Bartucz László kedvencei
Tévé: Animal Planet, Discovery, Extreme
Újság: Pesti Est, Mountain Action
Netes portál: a Startlap szörfös, mountainbike-os oldalai
Könyv: Osho: Freedom
Film: Berlin felett az ég
Zene: latin gitárzene
Hobbi: mountainbike, windsurf, hegymászás
– Nem tudok arról, hogy a céget jelenleg értékesíteni akarnák. Azt gondolom, hogy az Advent mint pénzügyi befektető szeretné maximalizálni a társaság értékét. Most olyan fázisban vagyunk, hogy ha én lennék a Danubius tulajdonosa, akkor valószínűleg kivárnék, mert a korábbi, nem túl fényes eredmények után értéke egyértelműen növekvő pályára került.
– A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete által összesített net-net reklámbevételi adatokból azt lehet kikalkulálni, hogy 2006-ban 720 millió forinttal kevesebb jutott a Danubius, Juventus, Sláger hármasnak. Miként részesedik ebből a Danubius?
– Alapvetően két lehetőség van. Az egyik az, hogy az adatok szolgáltatásánál valamilyen probléma volt. Nálunk ez nem játszhatott közre, mert minden adatot rendben leadtunk. A másik az, hogy ezt a veszteséget a Juventusnál kell keresni. Mi hatszázalékos net-net növekedést értünk el tavaly 2005-höz képest.
– Mindez azért azt is mutatja, hogy a rádiók nincsenek túl előnyös helyzetben a hirdetési piacon. Hogyan lehetne elérni azt, hogy az adók alacsony reklámpiaci súlya növekedjen?
– Megint csak két irányból közelíteném meg a kérdést. Mindegyik szereplőnek több figyelmet kell fordítania termékére, mert valljuk be, korábban a rádiós piac nem a kreativitásáról és a pörgéséről volt híres.
– Ezzel azt akarod mondani, hogy a helyzet kialakulásáról a rádiók egyenként is tehetnek?
– Azt gondolom, hogy igen. Mi például egyértelműen deklaráltuk, hogy egy 25–39 éveseknek szóló fiatalos, városi rádiót szeretnénk csinálni. Nem véletlen, hogy olyan témában indítottunk kvázi valóságshow-kat, mint például a házasság vagy a gyerekvállalás. Ilyen produkciók korábban nem voltak a rádiós piacon. A másik pedig az, hogy a rádióknak össze kell fogniuk, ahogy ezt a nyomtatott lapok, az internetes cégek vagy akár a nagy kereskedelmi tévék is tették.
– A rádiós piacon az összefogás eddig a közösen finanszírozott kutatásokban nyilvánult meg. Az első Igen!Rádió kutatásra még felfigyeltek a hirdetők, aztán az utána következőkből már nem sokat profitáltak az adók. Az ad hoc összefogás tehát nem jött be…
– Vannak külföldi rádiós példák állandó jellegű szervezetekre, Angliában például ilyen a RAB, amely a rádiók önmarketingjét koordinálja, és ezáltal a reklámpiaci részesedésüket jelentősen növelni tudták. Nálunk azért is szükség lenne valami hasonlóra, hogy a piac hatékonyabban képviselhesse az érdekeit például az ORTT-vel való együttműködésben, illetve a digitalizáció során. Nagyon biztatók a jelek arra nézve, hogy ez a rádiós összefogás létrejöhet.
– Mint az Est Média egyik korábbi ügyvezetőjét meglepett, amikor tavaly év végén a cég anyagi nehézségeiről, később pedig a társaság értékesítéséről hallottál?
– Két kérdés rendre utolér mostanában. Az egyik azzal kapcsolatos, hogy az EstTaxi korábbi ügyvezetője lett a BKV első embere. A másik pedig az estes sztori… Teljesen más szituációban hagytam ott a Pesti Estet, 2005-ben még több száz milliós profitról beszéltünk. Számomra meglepő volt, hogy ez ilyen gyorsan megváltozott.
