárbázisából, ezek száma rohamosan nő. A bestsellerek 9,99 dollárért, féláron vagy még olcsóbban, a lexikonok, szakkönyvek pedig a bolti ár 60-70 százalékáért szerezhetők be. A napilapok, folyóiratok, magazinok kínálata ugyanakkor egyelőre nem túl széles. Tizenegy napilap és nyolc magazin szerepel a listán: a The New York Times letöltése havi 13,99, a The Wall Street Journal 9,99, a Time, a Fortune, a The Atlantic Monthly pedig 1,25, illetve 3,49 dollárba kerül, míg a 300 kiválasztott blog eléréséért havi 1-2 dollárt kell fizetni.
Egy könyv letöltése maximum egy percet igényel, míg az előfizetett újságok, magazinok tartalma reggelente automatikusan felkerül a készülékre.
Az új kütyünek számos előnye és hátránya is van, s ahogy várni lehetett, a Kindle megítélése, fogadtatása egyelőre vegyes. Van, aki örvendezik, mert a hagyományos olvasást mellőző cybergeneráció tagjai (új piaci szegmensként a könyvpiacon) feltehetőleg érdeklődni fognak iránta, mások viszont szkeptikusak. Legtöbben a korszerűtlen designt bírálják, vagy azt kifogásolják, hogy miért kell fizetni (a lapok esetében) az egyébként ingyenesen letölthető tartalmakért.
Rivális olvasók
A Kindle jövője azonban nem kétséges. Szakértők szerint egyrészt a mobil életforma, az időhiány vagy a „könyvespolc nélkül tervezett lakások” miatt a készülék gyorsan népszerű lesz a fiatalok körében, és a tudományos élet szereplői vagy az üzletemberek számára is rövidesen elengedhetetlen kellék lesz. (Nem is szólva a digitalizált könyvolvasás környezetvédelmi – fakímélő – szempontjairól!) Másrészt az e-könyv üzletágban egyre többen látnak fantáziát, s olyan nagy piaci szereplők is gőzerővel fejlesztenek ezen a téren, mint a Microsoft vagy a Google.
Ez azonban még a szép új jövő, mert a „könyvhordozók” piaca egyelőre épp olyan felderítetlen, mint amilyen négy-öt évvel ezelőtt az online zene világa volt. Szakértők szerint ezen a területen nagyon erősek a tradíciók, ezért nem várható viharosan gyors áttörés. Így arra kérdésre, hogy az elektronikus vagy a hagyományos könyveké a jövő, a válasz nem vagy-vagy, hanem is-is.
